Egy erdei rejtekhely többet árul el az Orbán-rendszerről, mint ezer politikai beszéd

HírKlikk 2026. november 22. 08:00 2026. nov. 22. 08:00

Az erdőben megtalált hatmilliárd forintnyi készpénz nem csupán egy korrupciós ügy részlete, hanem a NER működésének látványos jelképe is lehet. A Hölgyválasz vendégei szerint a pénz eredetéről és valódi tulajdonosairól még sok a nyitott kérdés, de az ügy messze túlmutat azon, hogy ki ásta el a bankjegyeket. A beszélgetésben a nyomozás jogi korlátai, a készpénz eltüntetésének nehézségei és az elszámoltatással szembeni társadalmi elvárások is szóba kerültek.

Jogilag helyes, kommunikációsan félresikerült megszólalás

Ungár Anna nyilatkozata komoly vitát váltott ki, miután nem erősítette meg egyértelműen, hogy a megtalált pénz Seszták Miklóshoz tartozik. Laczó Adrienn ügyvéd szerint azonban büntetőjogi szempontból helyesen járt el, hiszen egy folyamatban lévő nyomozásban a hatóság vezetője nem jelentheti ki, hogy ki követte el a bűncselekményt, és kié a lefoglalt vagyon. Ezt majd a bíróság állapíthatja meg. A probléma inkább a kommunikációval volt: a megszólalás lehetőséget adott arra, hogy a Fideszhez köthető szereplők megkérdőjelezzék a pénz eredetét, sőt olyan magyarázatok is megjelenjenek, amelyek szerint akár a Tisza Párt helyezhette el a bankjegyeket.

Kálmán Olga és Lévai Katalin is úgy látta, hogy a nyomozás érdekeinek védelme nem teszi lehetővé a részletek nyilvánosságra hozatalát, ugyanakkor egy ilyen kiemelt ügyben előre fel kellett volna készülni az elkerülhetetlen kérdésekre. A hatmilliárd forintnyi, nagyrészt 500 eurós bankjegy látványa önmagában is nehezen magyarázható. Egy átlagos fizetésből szinte elképzelhetetlen lenne ekkora összeget félretenni, ezért a vendégek szerint a pénz eredetét bűncselekmény gyanújával kell vizsgálni. Laczó arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen elrejtett pénzek megtalálása ritkán történik véletlenül: rendszerint információ, lehallgatás vagy együttműködő informátor vezeti el a nyomozókat a rejtekhelyhez.

Nem egy ember, hanem egy egész rendszer állhatott mögötte

A beszélgetésben felmerült, miért maradhatott éveken keresztül elásva a pénz, és miért nem vitték külföldre, vagy alakították át könnyebben kezelhető vagyonná. Kálmán Olga egy lehetséges magyarázatként azt vetette fel, hogy a készpénzre szükség lehetett a rendszer működtetéséhez, akár pártfinanszírozási vagy kampánycélokra is. Ha ugyanis a pénzt időről időre készpénzben kellett továbbadni, nem feltétlenül érte meg külföldre menekíteni vagy más eszközökbe átváltani. Lévai Katalin szerint azonban a legfontosabb kérdés nem az, hogy ki fogta az ásót, hanem az, milyen rendszer tette lehetővé ekkora összeg felhalmozását és eltüntetését. Mint fogalmazott, ez nem egyetlen ember története, hanem egy egész rendszer működésének tünete.

A vendégek azt is vitatták, hogy Seszták Miklós kizárólag saját magának gyűjtögethette-e a pénzt. Kálmán Olga szerint nehéz elképzelni, hogy a NER-ben valaki úgy gazdagodhatott meg, hogy közben ne kellett volna visszajuttatnia a lehetőséget biztosító politikai köröknek is. Laczó Adrienn hozzátette: a két magyarázat nem zárja ki egymást, vagyis valaki egyszerre gyarapíthatta saját vagyonát és teljesíthetett elvárásokat a rendszer más szereplői felé. A pénz további sorsát az is bonyolítja, hogy a korrupcióból származó készpénzt nem lehet egyszerűen befizetni egy bankszámlára. A nagy összegek eredetét igazolni kell, a tisztára mosás pedig önmagában is jelentős költségekkel járhat. Kálmán Olga azt a feltételezést is megfogalmazta, hogy a megtalált összeg akár csak a megmaradt készpénz lehet, miközben a nagyobb részét már korábban más csatornákon mozgathatták.

Évekig tarthat az elszámoltatás, de a társadalmi igény egyértelmű

Laczó Adrienn a nyomozásban felmerülő bizonyítékokról is beszélt. A pénzkereső kutyák jelzése például figyelembe vehető a büntetőeljárásban. A kutya viselkedését rögzítő jegyzőkönyv és az ahhoz kapcsolódó szakértői magyarázat alkalmas lehet arra, hogy a bíróság mérlegelje, mit támaszt alá az állat jelzése. Egy ilyen bizonyíték azonban önmagában nem dönti el a büntetőügyet.

A Matolcsy-ügyben a letartóztatás meghosszabbítására tett ügyészségi indítvány kapcsán az ügyvéd a bizonyítás meghiúsításának veszélyét emelte ki. Amennyiben valaki szabadlábon van, kapcsolatba léphet olyan személyekkel, akiknek tudomásuk lehet az ügy részleteiről, és befolyásolhatja a bizonyítást. A vendégek ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a korrupciós ügyek feltárása és a felelősség megállapítása nem megy egyik napról a másikra. Az ügyészségen továbbra is sok olyan ember dolgozik, aki a korábbi időszakban is részt vett ezeknek az ügyeknek a kezelésében.

A beszélgetésben elhangzott, hogy az erdőben megtalált pénz képei azért különösen megrázóak, mert a milliárdok nagyságrendjét az emberek korábban nehezen tudták elképzelni. Most viszont saját szemükkel láthatták, milyen mennyiségű készpénzről van szó. Laczó Adrienn szerint az elszámoltatás iránti társadalmi igény nem pártpolitikai kérdés: miközben az átlagembert egy elmaradt parkolási díjért vagy ki nem fizetett villanyszámláért is szigorúan számonkérik, mások hatalmas összegek eltüntetésével is megúszhatják a felelősséget. A vendégek szerint az eltűnt közpénzeknek az oktatásban, az egészségügyben és az ország mindennapi működésében is helyük lett volna. Ahogy Laczó Adrienn fogalmazott: „Nemcsak a pénzemet lopták el, hanem a jövőmet lopták el ebben az országban.”