11 magyar követelés Ukrajnával szemben
Magyarország az ukrajnai magyar kisebbséggel kapcsolatban bejelentett 11 követelésében egyebek mellett azt akarta, hogy Ukrajna változtassa meg a választási rendszerét, hogy magyarok is bekerülhessenek a parlamentbe. Ez a követelés bizonyult a 11 közül a leginkább problematikusnak.
Orbán Viktor előszór a jelenlegi magyar rendszer bevezetését követelte, amelyben több nemzeti kisebbség választott képviselője is bekerül a parlamentbe, és ezt törvény garantálja. Kiderült azonban, hogy ez az ukrán fél számára elfogadhatatlan, mivel az alkotmány egy védett cikkelyének megváltoztatását kívánná meg, ez viszont nem lehetséges országos népszavazás nélkül. Ezt pedig lehetetlen kivitelezni, mert Ukrajnában hadiállapot van. Ezért ezzel kapcsolatban Magyarország már utalt arra, hogy esetleg kész engedményre.
Mindazonáltal Budapest nem szándékozik feladni a tervét, hogy rákényszerítse Ukrajnát: vonja vissza azt a jogszabályba foglalt követelményt, amely szerint minden választott tisztségviselőnek beszélnie kell a nemzeti nyelvet, és a testületi üléseken ukrán nyelven kell felszólalnia. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy meg lehet választani a helyi önkormányzatokba, vagy akár a parlamentbe is olyan ukrajnai magyart is, aki nem tud ukránul.
A 11 magyar követelést Szijjártó Péter januárban adta át ungvári látogatásán.
Az Ukrainska Pravda cikke emlékeztetett rá: Olha Stefanisina, az Ukrajna európai és euro-atlanti integrációjával foglalkozó miniszterelnök-helyettes, egyben az ukrajnai küldöttség vezetője a csatlakozási tárgyalásokon kijelentette: Kijev kész teljesíteni az ukrajnai magyar kisebbségre vonatkozó összes magyar követelést.
