2021-től osztana „ingyen pénzt” a Párbeszéd

A Népszava számol be arról, hogy a párt alapítványának elnöke szerint, a koncepciót úgy állították össze, hogy számba vették a jelenlegi gazdasági körülményeket, és számításaik alapján, a nehézségek ellenére, már 2021-ben biztosítani tudnák a 100 ezer forintos – létminimumnak megfelelő – minimális alapjövedelmet azoknak, akiknek havi bevétele nem éri el ezt az összeget. Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy az alapjövedelem a lakosság szegényebb 70 százaléka számára jobb megélhetést biztosítana, a koncepciót pedig a 2022-es ellenzéki program részévé kívánják tenni.

Annak érdekében, hogy ne okozzon társadalmi frusztrációt a munka nélkül megszerezhető jövedelem, 200 ezer forintig emelné a Párbeszéd a minimálbért és differenciált emelésre számíthatnának azok az idősek, akiknek 100 ezer forint körül van a nyugdíjuk. Azoknak is járna alapjövedelem, akik dolgoznak és a fizetésük nem megy 510 ezer fölé: ez a „kiegészítés” maximum nettó 50 ezer lenne, ám sávosan csökkenne a kereset nagyságától függően. A gyermekek után 50 ezer forint alapjövedelmet biztosítanának, igaz, a családi pótlékot kivezetnék.

Az elképzelés szerint, összesen 3389 milliárd forintba kerülne az alapjövedelem bevezetése. A párt úgy véli, ez az összeg biztosítható a költségvetési kiadások módosításaival. A Párbeszéd szerinti „felesleges kiadások" – például a Paks II. építési költségeinek – átcsoportosítása 1432 milliárd forintot szabadítana fel. A közbeszerzési túlárazások lefaragásával 710 milliárdot, progresszív gazdaságpolitikával pedig további 221 milliárdot spórolnának. A párt szakértői szerint, csökkentené a büdzsé kiadásait, hogy az alapjövedelemnek köszönhetően egészségesebb lakosság nem terhelné annyira a társadalombiztosítást. A fogyasztás növekedése pedig magasabb adóbevételeket generálna, ami 1838 milliárdos bevételt jelentene a költségvetésnek.

Kiss Miklós szakíró, a koncepció társszerzője úgy gondolja, hogy az alapjövedelem növelné rövid időre az inflációt, de legfeljebb csak két százalékkal.

Kérdés, hogy a nemzetközi kötelezettségeink (haderőfejlesztés, EU-s forrású közigazgatás-fejlesztés) teljesíthetőek-e, ha elvonnák a forrásokat, de Tordai szerint, ezek a megállapodások „újratárgyalhatók”.