A 13. havi nyugdíjkamu
Mari néni Rémrettentőn és Józsi bácsi Békésborzadályon most nagyon örülnek, amiért a miniszterelnök megígérte nekik, hogy „visszaépíti a 13. havi nyugdíjat. Ám bármennyire is boldogok, csalódniuk kell, mert rajtuk kívül minden normális ember tudja, hogy szó sincs ilyesmiről. Orbán Viktor valójában nem 13. havi, hanem 53. heti nyugdíjat ígért az időseknek, azt sem mostanra, amikor nagy szükség volna rá, hanem 2021 februárjára.
Orbán tehát – szokás szerint – nem mondott igazat, ettől azonban még szép számmal lehetnek olyanok, akik egészen jövő év februárjáig elhiszik, amit a miniszterelnök mondott. Akkor fognak majd nagyot koppanni, amikor rájönnek, hogy a 13. havi nyugdíj nem más, mint parasztvakítás. Nincs is rá szükség, mint ahogyan 13. havi fizetés sem kell, mert az év nem 13, hanem 12 hónapból áll.
Magyarországon ugyan létezik egy ezzel kapcsolatos hamis nosztalgia, ám azt kell mondanunk, hogy a mostani hazug bejelentés helyett, tisztességesebb lett volna azt mondani az inflációval és elmaradt nyugdíjemelésekkel sújtott nyugdíjasoknak, hogy a jövő hónaptól 10 százalékkal emelkedik a nyugdíjuk. Differenciáltan ráadásul, merthogy nagyon nem igazságos, hogy a 700 ezer forintos „nagynyugdíjasnak” százalékosan ugyanannyit emeljenek, mint annak, aki 70 ezer forintot kap havonta.
Nem a 13. havi nyugdíj ígéretével kell az embereket kábítani, hanem olyan szintű nyugdíjat kell adni, ami elegendő a megélhetéshez. Olyan ellátást kell biztosítani, ami nem a nyomort és a szegénységet kényszeríti az idősekre, hanem egy elviselhető életet tesz számukra lehetővé. Hogy ne kelljen szoronganiuk, miből fizetik be a sárga csekkeket, lesz-e elegendő pénzük gyógyszerre, tartalékuk a minden háztartásban időnként előadódó váratlan kiadásokra. Le kellene számolni a 13. havi nyugdíjnak csúfolt délibábbal, de persze csak akkor, ha helyette normális, tisztességes, a megélhetéshez elegendő nyugdíjat kaphatnak az emberek.
Mindezek közgazdasági alapvetések, az már azonban a morál kategóriájába tartozik, hogy 13. havi nyugdíjnak nevezni a közel egy évvel később folyósítandó 53. heti nyugdíjat. Ez nem csupán az emberek pökhendi lenézése, de olyan fokú cinizmus is egyben, amire nincs jobb szó, mint hogy nettó gazemberség.
