Alacsony infláció, nagy kérdőjelek: ősszel újra drágulhatnak az élelmiszerek
Az augusztusi inflációs adat hajszállal a piaci várakozások alatt, és jóval a jegybank inflációs célja, mi több mélyen a célsáv alsó széle alatt maradt. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a jegybank szeptemberben folytathatja a kamatcsökkentési ciklust, de a forint árfolyama, a romló külső környezet és a globális piaci turbulenciák kivárásra késztethetik a monetáris tanácsot, ugyanakkor még az inflációs cél esetleges módosítása mellett is maradhat tér a monetáris lazításra.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 1,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, júliushoz képest az árak 0,2 százalékkal emelkedtek.
A júliusihoz képest az éves maginfláció 1,9 százalékról 2,0 százalékra emelkedett és 0,1 százalékponttal nőtt a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció is 0,8-ról 0,9 százalékosra.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy augusztusban az infláció még mindig a jegybanki cél, sőt, célsáv alatt van. A piac 0,1 százalékponttal magasabb, 1,4 százalékos átlagos drágulásra számított, azaz továbbra rendkívül alacsony inflációs környezetről van szó.
A tényezők közül a korábbinál erősebb forintárfolyamot, a mérsékelt inflációs várakozásokat, az alacsony világpiaci élelmiszerárakat és az árrésstop fenntartását emelte ki. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szerencsejátékok, a különféle lottók egyaránt 25 százalékos drágulása nem jelent meg az inflációs adatban, aminek magyarázata egyelőre nem ismert.
A következő hónapokban kisebb emelkedés előfordulhat. Ebben elsősorban az energiaárak alakulása, a kedvezőtlen mezőgazdasági termés, valamint a forint árfolyama játszhat szerepet. Az idei évben az infláció minimálisan a 2 százalékos szint alatt alakulhat.
A jegybanknak szeptemberben lehetősége nyílik folytatni a kamatcsökkentési ciklusát, ha csak a forint árfolyama meg nem akadályozza ebben. Regős Gábor szerint az a kérdés, hogy a jegybank a kamatcsökkentést választja vagy inkább az inflációs célját módosítja - esetleg mindkettőt egyszerre.
Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza azt emelte ki, hogy augusztusban az éves infláció három hónapnyi fékeződés után újra gyorsult, bár az emelkedés a lehető legcsekélyebb mértékű volt.
Az éves infláció minimális gyorsulása elsősorban az üzemanyagok és a szolgáltatások árváltozásának volt köszönhet. Folytatódott az élelmiszerek árának csökkenése és a szezonális folyamatoknak megfelelően a ruházkodási cikkek ára is csökkent az előző hónaphoz képest.
Miközben a forint gyengülése érdemben nem érződött az élelmiszerek árváltozásában, tetten érhető volt a tartós fogyasztási cikkeknél, ahol négy hónapnyi árcsökkenés után csekély drágulás következett be. A forint gyengülése az üzemanyagok drágulását is magával hozta. A szolgáltatásokon belül elsősorban az energiaárak emelkedésére és a forint gyengülésére érzékeny szolgáltatásoknál következett be jelentősebb drágulás.
Az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése szerint az infláció az év végéig lassan emelkedhet és decemberre enyhén 2 százalék fölé nőhet, éves átlagban csupán 1,7-1,8 százalékos inflációval számolnak.
Az augusztusi inflációs adat kedvezőbb képet fest, mint az MNB júniusi előrejelzése. A szolgáltatások inflációjának gyorsulása, a forint sérülékenysége, a hozamkörnyezet és az energiaárak jelentős emelkedése azonban árnyalja a képet.
Ha a következő hetekben nem javul érdemben a külső környezet, a monetáris tanács szeptemberben és még októberben is kivárhat a kamatcsökkentéssel. Amennyiben az év végére némi pozitív változás következik be a geopolitikai helyzetben, az ismét lehetőséget teremt a kamatvágásra. Az ING Bank az év végére 5,00 százalékra várja az alapkamatot a jelenlegi 5,5 százalék után.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője megjegyezte: az augusztusi éves szintű infláció megegyezik az Erste várakozásával és minimálisan elmaradt a konszenzustól.
A nyári árdinamika összességében visszafogottabb maradt, mint azt előzetesen várta. Az augusztusi közlemény és sajtótájékoztató alapján úgy látja a szeptemberi kamatdöntés alkalmával még nem fog változni az inflációs cél, így még az árdinamika jövő évre várt növekedése esetén is maradhat tér lazításra két hét múlva. Ezzel együtt a közel-keleti konfliktus elmúlt hetekben tapasztalt eszkalációja, a globális kötvénypiaci turbulenciák, vagyis összességében a kilátásokat övező bizonytalanság megállásra késztetheti a döntéshozókat a vágási ciklusban - írta az Erste elemzője.
Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior elemzője az augusztusi adatok alapján fokozatosan emelkedő inflációra számít, év végére 2 százalék fölötti éves árindexszel. Az üzemanyagoknál további emelkedés tűnik valószínűbbnek. Az aszály hatására az élelmiszereknél lassú drágulás indulhat be az ősszel. Ugyanakkor jó hír, hogy a vállalatok áremelési szándékai továbbra is nyomottak, de a béremelkedési ütem is a vártnál gyorsabban mérséklődik - írta.
Ha nem "durrannak el" nagyon az energiaárak, és a nemzetközi kamat- és hozamkörnyezet emelkedése mellett is viszonylag stabil tudna maradni a forint, akkor jövőre jó eséllyel valahol 2,5-3 százalék között lehet az éves átlagos infláció. Rosszabb nemzetközi hangulatban és gyorsan növekvő energiaárak mellett ugyanakkor könnyen borulhat ez a várakozás.
A forint gyengülése nem csak az importárakon keresztül, hanem a várakozásokon keresztül is emelheti az inflációt. Ezt az MNB vélhetően el akarja kerülni, különösen egy olyan helyzetben, amikor az inflációs cél csökkentése kerül majd napirendre. Mindezek miatt - a kedvező inflációs adatok ellenére - az MBH Bank szakértője úgy látja, hogy szünetet fog tartani az MNB a kamatcsökkentési ciklusban az ősz folyamán és csak később folytatódik a monetáris lazítás.
