Rohamosan fogy ezeknek a magyar településeknek a lakossága
Magyarország állandó lakossága 2023. január 1-jén 9 804 022 fő volt, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. A fővárosban 1 630 320-an, a magyar városokban 5 137 503-an, községekben, falvakban 3035 593-an élnek az bejelentett állandó lakóhelyük szerint.
A Pénzcentrum megvizsgálta, hogy egy, illetve öt év alatt arányaiban mennyivel csökkent egyes településeken az állandó lakosság száma.
A lakosságszám fogyásában a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Nyésta, a zalai Csertalakos és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kishódos járnak az élen: 2022. január 1-i és 2023. január 1-i adatokat összevetve, 14,1-18,5 százalékkal kevesebb az állandó lakosok száma. A 20-as toplistán öt baranyai, négy zalai, három-három borsodi és somogyi település van. Pest és Nógrád vármegyékből mindössze 1-1 került a listára.
2018-as adatokhoz viszonyítva a listát – akárcsak tavaly – Lasztonya és Kispalád vezetik. Kispaládnak 2018-ban még 1296 bejelentett lakosa volt, 2023-ra pedig 784. Erre magyarázat lehet, hogy a település több választás alkalmával is elhíresült a papíron bejelentett, de nem ott élő emberek szavazásáról. A harmadik helyen Tornakápolna végzett, ahol így már csak 22-en laknak a nyilvántartás szerint.
Szamosangyalos, Lónya, Beregsurány, Barabás öt éve az 1000 főt megközelítő, vagy meghaladó lakosszámmal rendelkeztek, amely drasztikusan lecsökkent 2023-ra
A listából külön kiszűrték a városokat.
Egy év alatt Tiszaújváros, Pálháza – az ország legkisebb lakosságszámú városa –, valamint a fővárosi 5. kerület voltak azok a helyek, ahol legnagyobb mértékben csökkent a lakosságszám. A 20-as listában három budapesti kerület is szerepel: az 5., a 6. és a 7. Több nagyobb város is felkerült a toplistára, mint az első Tiszaújváros, a 7. Gyöngyös, a 10. helyen álló Szarvas, a 12. Kazincbarcika, a 15. Balassagyarmat, a 19. Dunaújváros és a 20. Szekszárd. Ha a budapesti kerületeket nem számítanánk, akkor még Kisvárda, Sárospatak és Nagyatád is befért volna a 20-as rangsorba.
Öt éves távlatban már sokkal inkább az eleve több lakosú városok dominálnak – 10 ezer fő alatti település csak három került a listára: Mezőhegyes, Csenger és Villány. Ezt a rangsort ugyancsak Tiszaújváros vezeti, és második lett Kazincbarcika, velük együtt pedig Dunaújváros lett még a dobogós. Két megyeszékhely, Salgótarján és Szekszárd is a listában vannak, illetve két budapesti kerületben volt jelentős mértékű lakosságcsökkenés: a 7. és 21. kerületekben.
