Marci megint heveskedik
Még fél év, és valami nagyon meg fog változni a magyar gazdaságban: kinyílnak a német pénzcsapok – valósággá válhat a boltok rémálma. A magyar gazdaság még viharosabb időszak elé nézhet – figyelmeztetett Nagy Márton. A miniszter szerint 2026 második felében fordulat jöhet, addig azonban kulcsszerepük marad a fogyasztás élénkítésének és az árrésstopoknak. „A gazdaságot a víz felett kell tartani, hogy a vállalkozók legalább a belső kereslettel legyenek kompenzálva” – (Nagy Márton, 2026. január 8., vg.hu)
A gazdaság víz alatt van. 2024-re, de leginkább 2025-re azt ígérte a kormányfő és gazdasági minisztere, hogy vége a hét szűk esztendőnek, és eljött a gazdasági feltámadás korszaka. A tavalyi évre (2025) repülőrajttal és 3,4 százalékos GDP-gyarapodással számoltak, amiből aztán szinte semmi nem lett (talán 0,5 százalék). Nagy Márton ez év 7. napján – Vízkeresztet követően – már nem tudta visszafogni magát, és közölte a jóhiszemű (de egyáltalán nem hülye) magyar néppel, hogy az idei év második felében most már tényleg beindul a magyar gazdaság. (Hiszi a piszi!)
Aztán rögtön ellent is mondott magának: „Nem mondhatjuk, hogy a stabilitás és a kiszámíthatóság irányába indult a 2026-os év”. Oké, azt mi is tudjuk – főleg abban az esetben, ha Nagy Mártonnak hívják a nemzetgazdasági minisztert –, hogy egyetlen biztos pont van a magyar gazdaságban: a folyamatos bizonytalanság. Aztán regélt az idei 3 százalék feletti gazdasági növekedési tervről, a beruházás-vezérelt gazdaságról és nem utolsó sorban az árréstop intézményéről, illetve annak hosszabb távon történő megtarthatóságáról. Ez utóbbiról teljesen felesleges volt szólnia, mert a parlamenti választásokig biztosan megmarad a verseny- és piacromboló szabályozó eszköz, utána pedig – nagyon remélem, hogy függetlenül a voksolás eredményétől – már nem Nagy Márton irányítja a gazdasági tárcát. Szenvedés hallgatni ezt az embert, aki az elmúlt három és fél évben egy pillanatig nem tudta elhitetni a lakossággal és a vállalkozói szférával, hogy tudja, hogy mit csinál, és hogy tudja, mit beszél. A január 7-i megszólalása is ezt igazolja.
Alig hevertem ki Nagy miniszter süket szövegét, már jött is a gazdasági tárca közleménye: „Magyarország pénzügyei rendezettek. Így a kormány 2025-ben is minden szükséges forrást előteremtett az olyan családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat és vállalkozásokat támogató programokhoz, mint például: a fix 3 százalékos Otthon Start Program, a fix 3 százalékos kkv-hitel, a családi adókedvezmény megemelése, a háromgyermekes anyák szja-mentessége, a nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszer-utalványa, vagy a Demján Sándor Program. A kormány mindezt a költségvetés stabilitásának megőrzése mellett valósította meg, ami komoly eredmény a jelenlegi negatív külső gazdasági környezetben.” Arcpirító hazugság, hiszen a 2025-ben a 3,7 százalékra tervezett GDP-arányos hiány várhatóan 5 százalék felett fog teljesülni, ami jóval – előre nem kalkulált – ezermilliárd forint feletti deficittöbbletet jelent. Pénzügyeink tehát egyáltalán nem rendezettek, már csak azért sem, mivel a pénzügyminiszterként is fungáló gazdasági miniszter úgy beszél, mintha nem lenne krízishelyzetben a központi büdzsé. Tényleg nem érzékeli, hogy mekkora a baj, és hogy egyáltalán nincs költségvetési stabilitás?
És akkor egy hihetetlen slusszpoén Nagy Mártontól: „újabb sikeres nemzetközi kötvénykibocsátás zártunk. Magas kereslet, töretlen piaci bizalom Magyarország iránt!” (A magyar állam ismét jelentős forrásokat vont be a piacról: 3 milliárd euró értékben hajtott végre devizakötvény-kibocsátást.) Ez praktikusan újabb hitel-felvételt jelent, a magyar adósságszolgálat – magas kamattal terhelve – tovább növekszik. Köztudott, hogy nem létezik az Orbán által bejelentett amerikai pénzügyi védőpajzs, nosza, jó lesz fedezetként a magyar kormány által nem nagyon preferált euró is. A hiány és az adósság párban jár, mivel a deficitet – esetünkben külső forrásból – bizony finanszírozni kell!
Itt tartunk most, és az évből még 355 nap hátra van. Mi jöhet még?
