Nem Toroczkai és a Fidesz a legnagyobb veszély Magyar Péterre, hanem a saját szavazói

Nagy Attila Tibor felidézte, hogy a Tisza Párt választási győzelme és Magyar Péter első miniszterelnöki napjai után nagy érdeklődést váltottak ki a kormányfő nyilvános szereplései. Példaként említette a Karmelitában tartott élő „túravezetést” és a Rogán-féle minisztériumban tett bejárást, amelyek szerinte több millió megtekintést kaptak a Facebookon és a YouTube-on.

Az elemző értékelése szerint Magyar Péter ebben az időszakban erősen épített a látványos politikai szereplésekre, miközben még nem hozott olyan döntést, amely közvetlenül érintette volna a választópolgárok pénztárcáját. Ide sorolta a parlamenti szócsatákat is, amelyeket a korábbi nagy kormánypárt képviselőivel és a Mi Hazánk kis létszámú frakciójával vívott.

A cikk szerint az iskoláztatási támogatás későbbi bejelentése már nem aratott egységes sikert. Nagy Attila Tibor azt írta, a kampányígéret még 700 ezer jogosultról szólt, végül azonban nagyjából 400 ezren részesülhettek a támogatásban. Azt is megemlítette, hogy nem valósult meg a korábban ellenzékben követelt, literenként 480 forintos benzinár, a kormány pedig megszüntette az üzemanyagok védett árát.

Az Index szerzője szerint a 2027-es költségvetés és annak bemutatása különösen fontos pont lett, mert a kormány egyre több, a választók anyagi helyzetét közvetlenül érintő döntést hozott. A cikkben szerepel, hogy az új kormány a vártnál jóval magasabb, 7,5 százalékos költségvetési hiányról beszélt, miközben ősszel a szakszervezetek és több ágazat tiltakozói is határozottabb követelésekkel fordultak a kabinet felé.

Nagy Attila Tibor úgy látta, Magyar Péter hétfői, a jövő évi költségvetési számokat bemutató parlamenti beszéde kommunikációjában az orbáni mintát követte. Példaként hozta, hogy a miniszterelnök nem használta az „elveszünk” kifejezést akkor sem, amikor arról beszélt, hogy a kétgyermekes anyák szja-mentességét 40 év fölött már nem terjesztik ki, a már jogosult anyáknál pedig havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnek be.

A szerző szerint Magyar Péter az intézkedést az igazságosság jegyében hozott döntésként mutatta be, és ezzel szembeállította a családi pótlék megduplázását, a minimálbér személyi jövedelemadójának 9 százalékra csökkentését, valamint a 680 ezer forint alatti jövedelmek adóterheinek mérséklését.

A véleménycikk kitért a vállalkozásokat és cégeket érintő adóváltozásokra is. Nagy Attila Tibor azt írta: Magyar Péter a beszédben úgy beszélt az egymilliárd forint feletti vagyonrészre kivetendő vagyonadóról és a társasági adó emeléséről, hogy azok hátrányos eleme kevésbé kerüljön előtérbe. A miniszterelnök az alacsony nyugdíjak nagyobb arányú emelését is az igazságosság szempontjából dicsérte, miközben az elemző szerint ez újabb igazságtalanságnak is megágyazhat a magasabb nyugdíjak kisebb növekedése miatt.

Az ellenzéki reakciókról Nagy Attila Tibor azt írta, hogy a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva nem használták ki ezt a támadási pontot. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerinte inkább a gendertémával foglalkozott, Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője pedig nehezen tudott mit kezdeni azzal, hogy nyolc percben kellett reagálnia Magyar Péter 127 perces beszédére.

A szerző szerint a hosszú beszédnek kommunikációs szerepe is volt: a hazai belpolitikával foglalkozó címlapokat Magyar Péter hétfői megszólalásai uralták, miközben az ellenzéki kritikák kevésbé tudtak érvényesülni. Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott, a Tisza-kormánynak jelenleg nem is elsősorban az ellenzéktől kell tartania, hanem a saját választóitól.

A cikk zárásában példaként szerepel, hogy Pósfai Gábor belügyminiszter Facebook-oldalán többen elégedetlenségüket fejezték ki a rendvédelmi dolgozóknak járó mintegy 15 százalékos béremelés miatt, a közgyűjteményi dolgozók tüntetésén pedig kevesellték a miniszterelnöki beszédben megígért 10,7 százalékos béremelést.