Valódi vitaminbombára lelhet a Pilisi Parkerdőben
Most nem csak az őszi kirándulásoknak van itt az idejük, pandémia idején különösen jól jön egy kis plusz vitaminbevitel. A jó levegő és a napfény begyűjtése mellett, most a Pilisi Parkerdőben mindenki degeszre tömheti a hasát az őszi erdő gyümölcseivel is.
Sőt, gyűjthet is belőlük, ha különleges zamatú ételeket és italokat szeretne készíteni. Azonban, mint minden állami erdőterületen, úgy a Pilisi Parkerdőben is – személyes felhasználásra – külön engedély nélkül lehet gyűjteni a vadgyümölcsöt, de a hazavihető maximális mennyiség naponta 2 kg/fő. Védett területen ehhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, aminek beszerzése a kérelmező feladata – olvasható a Pilisi Parkerdő honlapján.
Ezek a gyümölcsök nem csak finomak, de az egészség megőrzését is szolgálják. Abban segítünk, hogy el tudjanak igazodni abban, hogy mire jók.
A csipkebogyó (Rosa canina) a vadrózsa pirosló áltermése, és az első őszi fagyok idején érik be. Ősidők óta gyűjtik szinte egész Európában. Termésének a színe változó, a narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét mélyvörös már puha húsú, túlérett. Ez utóbbi bogyó ugyan édes, de C-vitamin tartalmának nagy része ekkorra elvész. A csipkebogyót tea, szörp, lekvár, mártás, leves készítésére használják, de alkalmas saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, bólé, gyümölcsbor készítésére is. Jótékony hatását annak köszönheti, hogy van benne természetes A-, B1-, B2-, és K-vitamin, de legfontosabb hatóanyaga a C-vitamin. Bizonyítottan erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Magjából csipkebogyó-olajat is készítenek, ami a sebgyógyulást segíti, enyhíti a napégés kellemetlenségeit, s még az apróbb ráncokat is kisimítja, azaz késlelteti a bőr öregedését. A csipkebogyót azonban nem szabad forró vízben áztatni, mert a C-vitamin már 50 °C fok körül megsemmisül.
A fekete bodza (Sambucus nigra) egyre inkább kultúrnövénnyé válik, hatalmas ültetvényeket telepítenek belőle, hogy legyen bőven nyersanyag az élelmiszeripar számára, de a vadonban is gyakran lehet vele találkozni. Érett bogyóiból lekvár és bor készülhet. A fekete bodza adalékként megtalálható vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteákban. A népgyógyászatban a gyümölcs főzetével a görcsszerű fejfájást gyógyítják. Fontos, hogy ne keverjék össze a rokon fürtös bodzával (Sambucus racemosa) vagy a földi bodzával (Sambucus ebulus), mivel mindkettő mérgező!
Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna): a rózsafélék családjába tartozik, általában tövises cserje, vagy kis fa. Érett termését még azelőtt érdemes begyűjteni, mielőtt a dér megcsípi. Nyersen és feldolgozva is fogyasztható. Lekvár, bor, sütemény készülhet a felhasználásával. A népi orvoslás köszvényre és szívpanaszok enyhítésére is használta. Napjainkra már különböző vizsgálatok bizonyítják, hogy a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható növény. Úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy jóformán semmilyen mellékhatása nincs, s ezért tartós kezelésre is alkalmas. Hatóanyagai csökkentik a vérnyomást, és a vér koleszterinszintjét. A 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stressznek kitett emberek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea.
A húsos somot (Cornus mas) ma már több országban termesztik. Gyümölcse savanykás, pikáns ízű. Nyersen is fogyasztható, jelentős a C-vitamin és a karotin tartalma. A nyár végén érő ovális alakú, világospiros sombogyók még igen keserűek, ezért célszerű a lepotyogott, teljesen beérett bogyókat gyűjteni. Az éretlen termést az olajbogyóhoz hasonlóan lehet sós vagy ecetes vízben, köménymaggal eltenni. Borecetben elrakva, a kapribogyót helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják. Éretten lekvár, szörp, gyümölcsbor, pálinka is készülhet belőle.
A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába tartozó közismert, tövises, cserje termetű növényfaj. Egész Európában elterjedt. Sötétkék bogyóit az első fagyok után ajánlott szedni, mert előtte az ízük igen fanyar, utána válnak enyhén édessé. Nyersen is fogyasztható. Készülhet belőle mártás, gyümölcslé, lekvár, mézzel elegyítve dzsem, vagy zselé, illetve bor, likőr, pálinka. Fogyasztható cukrozott gyümölcsként aszalva, avagy ginben egy-két hónapig érlelve. Leveléből tea készülhet. A terméséből készült lekvár hasfogó. A népgyógyászatban vérnyomáscsökkentőként alkalmazták.
