Földessy Margit: A színházaknak nem pártkatonákra van szüksége

Mi marad a magyar kultúrából, ha a színházak helyett a propaganda kapja a pénzt?

Miközben a politika mindent leural, az igazi értékeket azok tartják életben, akik még akkor is tanítanak, játszanak, nevelnek, amikor senki nem figyel rájuk. Földessy Margit – színésznő, rendező, generációk „Margitja” – a magyar színháztörténet élő darabja. Komlós Juci lánya, a Vidám Színpad öltözőjének gyermeke, a magyar színház nagyjainak örököse. És valaki, aki még mindig hisz abban, hogy a kultúra nem pártpropaganda, hanem hazaszeretet.

Ebben a beszélgetésben felidézzük a régi idők ragyogását – és fájdalmasan ütköztetjük a jelennel. Ahol már nem Mensáros László vagy Márkus László neveli a társulatot, hanem politikai kinevezettek. Ahol nem Presser Gábor koncertjére ad a rendszer pénzt, hanem stadionokra és médiára. Ahol a magyar kultúra visszaszorítása lett az állami stratégia.

Margit mesél: hogyan lett a Vidám Színpad büféjéből az óvodája, milyen volt Latabár Kálmánnal és Psota Irénnel dolgozni, miért nem fogott kezet az osztályfőnökével a diplomaosztón, hogyan lett a polgárpukkasztó kamaszból a fiatalok mestere, és miért még mindig lázad a gyűlölet, a megosztás és a kulturális leépülés ellen.

A stúdiója ma is menedék: szabadság, játék, kultúra – pártok nélkül. Nem „képez” művészeket, hanem embereket formál – humorral, szeretettel, őszinteséggel. Ő az, aki nem fél kimondani: „A magyar kultúrát nem szabad kihúzni a gyerekek kezéből!”