Éljen Hitler?
Ungváry Krisztiánnak semmiben nincs igaza. Pontosabban: nincs igaza abban, amit a miniszterelnök veszprémi előadásával kapcsolatban mondott. Persze, hogy jövök én ahhoz – nem lévén történész – egy történésszel vitatkozzam, de mégis: hol van az leírva, hogy egy történésznek mindig igaza van.
Nincs és nem is lehet igaza. Esetünkben semmiképp.
Nézzük, miről is van szó.
Orbán Viktor Veszprémben mondott beszédet, és dicsérte meg az Európai Uniót, hogy a hungarofóbiája ellenére, végre hozott egy jó döntést: Veszprémnek adta az idei Európa kulturális fővárosa címet. És ahogy szokott: rögtön kicsit veszprémi is lett – hol szakmunkás, hol jogászember, mikor mi kell –, és kijelentette, Székesfehérvár a királyok városa, Veszprém a királynőké, és ugye tudjuk a sakkból, hogy a királynőké a végső döntés…
De hagyjuk a szokásos – amúgy, retorikailag nagyon is értékelendő bonmot-t –, mert messze nem ez itt a lényeg. Hanem a következő. Idézzük hát a miniszterelnököt: „eldőlt, hogy Európában saját nyelvvel, saját kultúrával, saját ösztönvilággal rendelkező nemzetek lesznek, és minden, ami ezzel jár: rivalizálások, konfliktusok, területi és hatalmi viták, valódi, tétre menő és presztízsversengések”… a nemzetállamok felett Róma bukása óta mindig ott lebegett egy álom, egy kísértés, újra egyesíteni, egy birodalomban összefogni Európát. Bizánc, Nagy Károly, Napóleon, Hitler más-más alapokon, de erről álmodozott. Egyszerre van jelen az önálló nemzeti lét a birodalmi gondolat, ha szerencsénk van, megtaláljuk a kényes egyensúlyt a nemzeti szuverenitás és európai együttműködés között, ha nincs szerencsénk, elbillen a dolog, és lesz belőle nemzeti konfliktusok aknamezője vagy bürokratikus hatalmi gépezet. Ha nem tudja teljesíteni eredeti küldetését, akkor mi végre az EU? Ezt a kérdést írta fel az égre figyelmeztető ujjával a történelem ura. Ha nem találjuk meg rá a választ, akkor az olyan szép szokások és remek programok napjai, mint az EU kulturális fővárosa is, meg vannak számlálva.
Ezúttal abba a részbe sem mennék bele – pedig erős a kihívás –, hogy ha az EU nem tudja teljesíteni eredeti küldetését, akkor mi végre az EU. Nem boncolgatnám most, hogy ez a mondat a Huxit előszele-e, vagy egyáltalán mit is akart vele kifejezni a szerző? Tényleg a távozás hírnöke a mondat, vagy inkább ez is csak egy lebegtetett fenyegetés és a lényeg a zárszóban lelhető fel, amely – idézzük újra Orbánt –: éljen az Európai Unió.
Hanem hát… Pillantsunk arra a részre, ahol a kormányfő szóba hozza Hitler nevét. Mégpedig az európai egység említésekor. Újra ideírom az inkriminált mondatot: Róma bukása óta mindig ott lebegett egy álom, egy kísértés, újra egyesíteni, egy birodalomban összefogni Európát. Bizánc, Nagy Károly, Napóleon, Hitler más-más alapokon, de erről álmodozott…. Nos, ezzel kapcsolatban nyilatkozta Ungváry Krisztián történész a Népszavának a következőket: „az elhangzott állítás történészi szemmel nem támadható, hiszen a miniszterelnök kihangsúlyozta: más-más alapon, de a felsoroltak mind európai egységről álmodoztak, s ezzel utal rá, hogy nem azonos minőségekről van szó, az pedig, hogy valaki diktatórikus alapon teremtette, vagy próbálta megteremteni az egységet, nem cáfolja az állítást.”
Eddig a történészi fejtegetés. Ami nem magyarázat, hanem egy fura, számomra érthetetlen mentegetés. Hogy kinek a mentegetése, abba most ne menjünk bele. Álljunk meg ott – és tegyük félre a területszerzést, mert azt valóban mindenki akarta az említettek közül –, hogy vajh beszélhetünk-e európai egység szándékáról abban az esetben is, ha valaki, mint Hitler egy európai népcsoportot egyszerűen likvidálni akar. És nem pusztán akarta, meg is tette, milliókat pusztított el, zsidókat, cigányokat, és igen, melegeket is, felégetve városokat, falvakat… Ez volna az európai egység? Erre törekedett az Európai Unió? Nem épp az ellenkezőjére, a közösség építésére, a szabad átjárhatóságra, a gyengék segítésére? Igazolható-e bármilyen megközelítésből Orbán beszéde? Igazolható-e bármilyen történészi megközelítésből az EU szándéka és Hitler lépései közötti párhuzam? Épp úgy, ahogy nem igazolható Böröndi vezérkari főnök kijelentése, amely szerint Lengyelország náci lerohanása csak egy lokális háború volt… Jó, erre Novák Katalin szánt egy Twitter bejegyzést, főként a lengyel felháborodás enyhítésére, de vajon a két állítás – Böröndié és Orbáné – nem egy tőről fakadnak? Nem az Ukrajna orosz megtámadásának igazolását szolgálja mindkettő?
Ennek fényében vizsgáljuk az „éljen az Európai Unió” felkiáltást.
Éljen Hitler?
No, de uraim!
