Magyar György szerint ideje véget vetni annak, hogy egyes ügyek eltűnnek a süllyesztőben

Orbán Viktor kijelentése nem helyettesíti a bíróság döntését

A volt miniszterelnök a letartóztatásban lévő korábbi kormányzati szereplők mellett állt ki, amikor azt mondta: „pontosan tudjuk, hogy ártatlanok”. Orbán Viktor szerint a korrupciós ügyek politikai célokat szolgálnak, és a jobboldal felszámolására irányulnak. Magyar György úgy értékelte, hogy ezzel a politikus elsősorban saját táborának akart üzenni, és szolidaritását kívánta kifejezni az érintettekkel. A büntetőeljárások politikai indíttatásának állítását azonban nem lehet pusztán kijelentésekkel igazolni.

Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a politikai fogoly nem jogi szakkifejezés, hanem olyan minősítés, amely azt sugallja, hogy valakit valós bűncselekmény hiányában, politikai megfontolásból fosztottak meg a szabadságától. Az érintettek bűnösségéről vagy ártatlanságáról azonban az eljárások eredménye alapján lehet megalapozottan beszélni.

Magyar György arra is felhívta a figyelmet, hogy a letartóztatásról döntő nyomozási bíró nem a büntetőügy teljes bizonyítottságát vizsgálja. Azt mérlegeli, fennállnak-e a törvényben meghatározott feltételek a szabadság elvonásához. Ilyen körülmény lehet például a szökés, a bizonyítékok eltüntetésének vagy a tanúk befolyásolásának veszélye. A bíróság feladata annak eldöntése, hogy az ügyészség indítványa megalapozott-e, és szükséges-e a kényszerintézkedés.

Az ügyészség hitelessége a legfőbb ügyész személyén is múlik

A beszélgetésben kiemelt szerepet kapott az ügyészség politikai függetlenségének kérdése. Magyar György szerint az elmúlt években több olyan ügy is volt, amely elindult, elakadt, majd újra előkerült vagy megszűnt, és ezeknek a folyamatoknak olykor politikai felhangjuk volt. Úgy látja, az ügyészi szervezetnek vissza kell szereznie a közbizalmat, ehhez pedig olyan vezetőre van szükség, akinek a pártatlansága nem kérdőjelezhető meg.

„Az ő személye fogja meghatározni a szemléletet, hogy a bűnt üldözik-e” – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint a legfőbb ügyész különleges jogosítványai miatt a személyi döntésnek kiemelt jelentősége van. Hozzátette, hogy az ügyészségi apparátus jelentős részét tisztességesen dolgozó szakemberek alkotják, de a szervezet működését a vezető szemlélete is meghatározza.

Az új legfőbb ügyész jelöltjével kapcsolatban Magyar György óvatosságra intett. Szakmai tapasztalatai alapján ismeri a munkáját, ugyanakkor szerinte tisztázni kellene, miért mentették fel korábban egy megyei főügyészségi tisztségéből, és mi állt az akkori bizalomvesztés hátterében. Úgy véli, a jelöltről döntő parlamenti frakciónak minden rendelkezésre álló információt mérlegelnie kell, mielőtt állást foglal.

Az ügyvéd szerint különösen fontos, hogy a legfőbb ügyész valóban az állami törvényesség őreként működjön, és ne politikai érdekek alapján mérlegelje, mely ügyekben szükséges fellépni. A kinevezés módja ugyanakkor önmagában is felvet kérdéseket, hiszen a független ügyészség vezetőjéről politikai testület dönt.

Új alkotmányra és választási szabályokra lenne szükség

Magyar György a legfőbb ügyész kiválasztásának kérdését összekapcsolta a magyar közjogi rendszer átalakításával. Szerinte a kétharmados parlamenti többség túlzott hatalmat biztosíthat egyetlen politikai erőnek, ezért olyan alkotmányos garanciákra van szükség, amelyek korlátozzák a hatalom egyoldalú gyakorlását. A jelenlegi választási rendszert is bírálta, különösen a győzteskompenzációt és azokat a szabályokat, amelyek szerinte aránytalanul nagy parlamenti többséget eredményezhetnek.

Az ügyvéd úgy fogalmazott, hogy Magyarországon elérkezett az alkotmányozás pillanata. Egy új alkotmánynak világosan kellene rendeznie az állami intézmények jogköreit, a tisztségviselők megválasztásának és leváltásának feltételeit, valamint a politikai pártok finanszírozását. Szerinte mindehhez időre van szükség: egy tisztességes alkotmány kidolgozása akár két-három évet is igénybe vehet.

Magyar György hangsúlyozta, hogy a jogszabályoknak nem a mindenkori hatalom megtartását, hanem a demokratikus működést és a jogbiztonságot kell szolgálniuk. A társadalmi részvételt ezért elengedhetetlennek tartja. A műsor végén arról is beszélt, hogy szakmai és civil fórumokon kívánnak részt venni az alkotmányozás előkészítésében, mert szerinte csak széles körű egyeztetéssel születhet olyan szabályozás, amely valóban a társadalom egészének érdekeit szolgálja.