Ferenc pápa Pozsonyból is osztotta Orbánt

Nemcsak a két látogatás időtartama közötti nagyságrendi eltérésről van szó – Magyarországon néhány óra, Szlovákia több településén három nap – hanem arról a különbségről is, amely a két ország vezetőivel való találkozáson érezhető volt. Míg Orbánt, Ádert és Semjént a Szépművészeti Múzeumban hivatalos külsőségek között fogadta, a szlovák államelnökkel, Zuzana Čaputovával (és családjával) a pozsonyi elnöki palotában többször is találkozott.

Semjén Zsolt még azt is képes volt elmondani a Kossuth Rádióban, hogy a pápa kedvezően nyilatkozott a magyar családtámogatási rendszerről. A KDNP elnöke abból vonta le ezt a különös következtetést, hogy Ferenc pápa örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, amiért Magyarországon a kormány tájékoztatása szerint csökkent az abortuszok, és nőtt a házasságok száma. „Erre mi közöltük Ferenc pápával, hogy Brüsszel megtámadta Magyarországot” – dicsekedett a Kossuth Rádió hallgatóinak Semjén.

Ferenc pápa egyébként a pozsonyi elnöki palota udvarán arról is beszélt, hogy „a testvériség segíthet Európa egyre sürgetőbb integrációjában, a pandémia nagyon nehéz hónapjai utáni gazdasági újraindításban, amelyet az Európai Unió helyreállítási programja támogat.” Ha a testvériségről és Európa egyre sürgetőbb integrációjáról szóló utalás nem lett volna világos Orbán Viktor és kormánya számára, az egyházfő mindezt még azzal is megfejelte, hogy fel kell számolni a korrupciót. A pápa szerint a pandémia korunk erőpróbája, és arra szólított föl, hogy „induljunk el újra annak a felismerésétől, hogy mindannyian törékenyek vagyunk, és szükségünk van a többiekre ..., senki sem szigetelődhet el, egyénként és nemzetként sem"

Ezekből a mondatokból könnyű kihámozni, hogy az egyházvezető mit gondol a különutas magyar politikáról. Amelyről egyéként már rövid budapesti látogatása során, a katolikus püspökökkel való találkozás során is kifejtette a véleményét. Ferenc pápa szerint „a főpapságnak támogatnia kell a sokszínűséget”, az pedig kifejezetten Orbánnak szóló üzenet,  hogy „az Istent nem lehet erős embernek tekinteni, aki elnémítja az ellenfeleket.” Ez utóbbi gondolat akár reagálás is lehet Orbán Viktor 2018-as, a Sargentini-vita során az Európai Parlamentben elmondott beszédére. „Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akiknek más a véleményük, mint nekünk.”

Orbánt bizonyára az sem dobta fel, hogy a pápa szerint „a Magyarországon élő nemzetiségek, kisebbségek, migránsok és az egyes vallások hozzásegítettek ahhoz, hogy az ország kultúrája sokféle legyen. Amikor másfajta kultúrákkal, nemzetiségekkel, politikai és vallási felfogásokkal szembesülünk, akkor vagy azt csináljuk, hogy az úgynevezett identitásra hivatkozva, mereven bezárkózunk, vagy kitárjuk szívünket mások felé és együtt váltjuk valóra a testvéri társadalom álmát.”

A katolikus püspökök bizonyára buzgón bólogattak a Szentatyát hallgatva. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, Magyarországon a főpapok számára nem Jézus, hanem Orbán tanításai érvényesek. Ferenc pápa elment, Orbán – még egy ideig – marad. Ugyanaz megy majd, ami eddig is volt: az árvalányhajas, hátrafelé nyilazós álszent múltba nézés, ahol nem a Szentatya, hanem a szentfazekak mondják meg, hogy mi legyen.