23 milliós tandíj egy debreceni elemi iskolában

„Az óvodások éves tandíja 2 millió 440 ezer, az elsősök és a másodikosok után 2 millió 897 ezer 500 forintot kell fizetni a Debreceni Nemzetközi Iskolában, amely közpénzből, 3.3 milliárdos állami támogatásból épült meg a hajdúsági központban” – értesült a Népszava. Doros Judit ma megjelent írásából kiderül azt is, hogy a már említett összegen felül minden tanulónak be kell fizetnie 100 ezer forintos jelentkezési díjat, ami nem jár vissza, illetve 200 ezer forintos regisztrációs díjat is, amit le lehet vonni a tandíjból.

Vagyis az általános iskola nyolc osztálya – ha nem emelkednek a költségek – akkor összesen 23 millió 180 ezerbe kerül. Drágább, mint egy amerikai egyetem. Egyébként a debreceni általános iskola az első tanévben nem kíván tehetséges, de szegény gyermekek számára ösztöndíjprogramot indítani.

Hasonlóan drága elitiskolát indít Miskolcon az energiaitalokat gyártó világcég. Az intézményben évente „csak” 120 ezret fizetnek az óvodások, 240 ezret pedig az általános iskolások szülei. A tervek szerint az osztálylétszám legfeljebb 12-15 gyerek lehet.

A hírt kommentálva munkatársunknak Polónyi István oktatáskutató úgy fogalmazott, hogy a „pénzes elit menti a gyerekeit a lepusztulóban lévő állami iskolából”. Így lényegében a vidéki városokban is csak az történik, ami a fővárosban, ahol a tehetős politikai elit, és a kis létszámú vagyonos vállalkozói csoport már régóta magániskolákba viszi gyerekeit. Ez történik most Debrecenben és Miskolcon is, ahol a gyenge színvonalú általános iskolák helyett igen drága oktatást biztosítanak a fizetni tudó elit gyermekeinek. Polónyi állítja, hogy a tehetséges, de szegény tanulók számára is szükség lenne ösztöndíjas programokra, ugyanis sokszor nem a gazdagok leszármazottai a legokosabbak.

Az alsó- és középosztály számára tehát megfizethetetlen a magánképzés, nekik csak az egyházi iskolák jöhetnek még számításba, amelyek az ismeretek közvetítése mellett egyfajta szigorú értékrendszert is kötelezővé tesznek. Világi iskolának pedig marad néhány Waldorf iskola, amelynek megmaradása leginkább a hatalmon lévők érdekeit szolgálja.

Akik pedig ki tudják fizetni a méregdrága magániskolákat, – mint a politikai- és gazdasági elit gyerekei – azok számára kikövezett út vezet az elitgimnáziumokba, illetve a legjobb hazai egyetemekre, és természetesen könnyen elérhetik a legkurrensebb külföldi felsőoktatási intézményeket is. Azoknak viszont, akiknek nincs más választásuk és maradnak az állami iskolákban – különösen az ország keleti régióiban, – azok a legtöbb esetben sem olvasni, sem számolni nem tanulnak meg rendesen. Tehát számukra még a szakma megszerzése is kétségessé válik.

Az oktatáskutató Polónyi szerint a politikát hidegen hagyja, hogy a legszegényebbek így szinte kilátástalan helyzetbe kerülnek az állami iskola elvégzése után. Nem is beszélve azokról a fiatalokról, akik 16 évesen abbahagyják a tanulást. Ahhoz, hogy a legszegényebb réteg, köztük a cigányság gyerekei szakmához jussanak, vagy magasabb fokú képzést kapjanak, arra elvileg lenne mód, ha a szociális hátrányt az állam segítségével le tudnák győzni. Ilyen programokat a tudomány már ismer, de az állami iskolákban nem alkalmazzák azokat. Polónyi szerin a Klikk általános iskoláiban romlik az oktatás minősége, azok jó részét az állam már a sorsára hagyta. Pedig Orbán Viktor azt ígérte, hogy senkit nem hagynak az út szélén.