Éljen augusztus 26.50!
1979 augusztusában külső munkatársként dolgoztam a Ludas Matyinál. Ez (a fiatalabbak kedvéért) azt jelentette, hogy nem ott volt a munkahelyem, de a humoros hetilap már rendszeresen közölte az írásaimat. Mindez csak azért lényeges, mert bármennyire is csábító lenne állítani, szellemi termékként még részben sem volt közöm a képen látható rajzhoz.
Endrődi István készítette a karikatúrát. A képen nem látszik, de Pistának zseniális keze volt, Ludas haknikon sokszor szórakoztatta azzal a nagyérdeműt, hogy egyszerre két kézzel rajzolt. Karikatúrát bűn elmagyarázni, most sem az következik. Már csak azért sem, mert anélkül is látható, hogy az eladó hölgy a sok árváltozástól annyira megzavarodik, hogy az Éljen augusztus 20 feliratot is átjavítja.
Ebben az érdekesség, ha úgy tetszik, bátorság, hogy a politikának annak idején is voltak hívószavai. Akkoriban persze nem Brüsszelt, és a migránsokat kellett megállítani, hanem a határainkon begyűrűzni szándékozó inflációt. Mert azt hallottuk évtizedeken át, hogy megállítjuk a határokon az inflációt, nem hagyjuk begyűrűzni. Így is történt – egészen a hetvenes évek végéig, amikor kiderült, hogy ez mégsem olyan egyszerű. Az inflációt ideig-óráig fel lehet tartóztatni, de ha nagyon akar jönni, idővel – legalábbis részben – be kell engedni.
Kezdtek is szépen emelkedni az árak, ha nem is rohamosan, de az előző évtizedekhez képest azért meglehetősen. Ezt illusztrálja a rajz, amely a maga idején bátornak volt mondható. Ha nem is nagy, de kis botrány azért lett belőle. Igaz, Árkus József, a Ludas Matyi főszerkesztője megúszta ezt a címlapot, amiért másnak bizonyára a fejét vették volna. Árkus újságíróként meglehetős tekintélynek örvendett. Feltehetőleg ennek köszönhette, hogy nem lett nagyobb baja belőle. Meg hát, minek is tagadnánk, volt neki egy jó barátja, akit úgy hívtak, hogy Lakatos Ernő. (Megint csak a fiatalabbak kedvéért: ő volt az akkori egypárt agitációs és propaganda osztályának vezetője.)
Így azután – ahogyan azt Árkus később sokszor előadta, haknikon és társaságban –, csupán egy néhány hónapos fejtágítóra kötelezték. Magyarul: továbbképzésre. Ahol – elmondása szerint – az árképzés rejtelmeit tanították neki és a többi kollégának.
Nekem e régi rajz kapcsán, az jár az eszemben, hogy ha ma készülne hasonló karikatúra, az idei infláció ismeretében, a 26.50 helyett milyen számot kellene írni?
