Magyar Péter milliárdokat vinne vidékre, a helyiek kezébe adná a döntést és átalakítaná a megyei közgyűléseket

A kormányfő kiemelte: bő egy évvel ezelőtt, még ellenzéki pártként augusztus 20-án, Szent István napján tettek egy ígéretet a magyar vidéknek és falvaknak, azoknak az embereknek, akik "generációk óta a szülőföldjükön élnek, dolgoznak, családot alapítanak, gazdálkodnak, vállalkoznak, közösséget építenek".

Azt vállalták akkor, hogy tíz településenként évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretet biztosítanak számukra - idézte fel. Hozzátette: azt is vállalták, hogy nem Budapestről fogják megmondani, mire kell elkölteni ezt a pénzt.

Magyar Péter hangsúlyozta: azt mondják tíz településnek, hogy üljenek le egymással, és mondják meg ők, mire van szükségük, "mi pedig forrást adunk hozzá". Ez lesz a Szent István-program alapja - mondta a kormányfő.

Kifejtette: a magyar politikának régi tartozása van a magyar vidékkel szemben, az utóbbi évtizedekben ugyanis "túl sokszor nézték le a falvakban élő embereket", túl sokszor használták ki, csapták be őket. "Volt, amikor a szavazatuk kellett, volt, amikor a lojalitásuk, volt, amikor annyit vártak el tőlük, hogy csendben maradjanak" - fogalmazott.

Azt mondta: ha egy ország évtizedeken keresztül nem tud jövőképet adni egy vidéki fiatalnak, annak következménye van. Elköltöznek a fiatalok, bezárnak az iskolák, bezár a bolt, kevesebb lesz a munka, egyre nehezebb lesz vállalkozni, egyre távolabb kerül az orvos, aztán egyszer csak egy településen már nem az a kérdés, hogyan fejlődjön, hanem az, hogy hogyan tud megmaradni - fejtette ki.

Magyar Péter közölte: a vidék a politikától az utóbbi évtizedekben nem valódi segítséget, partnerséget, tiszteletet kapott, hanem megosztást, "egy álságos, a magyart a magyar ellen fordító politikát". A falvakban élőket tudatosan az egyik oldalra állították, egy mesterségesen kiásott árok egyik oldalára, és azt mondták nekik, hogy ami a városban történik, az gyanús, ami Budapestről jön, az rossz, ami pedig külföldön történik, az veszélyes - mondta.

Úgy folytatta: azt mondták a vidékieknek, hogy aki mást gondol, az ellenség, aki máshogyan él, az veszélyt jelent, aki más pártra szavaz, az kevésbé magyar. Közben a másik oldalon "a Fidesz egykori baloldali szatellit pártjai" azt sugallták a városi embereknek, hogy a falvakban élők elmaradottak, nem értik a világot, nem lehet velük beszélni.

A kormányfő közölte: elég volt abból, hogy politikusok évtizedeken keresztül abból próbáltak megélni, hogy magyar embereket fordítottak egymás ellen. Elég volt az árokásásból, a félelemkeltésből, elég volt abból, hogy az ország egyik felének "azt mondják, félj a másiktól" - fogalmazott.

Magyar Péter hangsúlyozta: Budapest nem ellensége a vidéknek, a falu nem ellensége a városnak, a gazda nem ellensége a városi embernek, a vidéki ember nem kevésbé modern, a városi ember nem kevésbé magyar.

Kijelentette: erős Magyarország nem létezhet erős helyi közösségek nélkül, a vidék és Budapest pedig nem ellenség, "egy ország vagyunk".

Emlékeztetett arra, azt vállalták, hogy tíz településenként évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretet biztosítanak a Magyar Falu Program és a Versenyképes Járások Program mellett. Elindítják ennek a vállalásnak a végrehajtását: a Szent István vidékfejlesztési programot - közölte.

Ismertetése szerint elsőként tíz vidéki mikrotérségben - Zalakaros, Harkány, Bács, Pásztó, Medgyesegyháza, Igal, Tiszaújváros, Gyöngyös, Nyírbátor és Gönc környékén - próbálják ki az új rendszert, összesen száz településen, csaknem százezer ember bevonásával.

Elmondta, a tíz térségben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.

Magyar Péter azt mondta, a következő hónapokban helyben élő emberek és szakemberek együtt mérik fel a térség lehetőségeit és problémáit, közösen készítik el a fejlesztési stratégiát, közösen állítják össze azokat a beruházási terveket, amelyek szakmailag és pénzügyileg valóban megvalósíthatók, majd a helyiek mondják el, nekik mi a fontos.

A miniszterelnök azt mondta, az előző kormányok szándékosan kiüresítették, ócska kifizetőhellyé tették a megyei közgyűléseket, amelyek ma kizárólag "a szétesett ellenzék bukott pártjainak kifizetőhelyeként működnek". Azzal vádolta az ellenzéki pártokat, hogy "közpénz ATM-nek" használják a megyei közgyűléseket.

Hozzátette, a közgyűléseket olyan hellyé alakították, ahol "az eredeti Fidesz, a zöld Fidesz és a kék Fidesz megmaradt csápjai együtt tudnak mutyizni az uniós pályázatokkal". Havi egy-két nap, és repül a sok milliós fizetés, közben a megye semmit sem profitál a közgyűlések munkájából - értékelt a kormányfő.

Megjegyezte, nem a megyei közgyűlésekben dolgozó kevés, még megmaradt szakemberről beszél, hanem azokról "a fideszes és egyéb ellenzéki hűbérurakról", akik a megyei közgyűlésből félemlítik meg a falusi polgármestereket, akik "megyei földesúrként" uralkodnak megmaradt birtokukon.

Magyar Péter azt mondta, ezért is állították meg a "féktelen közpénzköltést" a megyei közgyűlési elnökök és alelnökök költségtérítésének eltörlésével, a közgyűlési vezetők milliós fizetésének csökkentésével.

Magyar Péter hangsúlyozta, ideje továbblépni, ennek a rendszernek véget kell vetni; már dolgoznak azon a javaslaton, amely a kiüresített megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza.

A kormányfő közölte, évente sok tízmilliárd forintot tudna és fog az ország a vidéken élők adóforintjaiból megspórolni, amit fejlesztési programokra lehet fordítani. A magyar emberek pénze végre jó helyre fog kerülni, csak éppen leszerelik az ellenzéki pártok által használt "közpénzautomatákat a megyei közgyűlésekről" - hangoztatta, megjegyezve, érdemes megfontolni, minek van és minek nincs helye a megyei önkormányzati rendszerben.

A kormányfő a vidékpolitika legizgalmasabb kérdésének azt nevezte, mit kell tenni ahhoz, hogy a fiatalok maradjanak. Nem mondhatjuk egy húszéves embernek, hogy maradj itthon, alapíts családot, vállalkozz helyben, miközben nincs munkája, nincs helyben bölcsőde, ha rossz az út, nincs megfelelő internet vagy más infrastruktúra - mutatott rá. Hangsúlyozta: a hazaszeretet és a kötődés fontos, de meg is kell tudni élni, ezért a kormány olyan vidéket épít, ahol nem a kényszer, hanem szabad döntés kérdése, hogy valaki megy vagy marad.

Magyar Péter az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hibájának azt nevezte, hogy a helyi közösségeket fokozatosan leszoktatták arról, hogy a saját jövőjükről döntsenek. "Mindig jött valaki felülről", "legtöbbször a falunapon a helyi földesúr", aki megmondta, hogy mi lesz a jó. A Tisza-kormány komolyan veszi a helyben élők tudását és igényeit - ígérte mindezzel szemben.

Közölte: a Szent István-program kezdeti, 10 térséget érintő szakaszát értékelni fogják, és ennek alapján építenek fel egy országos vidékfejlesztési, területfejlesztési hálózatot. 2027. augusztus 20-a után pedig megkezdődhet a program országos bevezetése. A jelenlegi tervek szerint 2174 vidéki települést, körülbelül 1 millió 850 ezer magyar embert segíthet közvetlenül a Szent István vidékfejlesztési program - mondta a miniszterelnök.

A kormány feladatának azt nevezte, hogy újra közel vigyék az államot az emberekhez a legkisebb településen is.

Ezer évvel ezelőtt tíz település egy templomot épített, ma tíz település együtt építhet utat, rendelőt, bölcsődét, közösségi teret, vízmegtartó rendszert, munkahelyet és legfőképpen jövőt - emelte ki Magyar Péter.

A vidéken élőktől azt kérte: nézzék meg, mit csinál a kormány, mondják el, hogy mire van szükségük, vegyenek részt a döntésekben, ellenőrizzék a program végrehajtását és kérdezzenek, mert az ország csak akkor lesz erős, ha a helyi közösségei is erősek.