Világhírű blues-rock gitárosok Budapesten
Egyszerre két legyet (gitárost) is üthetünk – igaz, két csapásra –, ugyanis a 60-as korosztály egyik legjobbja, Tommy Castro október 12-én, míg a 30-as évjárat zseniális gitárnyüvője, Eric Steckel október 13-án ad koncertet ugyanazon a helyszínen, az Analog Music Hall-ban.
Tommy Castro & The Painkillers „fájdalomcsillapító” muzsikáját nálunk valószínűleg kevesen ismerik – a szakmabelieken és a műfaj megszállott rajongóin kívül –, pedig az elmúlt csaknem három évtizedben több mint tucatnyi szólólemeze jelent meg. Először ejti útba Magyarországot európai turnéján a 30. jubileumát ünnepelve. Az idén számos nemzetközi díjat bezsebelt Tommy Castro és csapata: három kategóriában is a legjobbnak bizonyult májusban Memphisben, a 43. Blues Music Awards-on. Elnyerték az „Az év albuma” (A Bluesman Came To Town), „Az év legjobb zenekara”, illetve a „B.B. King díj az év legjobb szórakoztató előadójának” címeket is, de a Blues Blast magazin több mint tízezer szavazója is a 2022-es év legjobb blues zenekarának választotta a Tommy Castro & The Painkillers-t.
Tommy Castro 1955. április 15-én született a kaliforniai San Jose-ban és már tíz évesen elkezdett gitározni. A kedvencei közé tartozott Mike Bloomfield, Elvin Bishop, Eric Clapton, B.B. King, Buddy Guy, Elmore James és Freddie King. Az énekesek közül pedig Ray Charles, Wilson Pickett és James Brown volt rá a legnagyobb hatással. A Kaliforniai-öböl környékén kezdett fellépni a 70-es években különféle bandákban, amelyek többnyire feldolgozásokat játszottak. A '80-as évek végén a The Dynatones nevű csapatban találjuk, ami a Warner kiadó házi-zenekara volt. 1991-től azonban már saját együttesében pengetett, ahol a doboson és basszusgitároson kívül szaxofonosa is volt, Keih Crossan, aki évekig mellette fújta.
Hősünk első lemeze 1994-ben jelent meg No Foolin címmel, és azóta sorra szállítja a jobbnál-jobb albumokat, ezeken megpróbálja kiszélesíteni a kereteket, amelyek jellemzik a muzsikáját, mégis egyértelmű – a korongokat hallgatva –, hogy a korai rhythm and blues, a soul, a Chicago blues, a west coast irányzat a meghatározó, fúvósokkal gazdagított sound-jában. 2009 óta a már több mint 50 éves múltra visszatekintő Alligator Records adja ki a lemezeit, ami a Chicago blues kedvelői számára megkerülhetetlen forrás. A legendás nagy blues elődökhöz hasonlóan, vég nélküli turnékon, rengeteg élő fellépésen népszerűsíti a blues műfaját.
Budapesti koncertjüket ajánljuk mindenkinek, aki nyitott a bluesban és a rhythm & blues-ban gyökerező, dallamos, de a hangszeres improvizációkat sem nélkülöző, élő muzsikára. Tommy Castro és zenekara (Randy McDonald basszusgitár, Michael Emerson billentyűs hangszerek és Bowen Brown dobos) minden bizonnyal egy emlékezetes és nagyon hangulatos szerda estét varázsol majd az Analog Music Hall koncerttermébe.
A másik világhírű blues-rock gitáros, Eric Steckel 2018-ban már járt Budapesten és akkor energiával és szenvedéllyel teli játékával elvarázsolta a jelenlévőket. Hajdanában Alvin Lee-t a világ leggyorsabb kezű gitárosának tartották Woodstock után, akkor a most 32 éves Steckel a jelenkor egyik villámkezű utódja.
Őrá aztán igazán illik, hogy csodagyerek volt, hiszen még nem volt 12 éves sem, amikor 2002 tavaszán megjelent az A Few Degrees Warmer című koncertalbuma. Igaz, akkor már „tapasztaltnak” számított, ugyanis kilenc évesen színpadon pengetett.
A Pennsylvania-i kisfiút a zenebolond szülei a környék minden koncertjére magukkal vitték, így nem csoda, hogy Eric beleszerelmesedett a gitárokba, és nem kellett sokáig nyúznia az ősöket, hogy vegyenek neki is egyet. Ettől kezdve a sorsa megpecsételődött, mert ki nem engedte a hangszert kezei közül. Állandóan gyakorolt, Jimi Hendrix, Stevie Ray Vaughan, majd később Joe Bonamassa lettek a nagy kedvencei.
2003-ban a Sarasota Blues Fesztiválon játszott a zenekarával, ahol az a megtiszteltetés érte, hogy bemutatták John Mayallnak, aki felhívta őt a színpadra, így a Bluesbreakers tagjaival muzsikálhatott. Steckel volt a legfiatalabb gitáros, aki valaha Mayall bandájában pengethetett. Az öregnek annyira megtetszett a játéka, hogy a következő évben együtt turnéztak Skandináviában. Sőt, a 2005-ös Road Dogs című John Mayall-lemezen Eric Steckel gitározik is a Chaos in the Neighborhood című számban.
Eric a bemutatkozást jelentő nagylemeze után szinte kétévenként jelenteti meg az újabb korongokat, középlemezeket és albumokat. Íme, a lemezcímek: High Action (2004), Havanna (2006), Feels Like Home (2008), Milestone (2010), Dismantle The Sun (2012), Black Gold (2015). Egyre komolyabb és nevesebb zenészek, producerek és hangmérnökök bevonásával adott ki albumokat. A kezdeti gyerekhang egyre inkább férfiasodik, a gitárjátéka kifogástalan az indulása óta és már-már a legnagyobbak magasságában van. A 2018-as (Polyphonic Prayer) illetve a legutóbbi, 2020-as (Grandview Drive) lemezei pedig egyetlen komoly blues-rock rajongó gyűjteményéből sem hiányozhatnak.
Aki élőben is meghallgatná Eric Steckel nagyszerű dalait és virtuóz, lélegzetelállító szólóit, annak ajánljuk az október 13-i budapesti koncertet, amelyen Jos Kamps basszusgitáros és John Platero dobos segíti majd a fiatal gitárfenomént.
