Orbán megbukott, de az orbánizmus tovább él
A Fidesz választási veresége után sem tűnt el az a hatalmi és függőségi rendszer, amely az elmúlt 16 évben átszőtte a magyar társadalmat. Horn Gábor és Lendvai Ildikó szerint az új kormány egyik legnehezebb feladata nemcsak a gazdasági károk felszámolása, hanem az orbáni politika társadalmi következményeinek kezelése is. A KlikkTV Egyenleg című műsorában arról beszéltek, miért nem lehet egyik napról a másikra megszabadulni a rendszer örökségétől.
Nem néhány ember tartotta fogva az országot
Magyar Péter a parlamentben a Tisza választási győzelméhez vezető okokról és az előző kormány időszakáról beszélt. Lendvai Ildikó szerint indokolt visszatekinteni az elmúlt 16 évre, mert a társadalomnak meg kell értenie, milyen helyzetből indul az új vezetés. A politikus ugyanakkor vitatta azt az értelmezést, hogy a korábbi rendszert csupán egy szűk hatalmi csoport működtette. A függőségi hálózat a legkisebb településeken is jelen volt, és sokan egzisztenciális okokból sem fordulhattak szembe vele.
A közalkalmazottak, az állami vállalatok dolgozói, a helyi önkormányzatoktól függő emberek és a kormányközeli vállalkozások munkavállalói egyaránt kiszolgáltatott helyzetbe kerülhettek. Lendvai úgy látja, a rendszer felszámolása ezért nem pusztán parlamenti vagy kormányzati feladat. „Orbán nélkül is itt él velünk az orbánizmus” – fogalmazott, arra utalva, hogy a politikai fordulat önmagában nem szünteti meg a korábbi években kialakult társadalmi viszonyokat.
Horn Gábor szerint ugyanakkor az emberek képesek változtatni. A választási eredmény és a pásztói időközi választás is azt mutatja, hogy a korábban bebetonozottnak tűnő helyi hatalmi viszonyok megváltozhatnak.
A gazdasági növekedés elfedte a lemaradást
A beszélgetésben a gazdaság állapota is hangsúlyos szerepet kapott. Lendvai Ildikó szerint az Orbán-kormány éveken át azt a képet erősítette, hogy bár a korrupció jelen van, az ország irányításához értenek. A 2013 és 2021–2022 közötti időszakban javultak bizonyos életkörülmények, nőtt a foglalkoztatás, és sokan úgy érezhették, hogy előreléptek. Ez azonban szerinte elfedte a gazdaság szerkezeti problémáit és az ország európai lemaradását.
A politikus az összeszerelő üzemekre épülő gazdaságpolitikát bírálta. A külföldi beruházások munkahelyeket teremtettek, de jelentős állami támogatást és infrastruktúra-fejlesztést igényeltek, miközben nem alakult ki kellően hatékony, tudásalapú gazdaság. Lendvai szerint a munkaalapú társadalom eszméje félrevezető, mert önmagában a foglalkoztatottság növekedése nem tesz egy országot fejletté. Több oktatásra és felnőttképzésre lenne szükség, csakhogy megítélése szerint ez utóbbi rendszerét az előző kormány jelentősen leépítette.
A gazdasági visszaeséshez Horn Gábor szerint a verseny korlátozása is hozzájárult. A politikus úgy fogalmazott, hogy az oligarchákra és személyes függőségekre épülő rendszer gyengítette a gazdaság valódi hajtóerejét, miközben az uniós együttműködés előnyeit sem sikerült megfelelően kihasználni.
Orbán a megmaradt táborát próbálja egyben tartani
A műsorban szóba került az is, miért beszél Orbán Viktor továbbra is sikertörténetként a kormányzása éveiről. Horn Gábor szerint a Fidesz elnöke elsősorban a megmaradt táborához szól, amelyet meg kell győznie arról, hogy korábban helyesen döntött. „Nekik nem mondhatja, hogy pancserek voltunk” – magyarázta, miért nem várható önkritikus értékelés a korábbi kormányfőtől.
Lendvai Ildikó ehhez kapcsolódva arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági problémák és a politikai rendszer működése szorosan összefüggtek. A feudális jellegű függőségi viszonyok nemcsak a versenyt szorították vissza, hanem a társadalmi kapcsolatokat is átalakították.
Horn Gábor a Fidesz kommunikációjának ellentmondásait is bírálta. Szerinte miközben a párt adócsökkentésről beszél, a magyar gazdaság évek óta stagnál, az általános forgalmi adó pedig továbbra is rendkívül magas. Lendvai a kata átalakítását hozta fel példaként: a korábbi kedvezményes adózási forma megszüntetése után most ismét kedvezményes lehetőség nyílt, ám Orbán Viktor ezt nem a korábbi döntés korrekciójaként mutatja be.
A politikusok szerint az örökség nemcsak gazdasági természetű. A társadalomban megerősödtek az indulatok, a gyűlölet és a párbeszédképtelenség, ami a politikai vitákon túl a mindennapi kapcsolatokat is megterheli. Lendvai úgy látja, az ország előtt álló egyik legnehezebb feladat éppen az lesz, hogy az emberek ismét képesek legyenek egymással normálisan vitatkozni és közös ügyekről beszélni.
