A dán katonák visszalőnének, ha megtámadnák őket Grönlandon

A katonáknak parancsra való várakozás nélkül be kell avatkozniuk, ha bárki betörne dán területre, beleértve a Grönland elfoglalására törekvő amerikai csapatokat is. A dán védelmi minisztérium megerősítette, hogy továbbra is érvényben van az erről szóló 1952-es utasítás – írja az Euronews.

A rendelet előírja, hogy a dán katonáknak „azonnal fel kell venniük a harcot" a dán területet érő bármilyen támadással szemben, anélkül, hogy megvárnák a parancsokat, még akkor is, ha a parancsnokok nem tudnak hadüzenetről – közölte a védelmi parancsnokság és a minisztérium a Berlingske című dán napilappal.

Az utasítás azután kapott figyelmet, hogy Donald Trump amerikai elnök többször is azzal fenyegetőzött, hogy szükség esetén erőszakkal átveszi az ellenőrzést Grönland felett, és az északi-sarkvidéki területet az amerikai nemzetbiztonság szempontjából létfontosságúnak minősítette.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a héten azt mondta, hogy a Dán Királyságon belül autonóm területnek számító Grönland katonai elfoglalására tett kísérlet a NATO végét jelentené.

„Ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy katonailag megtámad egy másik NATO-országot, akkor minden véget ér" – mondta Frederiksen hétfőn a TV2 dán műsorszolgáltatónak.

„Vagyis a NATO-nk és így a második világháború vége óta nyújtott biztonságunk is."

Az 1952-es parancs kimondja, hogy a támadó erőknek tétovázás és engedélykérés nélkül kell válaszolniuk. A védelmi minisztérium megerősítette a Berlingskének, hogy az utasítás „továbbra is érvényben marad" – jelentették dán és grönlandi lapok.

Az Arctic Command, Dánia grönlandi katonai hatósága az érvényben lévő eljárások szerint értékelné, hogy egy adott helyzet támadásnak minősül-e.

Az irányelvet a náci Németország 1940. áprilisi, Dánia elleni támadása után hozták létre, amikor a kommunikáció részben összeomlott, és számos katonai egység nem tudta, hogyan reagáljon – olvasható a dán nemzeti enciklopédiában.

Az utasítás biztosítja, hogy a katonai erők támadás esetén harcba szálljanak, anélkül, hogy külön parancsokat követelnének meg.

Mind Dánia, mind Grönland kormánya elutasítja Trumpnak a sziget megvásárlására vagy elfoglalására vonatkozó javaslatait.

Csúcsszintű találkozóra készülnek

Közben Dánia üdvözölte, hogy a jövő héten találkozót tartanak az Egyesült Államokkal, hogy megvitassák Trump újbóli törekvését arra, hogy Grönland amerikai ellenőrzés alá kerüljön.

„Erre a párbeszédre van szükség, ahogyan azt a kormány a grönlandi kormánnyal együtt kérte" – mondta Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter csütörtökön a DR dán műsorszolgáltatónak.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy a jövő héten találkozóra kerül sor Grönlandról, anélkül, hogy részleteket közölt volna az időpontról, a helyszínről vagy a résztvevőkről.

„Nem azért vagyok itt, hogy Dániáról vagy katonai beavatkozásról beszéljek. Jövő héten találkozom velük, ezeket a beszélgetéseket akkor fogjuk velük lefolytatni" – mondta Rubio újságíróknak a Capitol Hillen.

A grönlandi kormány a DR dán közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva közölte, hogy Grönland részt vesz a Rubio által bejelentett dán-amerikai találkozón.

„Grönlandról Grönland nélkül nincs szó. Természetesen ott leszünk. Mi vagyunk azok, akik kértük a találkozót" – mondta Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter a DR-nek.

Grönland szigetén, amelynek 80 százaléka az északi sarkkörtől északra fekszik, mintegy 56 ezer ember él ott, többségében inuitok.