21,8 milliárd forint értékben árverezhettek el ingatlanokat a kilakoltatási moratórium vége óta
A tavalyi évhez képest valamelyest csökkent az elárverezett ingatlanok száma, de még így is több mint 2500 esetben lehetett eredményes a kényszerértékesítés a kilakoltatási moratórium vége óta – derült ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adataiból.
A törvény alapján a végrehajtók november 15. és április 30. között magánszemélyek esetében nem kezdeményezhetnek kilakoltatást. Ez a szabály nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra és azokra, akiket a végrehajtási eljárás során korábban rendbírsággal sújtottak. Nem lakáscélú ingatlanok esetében egész évben lehetnek árverések.
Az április 30. és október közepe közti időszakban több mint 7500 ingatlant hirdettek meg árverésre, ebből nagyjából 2500 esetben zárult érvényes ajánlattétellel a licit. A hivatalos adatokból az nem derült, hogy ezek közül hány volt lakóingatlan, de a tapasztalatok alapján jelentős részüket lakásként használhatták. Ezt támasztja alá az is, hogy az MBVK árverési felületén jelenleg nagyjából 2300 ingatlanra lehet licitálni, ebből pedig 2000 számít lakóingatlannak, lakóépületnek vagy öröklakásnak – írja a hvg.hu.
A licitek összértéke 21,8 milliárd forint volt, azaz ha sikerült lezárni az eljárásokat, akkor nagyjából ennyi pénz folyhatott be a 2500 kényszer-értékesítéséből. Ez azt jelenti, hogy naponta körülbelül 15 ingatlant adhattak el, átlagosan 8,7 millió forintos áron.
A korábbi években egyébként még több árverés volt, tavaly például az április végétől november közepéig tartó időszakban naponta nagyjából 20 ingatlant kényszer-értékesítettek, a legmagasabb érvényes licitek összesített értéke pedig tízmilliárd forinttal több, csaknem 32 milliárd forint volt.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az utóbbi hónapokban felgyorsult a lakosság eladósodása. Az új hitelszerződések volumene a második negyedévben 731 milliárd forintot tett ki, amely 76 százalékkal több, mint egy évvel korábban, igaz, a bázis alacsonynak számított. A növekedés elsősorban a lakáshitelek 167 százalékos bővülésére volt visszavezethető, de a személyi hitelek esetében is 55 százalékos volt a növekedés.
Az infláció viszont a következő hónapokban várhatóan ismét növekedésnek indul, azaz kevesebb jut majd törlesztőkre is.
