Bod Péter Ákos szerint a lopás vált az Orbán-rendszer meghatározó jellemzőjévé
Súlyos gazdasági örökséget hagyott maga után az Orbán-kormány, Magyarország azonban elkerülte a pénzügyi válság közvetlen veszélyét – erről beszélt Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A közgazdász szerint a forint megerősödése és a befektetői bizalom visszatérése kedvező fordulatot hozott, miközben az előző rendszer gazdaságpolitikájáról egyre súlyosabb visszaélések kerülnek felszínre.
Orbán arra számíthatott, hogy az új kormány belebukik a válságba
Bod Péter Ákos szerint a Fidesznek nem kellene a 2027-es költségvetés előkészítését bírálnia, hiszen az előző kormányok rendszeresen olyan büdzséket fogadtak el, amelyek számait később módosítani kellett. Úgy véli, az új kabinetnek rendkívül nehéz gazdasági helyzetben kellett megkezdenie a munkát, de a pénzpiacok kedvezően fogadták a kormányváltást.
A volt jegybankelnök szerint ha áprilisban nem történik kormányváltás, Magyarország akár a Nemzetközi Valutaalap segítségére is szorulhatott volna, és az euró árfolyama elérhette volna a 470 forintot. Ehelyett megerősödött a nemzeti valuta, és visszatért a befektetői bizalom.
„Most Orbán mondta, hogy lesz krízis, de ő abból indult ki, hogy akkora szemétdombot hagyott maga után, hogy majd azon megbotlik az új csapat” – fogalmazott Bod Péter Ákos. Szerinte a korábbi miniszterelnök stratégiája arra épülhetett, hogy veresége után utódai nem tudnak megbirkózni az örökölt problémákkal.
Már 2032-ben bevezethetik az eurót Magyarországon
A közgazdász szerint a következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai kérdése az euró bevezetése lesz. A kormány 2030-ra kívánja teljesíteni a maastrichti feltételeket, ami Bod Péter Ákos szerint lehetővé teheti, hogy Magyarország 2032. január 1-jén csatlakozzon az euróövezethez.
Ehhez azonban tartós költségvetési fegyelemre, kiszámítható gazdaságpolitikára és megfelelő árfolyam-stabilitásra lesz szükség. A volt jegybankelnök szerint az euró bevezetése régóta esedékes, és a lakossági félelmek jelentős része túlzott.
Az euró ugyanakkor nemcsak a pénzváltásról szól. Bod Péter Ákos szerint a közös valuta alacsonyabb finanszírozási költségeket és stabilabb gazdasági környezetet teremthetne. Úgy látja, Orbán Viktor azért sem törekedett a csatlakozásra, mert nem akart az európai pénzügyi és jogi szabályokhoz alkalmazkodni.
Bod Péter Ákos szerint a lopás vált az Orbán-rendszer meghatározó jellemzőjévé
A beszélgetésben szóba került a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonának ügye és Matolcsy György felelőssége is. Bod Péter Ákos hangsúlyozta, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítása a hatóságok feladata, de szerinte azt is vizsgálni kell, miként engedhette meg a korábbi politikai vezetés a jegybanki vagyon ilyen felhasználását.
Felvetette a Pénzügyminisztérium, a parlamenti többség és Orbán Viktor politikai felelősségét is. Mint mondta, a jegybank nem ingatlanügynökség vagy képtár, hanem monetáris hatóság, amelynek egészen más feladatai vannak.
A közgazdász a kamarai pénzekkel és az állami támogatásokkal kapcsolatos ügyekre is kitért. Szerinte az Orbán-rendszerben számos, eredetileg támogatható gazdasági cél mögött a kivételezett szereplők pénzhez juttatása jelent meg. Ez torzította a versenyt, és akadályozta a gazdaság egészséges fejlődését.
Bod Péter Ákos úgy fogalmazott, hogy amikor az elmúlt tizenhat év gazdaságpolitikájának lényegét próbálják meghatározni, rendre ugyanahhoz a megállapításhoz jutnak. „Mi az Orbán-rendszer? És akkor nagy csönd volt. És akkor azt mondták, hogy loptak” – idézte fel a közgazdász.
