Hova lett a magánnyugdíjpénz? - A nagy Fidesz-átverés
“Nem kell megpiszkálni a nyugdíjrendszert” – mondta Orbán Viktor a rádióinterjúban, mintha a magyar nyugdíjasok mindennapjai nem a napról napra való túlélésről szólnának. Mintha nem ők lennének az elmúlt évek legnagyobb vesztesei. A kormány szerint elég egy politikai kegyadomány négyévente – és máris megvan a szavazat. De vajon meddig lehet így túszul ejteni két és fél millió embert? Meddig lehet elhitetni, hogy 30 ezer forintos utalványok, “14. havi” bűvésztrükkök és pár hónapos kampányemelések jelentik a biztonságot és a tisztességet? És vajon tényleg igaz, hogy a rendszerhez nem szabad hozzányúlni – csak azért, mert így könnyebb választást nyerni?
Ebben a részben Dávid Ferenc és Latmann Tamás levezetik: a magyar nyugdíjrendszer igazságtalan, fenntarthatatlan és méltatlan. A Fidesz 2011-ben elvette az emberek magán-nyugdíjmegtakarítását – majd a pénzt eltüntette. Hosszú távú reform helyett maradt a zsarolás logikája: “Kaptok valamit, de csak ha szépen szavaztok.”
A bérek 70%-kal nőttek – a nyugdíjak csak tizedével. A szakadék egyre mélyül, a szegénység nő, és a kormány mégis “megtiltja”, hogy hozzányúljunk a rendszerhez. Miért? Mert így könnyebb a hatalom megtartása.
A beszélgetésben szóba kerül: Miért politikai túsz ma minden magyar nyugdíjas? Ki profitált a magánnyugdíj-pénzek eltűnéséből? Miért igazságtalan a 13–14. havi trükk – és ki jár vele jól valójában? Miért fél Orbán attól, hogy a nyugdíjasok egyszer megszervezik magukat?
