Holoda Attila: ha elzárják az orosz gázt, az megmutatja, mennyire kiszolgáltatott Magyarország

Az orosz gáz továbbra is politikai fegyver lehet

Holoda Attila szerint komolyan kell venni azokat az orosz politikai üzeneteket, amelyekben Magyarország gázellátásának leállítását is kilátásba helyezik, ugyanakkor fontos különbséget tenni egy orosz politikus nyilatkozata és a Kreml hivatalos álláspontja között. A szakértő szerint egy, az orosz állami dumához kötődő szereplő fenyegetése még nem jelenti azt, hogy Moszkva valóban azonnal leállítaná a szállításokat. „Az oroszok két dolgot nagyon tudnak: fenyegetni és blöffölni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az orosz fél számára komoly bevételkiesést jelentene, ha újabb európai piacokról vonulna ki.

Holoda felidézte, hogy a 2022-es orosz invázió után drasztikusan visszaesett az Európába vezetékeken érkező orosz földgáz mennyisége. Mint mondta, míg 2021 közepén még mintegy 450–500 millió köbméter érkezett naponta Európába, ez mára körülbelül 48–50 millió köbméterre csökkent. Az oroszok LNG formájában továbbra is értékesítenek gázt európai országoknak, de ez nem pótolja a korábbi vezetékes mennyiségeket.

A szakértő szerint éppen ezért különösen fontos az orosz reakció politikai jelentősége. „Az energiafüggés az nem pusztán egy gazdasági kérdés, hanem nemzetbiztonsági kockázat” – mondta. Ha egy külpolitikai nézeteltérésre valaki az energiaszállítások leállításával való fenyegetéssel válaszolhat, akkor az azt jelenti, hogy az energia továbbra is geopolitikai nyomásgyakorló eszköz. Holoda szerint tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy másnap valóban elzárják-e a gázt, hanem az, hogy Magyarország számára elfogadható-e hosszú távon ilyen erős függésben maradni.

Paks II: a kifizetett milliárdok még nem jelentik a beruházás sorsát

A beszélgetésben szóba került a Paks II beruházás is, amelynek idei támogatását a pótköltségvetésben az eredeti 95 milliárd forintról 206,6 milliárdra emelték. Holoda szerint ez 111,6 milliárd forintos többletet jelent, miközben az elmúlt tizenkét évben a közvetlen magyar állami ráfordítás már meghaladta a 600 milliárd forintot.

A szakértő hangsúlyozta: abból, hogy a kormány kifizette az idei évben elvégzett munkák ellenértékét, még nem következik, hogy változatlan feltételekkel folytatni akarja a beruházást. A korábban kötött nemzetközi szerződést ugyanis nem lehet egyszerűen felmondani, annak komoly jogi és pénzügyi következményei lehetnek. A kormány által korábban bejelentett soron kívüli vizsgálat is folyamatban van.

Holoda szerint a döntést ezért független műszaki és pénzügyi újraszámolásnak kell megelőznie. Ugyanakkor szerinte az sem lenne felelős megoldás, ha pusztán azért állítanák le a projektet, mert problémák vannak vele. A döntő kérdés az, hogy szükség van-e arra a villamosenergia-mennyiségre, amelyet Paks II. biztosíthatna. A nyári energiaellátási helyzet szerinte megmutatta, hogy Magyarországon szükség van olyan zsinórüzemű erőművi kapacitásra, amely csökkenti az importból származó kiszolgáltatottságot.

A megújuló energiaforrások bővítését ugyanakkor támogatja. A szeptemberben megnyíló szélerőműves pályázat szerinte fontos lépés lehet egy tisztább és diverzifikáltabb energiamix felé, de nem helyettesíti teljes egészében a folyamatosan rendelkezésre álló erőművi kapacitást. A nap- és szélenergia ugyanis időjárás- és részben napszakfüggő. „Nem csak az időjárás, hanem attól is változik, hogy éppen lement a nap” – mondta, miközben a lakosság és az ipar éjjel is folyamatos villamosenergia-ellátást vár.

A megoldás része lehet az energiatárolás és a hálózatfejlesztés is. Holoda szerint az akkumulátoros tárolók elsősorban arra alkalmasak, hogy a napközben olcsón megtermelt energiát később használják fel, és így mérsékeljék az esti import költségeit. Példaként említette Csehországot és Bulgáriát, ahol az elmúlt hetekben a tárolókapacitások kihasználásával jelentős üzleti lehetőségeket tudtak kiaknázni.

Mol, Horvátország és a kis benzinkutak: az államnak lenne mozgástere

A műsorban szóba került a Mol és a horvát INA kapcsolatának rendezése is. Holoda szerint a két ország közötti, több mint másfél évtizedes konfliktus már többet árthatott, mint amennyit használt, ezért időszerű lehet új alapokra helyezni az együttműködést. A Mol 49,08 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az INA-ban, és 2009 óta menedzsmentjogokat is gyakorol. A szakértő szerint a Mol jelentős fejlesztéseket hajtott végre a horvát vállalatnál, ezért nem tartja reálisnak, hogy Horvátország egyszerűen visszavásárolja a teljes részesedést.

Elképzelhetőnek tartja ugyanakkor, hogy a felek egy olyan megállapodást kötnek, amelyben a horvát állam nagyobb beleszólást kap bizonyos stratégiai döntésekbe, miközben új beruházások és energetikai együttműködések indulnak. Ebben a magyar kormány közvetítőként is szerepet vállalhat. Holoda szerint egy ilyen rendezésnek politikai dimenziója is lehet, különösen Hernádi Zsolt személye miatt, akinek a neve régóta összekapcsolódik a magyar és a horvát vitával.

A szerbiai NIS ügye szintén elhúzódik. A Mol a Gazpromhoz kötődő tulajdonosi helyzet átalakítása miatt tárgyal a szerb kormánnyal és az orosz féllel, miközben az amerikai hatóságok szeptember 30-ig meghosszabbították a szankciós engedélyt, így tovább működhet a pancsovai finomító. Holoda szerint Washington azért engedheti ezt, mert egyszerre akarja kivezetni az orosz többségi tulajdont és elkerülni, hogy Szerbiában üzemanyaghiány alakuljon ki. A szakértő úgy látja, az időhúzásból az következhet, hogy az orosz fél magasabb vételárat szeretne elérni.

A beszélgetés végén a független benzinkutak helyzete került előtérbe. Holoda szerint a probléma abból fakad, hogy a Mol a teljes értékláncot birtokolja a kitermeléstől a finomításon át a nagy- és kiskereskedelemig, miközben a kis benzinkutaknak csak a lánc egyetlen szegmenséből kell megélniük. A szakértő szerint miközben a Mol számára elegendő lehet mintegy 30 forintos kiskereskedelmi árrés, a független kutak fennmaradásához nagyjából 55–75 forintos árrésre lenne szükség.

Holoda szerint az államnak lenne lehetősége arra, hogy átláthatóbbá tegye az árképzést, és meghatározza azt a minimum kiskereskedelmi árrést, amely alatt a független kutak már nem tudják fenntartani működésüket. Ez különösen vidéken fontos, ahol egy-egy benzinkút bezárása már ellátásbiztonsági problémát is jelenthet. „A Mol a saját finomítói eredményéből, ha már mindenképpen alul akarja tartani az árat, akkor onnan áldozzon be, és ne onnan, ahol mások is érintettek, a kis benzinkutaknál” – mondta a szakértő.