Hegyi Iván: az eddig ismert futballvilágnak vége

Harkai Péter 2021. április 20. 20:17 2021. ápr. 20. 20:17

A neves sportszakírótól arról érdeklődtünk, hogy véleménye szerint volna-e alternatívája a Puskás Aréna fullra járatott nézőszámának, amit a közelgő EB-re a tervek szerint egyedül a magyar kormány ajánlott meg s hogy mennyiben tehet a pandémia a formálódó szuperkupáról a FIFA és UEFA ellenében. 

E hét végéig kapott haladékot a nyári labdarúgó Európa-bajnokság három rendező városa, München, Bilbao és Dublin, hogy döntsön a nézők beengedéséről, létszámáról. A közelgő budapesti úszó-Eb megrendezésének szigorú biztonsági felkészülése, kétszeres „buborék-zsilipelése” önkéntelenül is felveti a kérdést, hogy vajon miért vállalta be a rá egy hónappal megrendezendő foci-Eb teltházát a magyar kormány. Ráadásul egyedüliként a szervező helyszínek közül. 

A téma egyik legavatottabb szakértőjét kérdeztük: véleménye szerint várható-e az előreláthatóan fertőzésveszélyes teltház módosítása a nyári időpontig, vagy a nézők maguk döntenek – esetleg nagy számban – a megelőző otthonmaradásról? Hegyi Iván reálisan kalibrálta az előttünk álló esemény paramétereit pontosítva, jelezve: a teltház nem ígéretként, „mindössze” lehetőségként merült fel a budapesti helyszínnel kapcsolatban. 

Mint hozzátette, mindig van alternatíva, mivel semmi sincs eldöntve. Az UEFA részére ajánlásokat kellett adni, az pedig önmagáért beszél, hogy egyetlen jelentkező akadt a 11 városból a feltételezett teltházas rangadókra és ez Budapest. Személyes véleményt ezzel kapcsolatban már csak azért is nehéz megfogalmazni, mert az előre nem látható járványügyi adatok határozzák majd meg a végleges létszámot. „67 000 néző mindenesetre nagyobb veszély, mint 25 000” – válaszolt a kérdésre gyakorlatiasan, el nem tekintve attól a ténytől, hogy az átoltottság mértéke is befolyásolhatja mindezt. Az is beszédes tény – tette hozzá –, hogy a látogatói nézőszám felét is csak két szovjet utódállam, Oroszország és Azerbajdzsán vállalta. Amint az is jelzésértékű, hogy három-négy helyszín egyelőre nulla nézőszámmal kalkulál. Mindennek nincs futballszakmai alapja, egyértelműen a járványhelyzet miatti felelősség határozza meg és jelenleg korántsem biztos, hogy a nézőszám maximalizálva lesz például a budapesti stadionban – véli Hegyi Iván.

Az elmúlt napokban az UEFA és a FIFA ellenében fellángolt vitával kapcsolatban, ami egy, a jelentős európai klubok „szuperligába” tömörülését célozza, elmondta, hogy az elképzelés korántsem új. A pandémia viszont olyan kényszerként motiválja, ami miatt elkerülhetetlennek látszik a megvalósítása. Azt egyértelműen elveti, hogy mindez gazdasági provokáció volna, most a kiemelt jelentőségű klubok részéről nagyon is átgondolt, egzakt indokok motiválják.

Megítélése szerint mindez egészen más alapokra helyezi azt a futballt, „amiről eddig tudtunk”, még ha a szuperklubok különligája már negyedszázada is a felszínen van. Ennek eddig nem tulajdonítottak külön jelentőséget azon egyszerű okból, mert a FIFA kezében volt az az adu, hogy a világbajnokságokon nem játszhatnak azok, akik ebbe a tömörülésbe tartoznak. „Most más a helyzet. A Covid olyan veszteségeket hozott ezeknek a kluboknak, amiket nem lehet pótolni. Illetve, ha lehet, akkor csak ebből a „szuperligából” van rá mód. Az persze egy lehetőség, hogy elkezdik megfenyegetni a játékosokat, hogy nem játszhatnak a VB-n, de ez most már nem hatásos fegyver, sokkal inkább öngyilkosság lenne. Csak a VB-t lúgozná ki. Legyünk reálisak. Ha közlik egy játékossal, aki keres hetente két-háromszázezer fontot, hogy most a járvány miatt az eddigi fizetés tizedét kapják, ezt nincs olyan futballista a jelzett klubokból, amelyik aláírná. Akkor inkább lemond a VB-ről. Az a világbajnokság pedig, amelyik a nagy sztárok nélkül zajlik, az már nem is igazi VB.”

Hegyi szerint ebben az esetben két rossz közül lehet csak választani: az egyik lehetőség, hogy a világbajnokság a legjobbak nélkül zajlik, példaként említi az eddig minden viadalon résztvevő Brazíliát, aminek esetleg a „B” válogatottjára már nem biztos, hogy kíváncsiak lennének. A másik eshetőség, hogy lemondanak a juttatások tizedéről. 

Arra a felvetésre, hogy a tervezett „szuperliga” hivatalos megteremtésével valami véget ér vagy valami elkezdődik, a szakértő válasza szerint mindkettő életszerű. Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy vége az eddig ismert futballnak, új idő kezdődik, főként, hogy immár azt is bejelentették: akár idén augusztusban elindulhat az új bajnokság. Mindezt, hogy erős vitákat kiváltva került a nyilvánosság elé a „szuperliga” kérdése, semmiképpen sem tartja üres fenyegetésnek. „Eljött az idő, amikor az eddigi bevételkiesést már nincs honnan visszapótolni, mint a szuperligából. A többiekkel pedig nem törődnek, még ha egyértelmű is, hogy a világ legtöbb, kevéssé jelentős csapatát mindez igen hátrányosan fogja érinteni. Sőt, az egész futballvilágot, mert ha az eredeti világbajnokság veszélybe kerül, azzal a futball egyértelműen szegényebb lesz.” 

Mindezt már csak azért sem kezeli pillanatnyi blöffként, mert a részleteket – fű alatt – a pandémia idején kidolgozták s bár aggódik a futball jövőjéért, de ha mindez megvalósul, már egy másmilyen labdarúgás következik, mint amit eddig ismertünk. Arról pedig határozott véleménye van, hogy a hátrányosan érintett klubok részéről morális megbélyegzés zajlik a „szuperligába” tervezett kiemelt csapatokkal szemben. „Ezen csak elmosolyodni lehet, mivel a FIFA és az UEFA morális kérdésekben aligha avatott ítélkezni. Egyik szervezet sem az erkölcs temploma.” Hegyi Iván szerint a mostani elképzelést nagyon komolyan kell venni s az egyetlen, ami biztosan állítható, hogy nagyon komoly következményekkel hat a világ labdarúgására.     

Az pedig cseppet sem mellékes tény, hogy jelenleg senki sem tudja, mikor és milyen lesz, ha egyáltalán lesz járvány utáni időszak, lesz-e olyan valaha, mint volt előtte. Azok a fontos részletek pedig megjósolhatatlanok, hogy például Dortmundban a jövőben lesz-e valaha újra 79 000 néző a 80 000-es stadionban, „mert én ebben nem vagyok biztos” – jegyezte meg. Abban az esetben pedig, ha a pandémia hosszabban velünk marad vagy az életünk részévé válik, mint akár az influenza, akkor az biztosnak tűnik, hogy a „szuperliga” nézők nélkül is megélne, legalábbis jobban, mint a Bajnokok Ligája vagy bármilyen más világkupa. Ugyanis mind a befektetett összeg, mind a közvetítési díjak olyan magasak, hogy akkor is számolhatnak vele, amikor a stadionokat nem lehet megnyitni a nagyközönség előtt. „Tudomásul kell venni, hogy a pragmatikus érvek döntenek – a futball romantikájának innentől vége van” – nyilatkozta a Hírklikknek Hegyi Iván sportszakíró.