Ez a magyar bajnokok sorsa

Csanádi Dávid 2020. június 30. 15:18 2020. jún. 30. 15:18

A hétszeres bajnok Debrecen az OTP Bank Liga utolsó fordulójában végül elvesztette első osztályú tagságát, így jövőre olyan, korábban szintén bajnoki címet szerzett csapatok társaságában játszhat majd a második vonalban, mint a Vasas és a Győri ETO. Ennek kapcsán foglaltuk össze, mi lett a sorsuk azoknak a kluboknak, amelyek korábban nyertek magyar bajnoki címet.

Magyar bajnoki címmel eddig 14 csapat büszkélkedhet, közülük hatan (Ferencváros, MTK, Újpest, Honvéd, Fehérvár, Zalaegerszeg) jelenleg is a legmagasabb osztályban szerepelnek. Hárman (Debrecen, Vasas, Győr) az NB II.-ben, ketten az NB III.-ban (Vác, Dunaújváros), egy a magyar (Csepel), egy pedig a román (Nagyvárad) negyedosztályban játszik, egy pedig (BTC) megszűnt.

Lássuk, kivel mi történt bajnokként!

Ferencváros (31 bajnokság, a jelenlegi címvédő)

Címét megvédve, 31. alkalommal lett idén bajnok a Fradi, amely az első bajnokságtól egészen 2005-ig az NB I.-ben szerepelt. Ekkor azonban a Magyar Labdarúgó Szövetség egy máig vitatott döntéssel a másodosztályba száműzte a zöld-fehéreket, akik csak három szezon után tudtak visszatérni a legjobbak közé, majd újra a csúcsra.

MTK (23 bajnokság, utoljára 2008-ban)

A Ferencvároshoz hasonlóan, a magyar klubfutball meghatározó csapata az MTK is. Eltekintve attól az ötéves időszaktól, amikor a második világháború alatt a klubot feloszlatták, mindig az első osztályban szerepelt, egészen az 1981-es kiesésig, és bár a következő szezonban visszajutott, sőt, azóta újabb bajnoki címeket is szerzett (szám szerint ötöt), az MTK már nem a régi. Az elmúlt bajnokságot ismét az NB II.-ben töltötte, jövőre újoncként próbálkozhat a legjobbak között.

Újpest (20 bajnokság, utoljára 1998)

A lila-fehérekre még az MTK-nál is jobban illik az „egykor szebb napokat látott” kifejezés. A múlt század második felében még nehéz volt nélkülük elképzelni a bajnoki dobogót, mostanra azonban – hol anyagi, hol morális problémák miatt – középcsapattá szelídültek. A legutóbbi bajnokságban a kiesés szele is megérintette őket, de végül megúszták, és a 12 tagú mezőny első felében végeztek.

Honvéd (14 bajnokság, utoljára 2017)  

Az '50-es, majd a '80-as évek, és a '90-es évek elejének meghatározó csapata, Puskás Ferenc egykori klubja ma vitathatatlanul középcsapat. Legutóbbi bajnoki címüket még a leghűségesebb szurkolóik is csodaként élték meg, de tény: a Honvéd stabilan ott van az első osztály középmezőnyében. Idén megnyerte a Magyar Kupát is, tehát azért a hagyományok folytatódnak, ha nem is olyan elánnal, mint Puskásék, Détáriék, Fodorék idejében.

Debrecen (7 bajnokság, utoljára 2014)

Senki nem gondolta volna, hogy a tavalyi bronzérmes idén megkapaszkodni sem tud a legfelső osztályban. Persze ez még nem a vég – mint ebből a cikkből is kiderül –, van visszaút, de a lefelé vezető csapás is jól látszik. Valószínűleg elsősorban az anyagiakon múlik majd, hogy melyik úton indulhat el a Loki.

Vasas (6 bajnokság, utoljára 1977)

A piros-kék alakulat zuhanása a 2000-es években kezdődött el, többször is kiestek az első osztályból, és bár 2017-ben a dobogó harmadik fokán állhattak, az elmúlt szezont ismét a második vonalban töltötték. A koronavírus-járvány miatt félbeszakadt bajnokságban nem sikerült kiharcolniuk a feljutást, így jövőre a Debrecen és a Győr mellett ők lesznek a harmadik olyan csapat az NB II.-ben, amely első osztályú bajnoki címekkel dicsekedhet.

Csepel (4 bajnokság, utoljára 1959)

A csepeli együttes nélkül egykor nehéz volt elképzelni a magyar bajnokság élvonalát. A kék-pirosakat azonban a vasgyár megszűnésével, gyakorlatilag elérte a vég, 1996-ban kiestek az NB I.ből, 2002-ben az új klubtulajdonos pedig Tatabányára költöztette a csapatot. Ezzel évekre megszűnt a csepeli klub, amely olyan játékosokat adott az Aranycsapatnak, mint Czibor Zoltán, és Tóth II. József. 2005-ben aztán újra lett foci a Béke téri stadionban. A következő szezonban már fel is jutottak a harmadik vonalba, ahonnan tavaly estek ki. Jelenleg a BLSZ I. osztályában szerepelnek, nemhogy az önkormányzat támogatása nélkül, hanem kifejezetten önkormányzati ellenszélben. Így a patinás klub puszta létezése is csodával határos. Szurkolótáboruk a harmadik-negyedik vonal egyik leghangosabb és leglelkesebb ultracsoportja, amely idegenbe is kíséri a csapatot.

Győri ETO (4 bajnokság, utoljára 2013)

A győri zöld-fehérek ugyanazon az úton indultak el, amelyen egykor a Csepel. 2015-ben a Quaestor Csoport csődje miatt, nem sikerült teljesíteniük a licenc-feltételeket, így kizárták őket az NB I.-ből. A klub futsal-csapata és a város azonban megmentette a klubot a megszűnéstől, de így is csak a harmadik vonalban folytathatták, ahonnan két szezon után feljutottak a másodosztályba (utolsó NB III-as mérkőzésükön éppen a korábban említett Csepel győzte le őket 3-1-re). Itt tart most a csapat, amelytől Győr polgármestere, Dézsi Csaba András meg akarta vonni a város anyagi támogatását, ám mostanra rendeződni látszik a helyzet.

MOL Fehérvár FC (3 bajnokság, utoljára 2018)

Az anyagilag kifejezetten jól álló klubot a Ferencvároshoz hasonlóan, jelenleg semmiféle veszély nem fenyegeti. A csapat mérkőzéseit rendszeresen megtekinti Orbán Viktor miniszterelnök is. A szekér megy, és meglehet, hosszú ideig úgy vághatunk neki a bajnokságoknak, hogy a Fradi és a Vidi lesznek a fő esélyesek.

Budapesti TC (2 bajnokság, utoljára 1902)

Az első magyar bajnokcsapat nem futott be túl hosszú karriert a fociban, mégis a magyar labdarúgóélet beindításának egyik legfontosabb szereplője volt. Történetét 1928-ig tarthatjuk számon, amikor a BLSZ I. osztályában szerepelt. A 2000/2001-es szezonban BTC-Rákosmente néven megpróbálták feléleszteni a nagy hagyományokkal büszkélkedő klubot, eljutottak az NB III.-ig, de innen nem volt tovább: 2002-ben ismét megszűntek.

Nagyváradi AC (1 bajnokság, 1943-1944)

A leghányatottabb sorsú magyar bajnokcsapat, amely hol a román, hol a magyar bajnokságban vitézkedett. 1940 és 1945 között éppen a magyarban, ahol bajnoki címet is szereztek. Jelenleg Club Atletic Oradea néven, a román bajnokság negyedosztályában szerepel a klub.

Vác (1 bajnokság, 1993-1994)

A klub rövid első osztályú szereplésének egyértelmű csúcspontja 1994 tavaszán egyetlen bajnoki címének elnyerése volt. Nem sokkal ezután, hosszú NB II.-es időszak következett, majd 2013-ban nem tudták teljesíteni a másodosztályú licenc-feltételeket, így a megszűnés szélére sodródtak. Végül a megyei első osztályból indulva, visszaverekedték magukat a második vonalba, ahonnan idén tavasszal ismét kiestek, így jövőre az NB III.-ban folytathatják.

Dunaújváros (1 bajnokság, 1999-2000)

Az évtizedekig az NB I. és az alacsonyabb osztályok között széles skálán ingázó klub igazi sikerkorszaka nem nyúlt túl hosszúra. 2003-ban búcsút intettek az első osztálynak, 2009-ben – miután egy évvel előtte majdnem csődbe mentek – visszaléptek a másodosztály küzdelmeitől. Jelenleg az NB III. középcsoportjában szerepelnek.

Zalaegerszeg (1 bajnokság, 2001-2002)

A zalai együttes meglepetés-bajnoki címét, és az azt követő Bajnokok Ligája-selejtezőt nem lehet elfelejteni. Arról a mérkőzésről van szó, amelyen a kék-fehérek Koplárovics Béla góljával 1-0-ra legyőzték a Manchester Unitedet. 2012-ben aztán, több korábbi bajnokcsapathoz hasonlóan ők is kiestek a legfelső osztályból, de hét év után visszajutottak, és első szezonjukban a 7. helyen végezve, bent is tudtak maradni.