Brutális a szakadék a magyar települések között, van, ahol 13-szor annyit keresnek, mint máshol
A GKI Gazdaságkutató Zrt. a 2025-ös nettó munkajövedelmek települések szerinti alakulását vizsgálta. Az elemzés szerint a földrajzi elhelyezkedés és a településtípus jelentős különbségeket mutat: a fővárosi fizetések majdnem 50 százalékkal magasabbak voltak, mint a községekben.
A Telex által ismertetett elemzés a KSH és a NAV adataira is kitér. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a nettó havi átlagkereset 487 ezer forint volt, miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szja-adatbázisa alapján ugyanez 521 ezer forintot tett ki.
A GKI megjegyzése szerint az eltérés egyik oka, hogy a KSH 3,8 millió teljes állású munkavállalóval számol, míg a NAV adatbázisa szélesebb foglalkoztatási kört fed le. A gazdaságkutató elemzése így hozzávetőleg 4,3 millió munkavállaló adatait vette figyelembe.
A településtípusok között is nagyok a különbségek. Budapesten 2025-ben 666 ezer forint volt az átlagos nettó havi munkajövedelem, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 550 ezer forint, a városokban 502 ezer forint, a nagyközségekben és községekben pedig 449 ezer forint.
Az elemzés szerint a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmű település között csaknem tizenháromszoros különbség volt. A tíz legtöbbet kereső település között – a kiugró budapesti II. és XII. kerületen kívül – öt Pest megyei község szerepelt: Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm és Herceghalom.
A felső jövedelmi körbe ezen kívül bekerült a borsodi Tornakápolna, a veszprémi Németbánya és Salföld, a Nógrád megyei Garáb, valamint a Győr-Moson-Sopron megyei Maglóca is. Ebben a csoportban a legalacsonyabb érték is 810 ezer forint volt, Telkiben pedig 920 ezer forintos települési csúcsot mértek; Budapesttel együtt a maximum 981 ezer forintra emelkedett.
A másik végponton a tíz legalacsonyabb jövedelmű településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A legalacsonyabb értéket Csenyétén mérték, ahol a havi nettó átlagos munkajövedelem 75 ezer forint volt, és ebben a kategóriában a felső határ is csak 158 ezer forintot ért el.
A GKI pozitív tendenciaként említi, hogy az elmaradottabb területeken százalékosan nagyobb mértékben nőttek a munkajövedelmek tavaly. Az elemzés szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése a bértorlódáson keresztül elsősorban az alacsonyabb jövedelműek bérét emeli, ugyanakkor a legszegényebb régiók felzárkózása csak lassan zárja a jövedelmi ollót.
