Márki-Zay Péter szerint késik az elszámoltatás, a régi emberek még mindig ott ülnek a hivatalokban
Márki-Zay Péter szerint fél évvel a kormányváltás után is számos, a Fidesz idején kinevezett vezető maradt a helyén, miközben az elszámoltatásban sem történt áttörés. Hódmezővásárhely polgármestere a KlikkTV Napi Pol című műsorában arról beszélt, hogy a Tisza-kormánynak nemcsak a korrupció feltárásával, hanem a demokratikus intézményrendszer újjáépítésével is foglalkoznia kellene. Bírálta a kormányzati bizalmatlanságot, a választási rendszer átalakításának halogatását és az önkormányzatokat sújtó elvonások esetleges folytatását is.
Változatlan vezetők, elmaradó elszámoltatás
Márki-Zay Péter szerint aggasztó, hogy a kormányváltás ellenére számos, a korábbi hatalomhoz kötődő vezető továbbra is pozícióban maradt. Úgy látja, a NAV-nál, a rendőrségnél és más állami intézményekben is elmaradtak azok a személyi változások, amelyek jelezhetnék az új korszak kezdetét. A polgármester szerint nem elegendő a szakemberhiányra hivatkozni, hiszen legalább a vezetői szinteken lehetne változtatni.
Különösen hiányolja a korábbi kormányzati szereplők felelősségre vonását. Felidézte, hogy a kampányban visszatérő téma volt Rogán Antal és a korrupciógyanús ügyek feltárása, ám szerinte az elmúlt hónapokban kevés előrelépés történt. Úgy véli, a korábbi legfőbb ügyésznek és azoknak is felelniük kellene, akik szerinte lehetővé tették a korrupciós ügyek büntetlenül maradását. „Minden egyes tolvaj korrupt gazembert börtönbe kell csukni” – fogalmazott.
Márki-Zay a nagyvállalkozói vagyonok ügyét is sürgetőnek tartja. A Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez tartozó vagyon állami felügyelet alá helyezését vagy zár alá vételét is támogatná, amennyiben erre jogszerűen kerül sor. Érvelése szerint a vállalatok működését és az ott dolgozók munkahelyét is meg kell védeni, de ehhez szerinte olyan piaci környezetet kell teremteni, amelyben a cégek a tulajdonos személyétől függetlenül is életképesek maradhatnak.
Nem Orbán rendszerét kell újrateremteni
A polgármester a Tisza-kormány működését illetően is megfogalmazott kritikákat. Szerinte a túlzott központosítás és a bizalmatlanság nem vezet eredményes kormányzáshoz. Azt mondta, Magyar Péternek szélesebb társadalmi együttműködésre kellene törekednie, és a korábbi ellenzék tapasztalatait sem lenne szabad automatikusan elutasítania. Hangsúlyozta, hogy nem hálát vár a kormányváltásban vállalt szerepükért, hanem azt, hogy a Tisza teljesítse a választóknak tett ígéreteit.
A demokratikus átalakítás egyik legfontosabb feladatának a választási rendszer reformját nevezte. Egy arányosabb, akár kétfordulós választási rendszert támogatna, amelyben nagyobb eséllyel alakulhatnak ki kiegyensúlyozott parlamenti erőviszonyok és koalíciós kormányok. Szerinte nem elegendő pusztán a korábbi kormány leváltása, ha az új vezetés megtartja a túlzott hatalomkoncentráció lehetőségét.
A politikai verseny feltételeinek megőrzését is fontosnak tartja. Bírálta az oszlopplakátok tilalmát, mert szerinte ezek jelentik az egyik legolcsóbb lehetőséget a kevésbé ismert jelöltek számára. „Ezt nem szabad betiltani, mert akkor a demokráciát tiltják be” – mondta, hozzátéve, hogy a politikai ellenfeleknek is biztosítani kell a bemutatkozás lehetőségét.
A gazdaságpolitikával kapcsolatban óvatosságra intett. Bár támogatja a bérek és a jövedelmek emelését, szerinte a gazdasági teljesítmény és a termelékenység javulása nélkül a nagyvonalú ígéretek inflációhoz és költségvetési nehézségekhez vezethetnek. Azt mondta, bízik a kormány gazdasági szakembereiben, de a bejelentett intézkedések pénzügyi fedezetét illetően vannak fenntartásai.
Az önkormányzatoknak is jár a kárpótlás
Hódmezővásárhely polgármestere szerint a települések finanszírozásában is változásra van szükség. Bírálta a szolidaritási hozzájárulás rendszerét és a versenyképes járások programot, mert úgy látja, ezek aránytalanul sújtották a városokat, miközben a helyben megtermelt bevételek növekményét is elvonták. Azt mondta, Hódmezővásárhely iparűzésiadó-bevétele öt év alatt 42 százalékkal nőtt, a várost terhelő elvonás viszont 400 százalékkal emelkedett.
Márki-Zay attól tart, hogy az új kormány ismét elindíthatja a korábbi programot, amely szerinte politikai szempontok alapján osztotta újra a települések pénzét. Úgy véli, a korábban hátrányos helyzetbe hozott városoknak kárpótlás járna, nem pedig újabb elvonások. Hozzátette, hogy a polgármesterekkel folytatott érdemi párbeszéd nélkül a kormány nem tudja megfelelően felmérni a helyi problémákat.
A városvezető saját példájával is alátámasztotta, hogy szerinte a takarékos gazdálkodás és a korrupció visszaszorítása fejlesztésekre adhat lehetőséget. Elmondása szerint Hódmezővásárhely jelentős adósságot fizetett vissza, miközben beruházásokat hajtott végre és csökkentette egyes helyi adókat. Egy külterületi földutak karbantartására korábban évente 150 millió forintos szerződést említett, amely helyett közvetlenül az alvállalkozóval kötöttek megállapodást ötmillió forintért. Állítása szerint ezzel évi 145 millió forintot takarítottak meg.
A polgármester a Dél-Alföldet sújtó aszályt szintén sürgető problémának nevezte. Szerinte a víz visszatartása, a vízpótlás fejlesztése és a mezőgazdaság alkalmazkodása nélkül a térség egyre nehezebben lesz művelhető. Úgy fogalmazott, az államnak komoly vízügyi beruházásokat kellene megvalósítania, a gazdáknak és az önkormányzatoknak pedig együtt kellene működniük a víz megtartásában. Márki-Zay szerint a Tisza-kormány teljesítményét végső soron az alapján kell megítélni, hogy képes-e egyszerre felszámolni a korrupciót, megerősíteni a demokráciát és megoldásokat kínálni az ország gazdasági, valamint környezeti problémáira.
