Magyar Péter szerint a költségvetéssel szinte minden magyar jobban jár

A kormányfő azt mondta: a magyar emberek tudják, érzik és látják, hogy az előző kormány egy végletekig kivéreztetett költségvetést, tönkretett gazdaságot, leépített közszolgáltatásokat, magára hagyott infrastruktúrát, egészségügyet, szociális szférát és vállalkozókat hagyott maga mögött. A Tisza-kormány feladata az volt, hogy ilyen kevésbé stabil alapokra építve létrehozzon egy olyan költségvetést, amely valóban az igazságosságot és a fejlődést szolgálja - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a kormány azon dolgozik, hogy minél több embernek tudjon segíteni, és perspektívát nyújtson az itthon és még külföldön élőknek.

Ezt a feladványt ez a költségvetés megoldotta - fogalmazott.

A miniszterelnök azt mondta: a 2027-es költségvetéssel szinte minden magyar jobban jár, egyrészt az egészségügy és a szociális ellátórendszer fejlesztése okán, valamint az egyszámjegyű szja, a minimálbérnél 2,5 millió ember adócsökkentése, a családi pótlék megduplázása, 600 ezer ember kétszámjegyű béremelése és magyar new deal miatt is. Azonban arra figyelmeztetett: nincs, nem volt és nem is lesz olyan költségvetés, amely egy év alatt minden korábbi problémát, örökölt nyűgöt, eladósodást, rossz gazdaságpolitikát jóvá tud tenni, és meg tud oldani.

Megjegyezte: mindig lesznek olyanok, akiknek "a félig tele pohár az félig üres", de egy kormányzati ciklus nem véletlenül négy évből áll, neki pedig miniszterelnökként az a felelőssége, hogy jövőre és 2030-ban is bele tudjon nézni a magyar emberek szemébe, és azt tudja mondani, hogy "ha nem is volt minden tökéletes, de közösen megcselekedtük, amit megkövetelt a haza".

Magyar Péter az előző kormányt azzal vádolta, hogy 2021-ben "a csillagokat is leígérte, lehazudta az égről", és fedezet nélküli osztogatásba kezdett. Szerinte a korábbi kabinet 1500 milliárd forintot osztott ki az emberek között, emiatt elszállt a költségvetési hiány és az államadósság. Hozzátette: miután 2022-es választáson a volt kormány kétharmados felhatalmazást kapott, még abban az évben 2 ezer milliárd forintot vett vissza az emberektől. Az utolsó Orbán-kormány első évében megszorítások, adóemelések, új adónemek, adókedvezmények eltörlése és a rezsicsökkentés szűkítése következett - mondta Magyar Péter, aki szerint ugyanez történt volna 2026-ban és 2027-ben, ha a Fidesz-KDNP nyerte volna a választást.

A 40 és 50 év közötti kétgyermekes anyák szja-mentességéről szólva kiemelte: erre az intézkedésre "nulla fedezet volt" a 2026-os és a 2027-es költségvetésbe betervezve, holott jövőre több mint 200, a 2030-ig pedig több mint 600 milliárd forintba került volna. Úgy fogalmazott: a Tisza nem elvesz olyat, ami már volt, és aminek van fedezete, hanem nem vezet be egy olyan dolgot, aminek semmilyen fedezete és realitása nem volt.

Úgy vélte: ha Orbán Viktor újra kormányra került volna 2026-ban, akkor nemcsak ezt az intézkedést nem vezette volna be, hanem a "meglévő dolgokat" is szűkítette volna és újra ezermilliárdokat vett volna el az emberektől. Magyar Péter értékelése szerint az igazságosságot szolgálja az édesanyák szja-mentességéhez kapcsolódó egymillió forintos plafon bevezetése is, aminek célja, hogy ne fordulhasson elő, hogy a sokmillió forintot keresők nem fizetnek adót.

Hangsúlyozta, hogy a kétgyermekes édesanyák esetében megmarad a családi adókedvezmény és megduplázódik a családi pótlék is. Így szerinte egy bruttó 800 ezer forintot kereső 40 év feletti kétgyermekes nettó bérben ugyanúgy fog járni, mintha bevezették volna az Orbán-kormány fedezet nélküli szja-mentességről szóló ígéretét. Hozzátette ugyanakkor, hogy magasabb, például egymillió forintos fizetésnél már van valamilyen szintű csökkenés.

Magyar Péter fontosabbnak nevezte, hogy jelentősen többet költenek 2027-ben a családok támogatására, és azt mondta, 1 millió 700 ezer gyermek jár jobban, mint ha 2027-ben "az a rémálom megvalósult volna, hogy még Orbán Viktorék kormányoznak".

A béremelésekkel kapcsolatban elmondta: hallja és látja a szakszervezetek elégedetlenségét, és neki is az lenne a vágya, hogy magasabb béremelések legyenek, de a fenntartható költségvetéshez hozzátartozik az is, hogy "az ország addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér".

Az államnak - a központi közigazgatásnak, az állami vállalatoknak - magán is kell spórolnia, hogy egyes területeken évtizedek óta nem látott, kétszámjegyű béremelés, és egyben adócsökkenntés is legyen - magyarázta.

Magyar Péter azt mondta: béremeléseket "úgy kell nézni", hogy az idei infláció 1,6 százalékos, a jövő évi pedig várhatóan 3 százalék lesz. Ez egy "nagyon, nagyon robusztus béremelés" - fogalmazott, úgy folytatva, tudják, hogy az előző években mekkora lemaradásba kerültek ezek a szektorok, hogy az előző kormány, elsősorban a Belügyminisztérium - ugyanis a béremeléssel érintett szektorok alá tartoztak - hogyan hagyta magára az embereket.

Közölte, nem méltányos és igazságos elvárni egy költségvetéstől, a kormánytól hogy az előző 15-20 év hibáit egy év alatt maradéktalanul megoldja és közben egy fenntartható költségvetést hozzon létre.

Jelezte, csökkenő hiánnyal számolnak, ami azt jelenti, hogy már jövőre is százmilliárdos, míg a ciklus végére ezermilliárdos nagyságrendben tudnak majd spórolni az államadósság finanszírozásán, és ezeket a pénzeket majd béremelésekre lehet fordítani.

Magyar Péter az szja csökkentéséről azt mondta: Orbán Viktor 2013-ban ígérte meg az egyszámjegyű szját, de ezt 13-14 évvel később a Tisza-kormány valósítja meg a saját vállalásának megfelelően.

A miniszterelnök az előző két évtized kormányait, a "Gyurcsány-Bajnai Orbán szentháromságot" okolta a nyugdíjak leszakadásáért, míg szerinte Tisza-kormány mostani vállalása több millió magyar nyugdíjashoz juttat több pénzt. Hozzátette: az Orbán-kormányok időszaka alatt a nyugdíjak vásárlóértéke visszaesett, és ha maradt volna az előző kormány, akkor "még inkább elszegényítette volna a magyar nyugdíjasokat".

A sport állami támogatása jövőre nem változik, de a tao-kedvezmények korrupt rendszere megszűnik, és egy átlátható, egyenlőségre alapuló támogatási modell lép be - közölte a kormányfő. Azt ígérte: az állami cégek szakítanak a politikai utasításra adott szponzorációs pénzek eddigi gyakorlatával. Elismerte: egyes sportkluboknál a NER-es cégek kilépése nehéz helyzetet eredményezhet, ezt igyekszik kezelni a kormány, a rendszernek adaptálódnia kell az új helyzethez.

Nem igaz, hogy az új kormány eltörli az Otthon Start Programot és nem lesz helyette semmi – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy sokkal kedvezőbb több embernek segítséget nyújtó lakhatási és felújítási programot dolgoztak ki. Ennek elemei közé sorolta a Wekerle plusz és a lakástakarék programot, amit - tette hozzá - szintén az előző kormány "nyírt ki". Hangsúlyozta, a kamatok már most csökkennek, de az lenne a cél, hogy lemenjenek három százalékra, és akkor sokkal kevesebbe kerülne a költségvetésnek például a fiatalok lakhatását támogatni.

Magyar Péter az előző kormányt a nemzetközi tőkések, a multicégek és a bankok kormányának nevezte. Közölte: miközben az előző kormány évekig azzal kampányolt közpénzen, hogy a bérből és fizetésből élőkért dolgozik, segít a nyugdíjasoknak, ehhez képest a magyar nyugdíjak elértéktelenedtek, és Európa legmagasabb inflációja volt az országban. A multik adófizetéséből azonban kiderült, hogy Orbán Viktor kormánya a nemzetközi tőkések és a multicégek, emellett a bankok kormánya volt - hangoztatta, hozzátéve, ezek a vállalatok, pénzintézetek a legalacsonyabb adókulccsal adóztak.

Ez meg fog változni - jelentette ki, úgy folytatva, azt szeretnék, hogy ha a nagy cégek - amelyeknek munkáltatóként fontos a működése Magyarországon - legalább a globális minimumadóhoz közeli adót fizetnének. Az effektív adókulcsuk még így sem lesz 15 százalék, hiába lesz ez benne a jogszabályban, mivel különböző dolgokat leírhatnak, de legalább nem 6-7 százalékot fognak fizetni, hanem 11 százalékot - érvelt.

A miniszterelnök rövid távon nem lát lehetőséget a szektoriális különadók kivezetésére. Közölte, akkor lehet erről beszélni, ha a költségvetés helyzetét stabilizálni tudják és ténylegesen beindul a gazdaság. Addig az embereket terhelő adókat és egyéb kötelezettségeket fogja kormány csökkenteni - tette hozzá.

Közölte, nem véletlen, hogy az energetikai cégek, bankok tőzsdei árfolyama "a csillagokat súrolja", mert az előző kormány alatt nem fizettek olyan sok különadót, vagy ha fizettek, akkor visszakapták a pénzeket, például magas állami támogatású hitelekkel, kamatmarzsokon. Azt mondta, hogy most bezárják a kiskapukat. Egy másik kérdésre jelezte: a kormánynak fogyasztóvédelmi vagy más hatósági eszközökkel lehetősége van figyelni, hogy a különadókat a bankok vagy más cégek ne terheljék át a fogyasztókra.

A megyei közgyűlések megszüntetésére vonatkozó kérdésre a kormányfő pontos dátumot nem tudott mondani. Hozzátette, bármennyire is nem kellene, de még szerepelnek a költségvetésben a megyei közgyűlések, amiket politikai kifizetőhelynek nevezett. Közölte, reményeik szerint idén sikerül a jogszabálymódosításokat elfogadni, egyeztetnek az önkormányzati szektorral is. Jelezte: a megyei önkormányzatoknak vannak olyan feladataik - település-, közúthálózat-fejlesztés, egyes uniós pályázatok elbírálása -, amelyeket át kell tenni máshova, legyenek ezek járási, helyi szinten, vagy éppen a minisztériumokban. A megyék megmaradnak, csak a politikai kifizetőhelyekre nincs szükség - rögzítette.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (kekva) vonatkozó kérdésre azt mondta, a költéseiket nagyon szigorúan át kell nézni, és a közpénzt meg kell fogni, mert elképesztő pazarlás folyt a kekváknál, "Csekonics báró megirigyelte volna a költéseket".

Magyar Péter az euróbevezetéssel kapcsolatban jelezte, nagyon ambiciózus, szerinte fontos lenne a minél előbbi csatlakozás az euróövezethez az emberek, a vállalatok, az árstabilitás, a kiszámíthatóság szempontjából. De ezt nem most kell eldönteni - közölte. További kérdésekre a kormányfő beszélt arról is, hogy a költségvetés 364 forintos euróárfolyammal számol, illetve a bejelentett nettó béremelések már az adócsökkentéseket is tartalmazzák.

A kormány az állami szektor minden szereplőjétől hatékonyságnövelést vár el - mondta Magyar Péter az MTI kérdésére. Közölte azt is, bár hivatalosan nincs létszámstop a minisztériumokban, a be nem töltött státuszokat nem töltik fel, és a tárcák figyelnek arra is, hogy a személyügyi kiadások ne növekedjenek.

Kijelentette azt is: az állami szektorban szorgalmat és nagyon szigorú költségvetéspolitikát várnak el. Hozzátette: a bértömeg az állami vállalatoknál sem növekedhet.

Vannak olyan állami vállalatok, ahol az átlagbér "elképesztően magas" - jelentette ki. Azt mondta, hogy a fenntartható költségvetés szempontjából ez biztos, hogy nincs jól, és miután nagyon sok ilyen állami cég, nagyon sok országos hatáskörű szerv van, ezen változtatni kell. Megjegyezte: állami vállalatoknál több száz olyan ember dolgozik, aki többet keres, mint a miniszterelnök.

Jelezte: lesznek olyan állami vállalatok, ahol nem lesz vagy minimális béremelés lesz, és lesz, ahol úgy dönt a vezetés, hogy a "feleslegesen felduzzasztott szervezetekben" átcsoportosításokkal, elbocsátásokkal tud jelentősebb béremelést adni a munkatársaknak. Nagyon nagy szigort várunk el a minisztériumi vezetőktől és az állami vállalatok vezetőitől is – összegzett.