Tizenhat év után Orbánék úgy tesznek, mintha semmi közük nem lenne az ország állapotához

Zárt közönség előtt épül tovább az Orbán-mítosz

A lakitelki rendezvény kapcsán felmerült, hogy Orbán Viktor egyszerűen trollkodott-e, amikor a nyilvánosság előtt provokatív kijelentéseket tett. A műsor egyik megszólalója szerint azonban a miniszterelnöki posztot elveszítő politikus viselkedése nem feltétlenül játék vagy színjáték. Sokszor nehéz logikus ívet találni a megszólalásaiban, mert egymás mellé helyezett, provokatív mondatokkal próbálhatja mozgósítani a saját táborát.

A rendezvényen a digitális polgári körök résztvevőinek háromezer forintos belépődíjat kellett fizetniük. A beszélgetésben ezt a puritánság látszatát erősítő kommunikációs elemként értékelték, hiszen a lakitelki helyszín és az azt működtető alapítvány jelentős erőforrásokkal rendelkezik. A résztvevők számát és összetételét is vitatták: szerintük a rendezvény nem feltétlenül bizonyítja a Fidesz széles társadalmi mozgósító erejét.

Komlódi Gábor a digitális polgári körök működésének ellentmondására is felhívta a figyelmet. Miközben a kezdeményezés a digitális térben való lemaradás ledolgozását célozza, a rendezvények hagyományos, személyes összejövetelek formájában zajlanak. Ezt érzékletesen úgy fogalmazta meg: „olyan, mintha a postás kivinné az emaileket szatyorba”. A kérdés szerinte az, hogy ez a forma képes-e valóban új közösségeket megszólítani.

Félelemkeltés és politikai mozgósítás

A beszélgetésben elhangzott, hogy Orbán Viktor nem feltétlenül a teljes társadalomhoz beszél, hanem ahhoz a választói réteghez, amelyet a válságokkal, a társadalmi konfliktusokkal és az ország jövőjével kapcsolatos félelmekkel lehet mozgósítani. Csintalan Sándor szerint a politikus pontosan érzékelheti, milyen gazdasági és társadalmi nehézségek maradtak az előző időszak után, és ezekből politikai tőkét próbálhat kovácsolni.

A műsorban azt is felvetették, hogy a Fidesz számára a Mi Hazánk erősödése jelenthet újabb kihívást. Orbán szélsőségesebb hangvételű megszólalásai így nemcsak a saját tábor összetartását szolgálhatják, hanem azt is, hogy a jobboldali radikális szavazók ne forduljanak más politikai erő felé. A résztvevők szerint a félelemre és az etnonacionalizmusra építő politika nem kizárólag magyar jelenség, hiszen Európa több országában is erősödnek a szélsőséges irányzatok.

Külön vitát váltott ki az a kérdés, hogy Orbán kijelentései jogilag is túlmennek-e a politikai retorika határain. A megszólalók egyetértettek abban, hogy egy volt miniszterelnöktől elfogadhatatlan az erőszak lehetőségét felvető vagy arra utaló beszédmód. Abban viszont nem alakult ki teljes egyetértés, hogy a lakitelki beszéd kimerítheti-e valamely bűncselekmény törvényi tényállását. Az egyik álláspont szerint a kijelentések politikailag súlyosan kifogásolhatók, de önmagukban nem feltétlenül alapoznak meg büntetőjogi felelősséget.

Magyar Péter reakcióját is bírálták: a beszélgetés egyik résztvevője úgy vélte, hogy a jogi következmények azonnali felvetése visszaüthet, ha végül nem indul eljárás, vagy a hatóságok nem állapítanak meg bűncselekményt. Szerinte a politikai kommunikációban a túlzó kijelentések idővel elveszíthetik a hitelüket, ha nem követik őket tényleges lépések.

Tagadásban a Fidesz, de megmaradhat a politikai befolyása

A műsorban szóba került az is, hogy Orbán Viktor a lakitelki rendezvényen ismét azt állította: kormányzati döntéseit nem befolyásolták személyes érdekek vagy korrupciós szempontok. A résztvevők ezt az állítást a korábbi évek vitatott ügyeivel, köztük a lélegeztetőgépek beszerzésével és az állami források felhasználásával állították szembe. Szerintük a Fidesz kommunikációjának egyik központi eleme lett, hogy a választási vereség után is úgy beszéljen az előző tizenhat évről, mintha annak mérlege kizárólag sikerekből állna.

A beszélgetésben az egészségügy helyzete is előkerült. A résztvevők szerint a korábban kevésbé látható problémák most azért kerülhetnek nagyobb nyilvánosság elé, mert a kormányváltás után megváltozott a tájékoztatás lehetősége. A kórházi osztályok állapotáról, a személyzethiányról és az ellátás nehézségeiről szóló hírek így olyan kérdéseket tesznek láthatóvá, amelyekről korábban jóval kevesebb szó esett.

Kőszegi András kommunikációs szempontból úgy értékelte, hogy a Fidesz mint politikai márka súlyos veszteséget szenvedett, és a korábbi identitására már nem lehet ugyanúgy építeni. A nemzetközi politikai folyamatok ugyanakkor szerinte új lehetőségeket teremthetnek a jobboldali radikális erők számára. Csintalan Sándor ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy Orbán Viktor a nagyhatalmak közötti versenyre, az Európai Unió meggyengülésének lehetőségére és az orosz befolyás növekedésére is építheti stratégiáját. A kérdés az, hogy a Fidesz képes lesz-e visszaszerezni elveszített politikai súlyát, vagy a jobboldali tábor átrendeződése végül más szereplőknek kedvez.