Orbán Viktor is célkeresztbe kerülhet az aranykonvoj miatt
Az aranykonvoj ügyében tett miniszterelnöki nyilatkozat felveti a hatóságok utasíthatóságának kérdését, miközben a nyomozás eddig nem jutott el annak tisztázásáig, hogy már az eredeti intézkedés is törvénytelen volt-e. A KlikkTV Hideg fejjel című műsorában Laczó Adrienn, Pusztai Erzsébet és Pulai András arról beszélt, miért tartják politikai célúnak a pénzszállítmány feltartóztatását, és mi akadályozhatja a felelősség megállapítását.
Orbán Viktor saját nyilatkozatával vetett fel újabb kérdéseket
A volt miniszterelnök azzal védekezett, hogy nem kellett konkrét utasítást adnia az aranykonvoj feltartóztatására, mert a magyar hatóságok maguktól is megtették, amit szükségesnek tartott. Hozzátette: ha nem így jártak volna el, ő maga utasította volna őket. Azt állította, hogy az ügynek nincs köze korrupcióhoz vagy hatalommal való visszaéléshez, szerinte a jobboldal felszámolása a valódi cél.
Laczó Adrienn szerint ebből még nem következik, hogy Orbán beismerte volna a törvénysértést. A kijelentés ugyanakkor szerinte kérdéseket vet fel, hiszen a miniszterelnöknek nincs általános utasítási joga a nyomozó hatóságok és az ügyészség felett. A jogi felelősség megállapítása ezért nem azon múlik, hogy a politikus miként magyarázza utólag a történteket, hanem azon, milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre, és azok alapján milyen döntéseket hoz az ügyészség.
Pusztai Erzsébet arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzszállítmány korábban is áthaladt Magyarországon, ráadásul a rendőrség korábban maga is közreműködött a szállítás biztosításában. A hatóságok később megszüntették a pénzmosás gyanúja miatt indult nyomozást, a pénzt pedig még a kormányváltás előtt visszaadták. A műsorban elhangzottak szerint a titkosszolgálati jelentés sem támasztotta alá a szállítmány nemzetbiztonsági kockázatát.
Kampányeszköz lehetett a pénzszállítmány feltartóztatása
Pulai András úgy vélte, az intézkedés egy politikai célú kampány része lehetett. Szerinte a Fidesz arra számított, hogy az ukrán pénzszállítmány ügyét Magyar Péter ellen fordíthatja, és azt a látszatot keltheti, hogy az ukránok a Tisza Párt vezetőjét támogatják vagy zsarolással próbálják befolyásolni. Úgy látta, a választók hangulatát azonban már nem lehetett ebbe az irányba terelni.
A résztvevők szerint az akció nemcsak politikai szempontból bizonyult eredménytelennek, hanem a hatósági fellépés jogszerűsége miatt is súlyos kérdéseket vetett fel. Laczó Adrienn hangsúlyozta, hogy az intézkedés magánszemélyek szabadságát és vagyonbiztonságát is érintette. Szerinte ilyen közvetlen beavatkozásra korábban nem volt példa, legalábbis ilyen nyilvánvaló formában.
Pulai a kampány más ügyeit is felidézte, köztük a Tisza Világ alkalmazás körüli botrányt és a vajdasági gázszivattyúállomásnál talált, bombaként bemutatott tárgy történetét. Ezeket olyan próbálkozásokként értékelte, amelyekkel a Fidesz politikai előnyt próbált szerezni, de amelyek nem hozták meg a várt eredményt. Szerinte a párt kommunikációja azért sem változik, mert a szervezet továbbra is a korábbi módszerekhez ragaszkodik, és nem képes új stratégiát kialakítani.
Az ügyészségen múlhat a felelősség tisztázása
Laczó Adrienn szerint az aranykonvoj ügyében a legfontosabb kérdés az, hogy a nyomozás eljut-e az intézkedés eredeti elrendelésének jogszerűségéig. A jelenlegi eljárásban azok kerültek a középpontba, akik a művelet végrehajtásában vettek részt, és akik ellen jogellenes fogvatartás, illetve közokirat-hamisítás gyanúja merült fel. Azt azonban még nem mondták ki, hogy maga az intézkedéssorozat már a kezdetétől törvénytelen volt.
A jogász szerint ez döntő jelentőségű: amíg az ügyészség nem jut arra a következtetésre, hogy az eredeti intézkedés is jogellenes volt, addig nehezebben kerülhet sor a magasabb szinten közreműködők, köztük Orbán Viktor vagy az ügyben érintett ügyészségi vezetők felelősségének vizsgálatára. Úgy vélte, az ügyészségen belüli személyi döntések is befolyásolhatják a nyomozás irányát, mert azoknak is lehet érdekük a történtek jelenlegi értelmezésének fenntartásában, akik korábban részt vettek az intézkedésben.
Laczó szerint a legfőbb ügyésznek lehetősége van arra, hogy leváltsa azokat a vezetőket, akik akadályozhatják a további vizsgálatot. Hozzátette: a nyilvánosságra került iratok alapján az ügyészségi közreműködés kérdése sem kerülhető meg. Azt is hangsúlyozta, hogy a történtek már az intézkedés idején kérdéseket vetettek fel, hiszen az ukrán állampolgárokat végül úgy engedték haza, hogy nem gyanúsították meg őket. A felelősség tisztázásához ezért annak feltárására van szükség, ki, milyen jogalapon és milyen bizonyítékok birtokában rendelte el a műveletet.
