Nemzeti konzultáció: kicsit drága, de legalább fölosleges karácsonyi ajándék a kormánynak

Először Budapesten, majd vidéken juthatnak hozzá az emberek a kormány leveléhez – nem hebehurgya módon, ahogy jön, összevissza, és nem is egyszerre, mert ez sok lenne a Magyar Postának, hanem az irányítószámok növekvő sorrendjében kézbesítik a leveleket, úgyhogy senki se türelmetlenkedjen, mindenki sorra kerül.

December 20-ig lehet válaszolni a kormány által feltett kérdésekre, kivéve abban a nem várt esetben, ha – mint egy évvel ezelőtt – ismét meghosszabbítják a visszaküldés határidejét. Tavaly, karácsony előtt néhány nappal jelentette be nemzeti konzultációt levezénylő Kormányzati Tájékoztatási Központ, hogy január 17-ig még lehet válaszolni. Nem arról volt szó, hogy a kormány elégedetlen lett volna a visszaküldött levelek mennyiségével, épp ellenkezőleg: nagy számban érkeztek vissza a konzultációs kérdőívek, ezért a kormány mindenkinek szerette volna biztosítani a lehetőséget, hogy elmondja a véleményét. Ennek azért is volt jelentősége, mert – mint a bejelentésből megtudtuk – „továbbra is nagy a nyomás Magyarországon, hogy még nagyobb összeggel járuljon hozzá a háború finanszírozásához”. Szerencsére Orbánéknak már akkor sem kellett feltett kézzel harcba indulniuk az uniós csatározásokra, mert – így a hivatalos indoklás – „változatlanul azt gondoljuk, hogy ha sokan állunk ki az álláspontunk mellett, annak nagy súlya lesz a brüsszeli tárgyalóasztaloknál”.

Amúgy nem két fillér egy ilyen nemzeti konzultáció, de ilyen esetekben nem a forintokat kell nézni, hanem azt, hogy vannak, akiknek megéri. Az idei megkérdezés költségeiről értelemszerűen még nincsenek adatok, de a tavalyi számok alapján elmondható, hogy Orbán Viktor és a Fidesz hobbija sokba kerül a magyar adófizetőknek. A 2023-as nemzeti konzultáció esetében a nyomdaszámlák és a postai költségek 2,7 milliárd forintra rúgtak, s miután a kormány már akkor sem bízott semmit a véletlenre, 7,1 milliárd forint ment el médiakampányra. Feltehető, hogy az idén sem ússzuk meg olcsóbban, azóta ugyanis volt némi infláció, valamint – ahogy Orbán Viktor megfogalmazta – a belpolitikai erőtér is megváltozott. (Értsd: a Fidesz számára minden korábbinál veszélyesebb kihívó tűnt fel a politikai porondon, ezért minden eddiginél nagyobb súlyt kell fektetni az állampolgárok véleményének formálására.)

Minden feltétel adott tehát arra, hogy a magyar emberek időben hozzájussanak a kormány kérdőíveihez, és idejük is lesz visszaküldeni azokat. Közben persze gondolkodni is kell a válaszokon, ha másért nem, mert néhány kérdés – fogalmazzunk visszafogottan – fifikás. A valóságot legföljebb nyomokban tartalmazó állítás is keveredett a kormány által kiküldött sorok közé. Például az a kijelentés, hogy Brüsszel meg kívánja szüntetni a 13. havi nyugdíjakat, miközben az uniós országjelentés mindössze arra szólítja fel Magyarországot, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható és méltányos legyen. 13. havi nyugdíjról nem tesznek említést, ezt azonban a kormány nem köti a nemzeti konzultációval sújtott magyar választópolgárok orrára.

Ugyanígy téves állítás, hogy Brüsszel azért bünteti napi egymillió euróval Magyarországot, mert nem hajlandó beengedni a migránsokat. A büntetést ugyanis nem ezért, hanem amiatt szabták ki, mert az Orbán-kormány a menedéket kérőknek nem biztosítja a menekültügyi eljáráshoz és a jogorvoslathoz való hozzáférést.

Sorolhatnánk a nemzeti konzultáció hamis állításait – 11 van belőlük –, de valójában nincs erre szükség. A magyar emberek – még azok is, akik a Fidesz és Orbán iránti feltétlen lojalitástól vezérelve visszaküldik a kérdőíveket – tudják, hogy mire megy ki a játék. Arra, hogy a kormány beírhasson egy jó pontot a saját neve mellé, és azt a látszatot kelthesse, hogy az állam polgárai támogatják az uniót bomlasztó, Magyarországot az orosz érdekeknek kiszolgáló politikáját.