Óraátállítás és ami utána jön

2019. március 30. 09:27

Az óraátállításnak a megszüntetése az Európai Unióban alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évezredeken át kialakult természetes ritmusának a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár.

A 2017. évi élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más is arra tanít bennünket, hogy az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból.

Évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg. 

Az óraátállításról az Európai Unióban és világszerte több mint 60 országban alkalmazott, gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ismert és meggyőző.

Az emberi szervezetre gyakorolt hatását illetően azonban az egészségkutatásoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás alkalmas az emberi bioritmus megzavarására.

Ez szabályozza azokat biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje.

A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz.

Az alvásszakértők mindenképp pártolják az óraátállítások eltörlését, hiszen ha csak átmeneti időre is, de feleslegesen terhelik meg a szervezetet. Helyette viszont mindenképp a téli időszámítás állandóvá tételét javasolják, ahogy ezt több, Európán kívüli ország is megtette.

Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket.

Forrás: Hírklikk