30154 e-mailt kapnak a parlamenti képviselők a státusztörvény ellenzőitől

Az valószínűleg sohasem fog kiderülni, hogy miért épp június 16-án lesz az a rendkívüli parlamenti ülés, amelyen az utóbbi időszak legdurvább jogszabály-módosításairól, köztük a státusztörvényről tárgyalnak majd a honatyák, de volt olyan pedagógus, akinek az jutott eszébe, ez egy jelképes, történelmi dátum, Nagy Imre kivégzésének és egyben újra temetésének napja is. Így akár a közoktatás kivégzésére is asszociálhatnának az emberek, akár párhuzamot is vonhatnak az események között. 

Vannak, akik azt gondolják, nagyon is tudatos volt a nap kiválasztása, hiszen azon a napon tartják az általános iskolákban a ballagást, és így a pedagógusok és a diákok közül sokan nem fognak tudni elmenni a már korábban erre a napra meghirdetett tüntetésre. Az aggódók megnyugtatására csak annyit, hogy míg állítólag este 8 óra körül kezdi tárgyalni a parlament a státusztörvényt, a tüntetés – amelyre a szervezők előrelátóan lefoglalták a Kossuth teret –, este 10-ig biztosan fog tartani. Vagyis, aki fontosnak érzi, mindenképp odaér az eseményre. 

A kormány előrelátásról csak annyit, hogy a hvg.hu információja szerint kizárólag erre a napra, június 16-án péntekre speciális szabályok érvényesek. A képviselőkhöz eljuttatott körlevél szerint aznap nem engedik be sem a turistákat, sem a parlamenti pártok vendégeit, és nem érvényesek a korábban kiadott napi belépők sem – utóbbi akár azt is jelentheti, hogy a sajtó képviselőit is kizárják. Vagyis indoklás nélküli, rendkívüli döntéssel minden „külsős” személyt igyekeznek távol tartani a parlamenti ülésteremtől aznap. 

Az lehet, hogy az ülésterembe nem jutnak be az érintettek, de az biztos, hogy a Kossuth téren ott lesznek. 

A Tanítanék és Egységes Diákfront így invitálta a diákokat, pedagógusokat és a szülőket:

„Többen vagyunk! – tüntetés a bosszútörvény ellen. Gyülekező 17:00-tól! A Kordonkormány benyújtotta bosszútörvényét az Országgyűlésben. Álegyeztetéseken játsszák a demokráciát, de semmi lényegi változtatás nem történt! Már annyi mindent elvettek, és most még a személyi szabadságot is fenyegetik. Kiszolgáltatott helyzetet teremtenének a pedagógusoknak, átvezényelnék, a gyerekektől szándékosan elszakítanák szeretett tanáraikat. Több mint 5 000 pedagógus mondana fel, ha a törvényt megszavazzák.

Ez nem családvédelem, nem is hiba, hanem bűn.

Le a bosszútörvénnyel! Nem adjuk a jövőnket!

Az oktatás még mindig nemzeti ügy!”

Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke azt mondta, sokan lesznek ott, mert minden más platformról ki vannak tiltva, és ha be is jutnak valahová, akkor sem hallgatják meg őket. Ezzel utalt arra, amikor az ellenzéki pártok szakértőiként elmentek Pintér Sándorhoz, de nem szólalhattak meg. Schermann Fruzsina szerint a Kossuth tér most egy olyan platform lesz, ahol kénytelenek lesznek meghallani a hangjukat. Utolsó lehetőségként ez maradt számukra. Úgy gondolja, ez egy hatalmas fordulópont lesz a megmozdulások történetében is, úgyhogy a fiatalok nagy számú jelenlétére lehet számítani. 

A Pedagógus Egység azzal fordult a pedagógusokhoz: „tudjuk, hogy az oktatás nem javuló helyzete és a státuszváltás miatt sokan tervezitek elhagyni a pedagógusi pályát. Ne maradjatok láthatatlanok! A státusztörvényt pénteken, június 16-án tárgyalja a parlament. Ez a tanév utolsó napja, számos helyen pedig éppen az általános iskolai ballagás napja is. 

Kérjük azokat a kollégákat, akik idén búcsúznak el a hivatásuktól, hogy tegyék szándékukat láthatóvá! Tudjuk, hogy sokatoknak az idei tanév utolsó tanítási napja egyben az utolsó pályán eltöltött tanítási nap is. Kérjük, akasszatok ki az intézményetek kapujára annyi tarisznyát pénteken, amennyien a pálya elhagyását tervezitek! Fotózzátok le, küldjétek el nekünk a pe2022pes@gmail címre, vagy osszátok meg a Fb-on és jelöljétek a @pedagógusegység-et, tegyetek #pedagogusegyseg és #fecske hashtageket! A fényképhez nyugodtan válasszatok olyan ballagási idézetet, amely kifejezi az érzéseiteket. Tüntessétek fel a fotó mellett, hány fő pedagógusról van szó! Ha szeretnétek, írjátok oda az intézmény nevét is!”

A tüntetésen természetesen részt vesz majd a PSZ és a PDSZ tagsága is. 

Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke arról is beszélt, látszik, hogy a kormány mennyire nem akarja komolyan venni az uniós kötelezettséget, a szociális párbeszédet, egyebeket. A két szakszervezet ugyanis múlt szerdán küldte el azt a levelet Maruzsa Zoltánnak, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárának, amelyben a sztrájktárgyalások folytatását kérték. Egyben emlékeztették rá, hogy a sztrájkbizottság nem szűnt meg, a két érdekképviselet sztrájkkövetelései továbbra is érvényben vannak. Azt szerették volna, hogy még a tanév befejezése előtt egyeztessenek. A mai napig nem kaptak választ, de a PSZ alelnöke nem hiszi, hogy június 16-áig a kormány szóba állna a két szakszervezettel. Úgy véli, azért ez is finom jelzés az unió felé: a magyar kormány nem igazán foglalkozik ilyen dolgokkal. 

Csütörtökön egyébként a PSZ megtartja tanévzáró sajtótájékoztatóját is, aminek a témája az lesz: „közjószágok legeltetése az intézményekben, avagy élet az iskolákban a státusztörvény parlamenti elfogadása után”.

Ha szóba nem is áll a kormány a pedagógusokkal, azért levélben értesülhetnek a honanyák és honatyák arról, hogy mit is gondolnak a pedagógusok és a szülők. A Tanítanék a Facebook oldalán tette közzé, hogy „már több, mint 7000-en írtak levelet az országgyűlési képviselőjüknek, hogy nyomást helyezzenek rájuk, és ne szavazzák meg a bosszútörvényt!” Így biztatta az érintetteket: „Csatlakozz Te is!”

Ám ennél jelentősebb levélözön is eljut az Országgyűlés 199 tagjához. Nagy Erzsébettől, a PDSZ országos választmányának ügyvivőjétől arról értesültünk, hogy a képviselők jelentős számú e-mailre számíthatnak. Az aHang, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógus Egység, a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform ugyanis még márciusban közös aláírásgyűjtésbe kezdett, „Ne vezessék be a státusztörvényt, és ne módosítsák a köznevelési törvényt!” címmel. Ugyan az aláírások kezdetben a Belügyminisztériumnak mentek, ám az az e-mail cím a későbbiekben már nem működött, „úgy látszik, megunták” – mondta az ügyvivő. Ám ennek ellenére az aláírásgyűjtés nem fejeződött be, azokat az aHang gyűjtötte tovább. Mára 30154 aláírás gyűlt össze, amit névvel, címmel, személyesen vállaltak az aláírók. Ezt a 30154 darab e-mailt minden egyes képviselő, tehát mind a 199 honatya és honanya személyesen megkapja szerda délig. Az aláírásokból egyébként csak egy adagot nyomtattak ki, amit annak idején elvittek Pintér Sándorhoz, de ő akkor nem vette át azokat.