Országszerte építik a víz útját álló gátakat, zsilipeket és tározókat, hogy ne vesszen kárba az eső
Országszerte a legkülönfélébb beavatkozásokkal igyekeznek visszatartani és a talajba juttatni a csapadékos időjárásnak köszönhetően érkező vizet - közölték az MTI érdeklődésére a vízügyi igazgatóságok. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatója rámutatott: az élővilág és a gazdaság szempontjából is kulcsfontosságú a talaj nedvességtartalmának emelése, amelyhez egyéni szinten mindenki hozzájárulhat.
A rendkívüli nyári szárazság a vízügyi szakembereket vízvisszatartást szolgáló intézkedésekre késztette. A lehullott csapadékkal és a vízfolyásokkal érkező többletvíz megállítása, illetve elfolyásának lassítása érdekében számos beavatkozást hajtottak végre, illetve végeznek jelenleg is - közölték az igazgatóságok az MTI érdeklődésére. Egyebek mellett lezárt zsilipekkel, patakokon épített fenékküszöbökkel, holtágak és tározók feltöltésével, vizes élőhelyek feltöltésével igyekeztek emelni a vízhiányos talaj nedvességtartalmát.
A munkára nagy szükség van, hiszen cselekvés híján Magyarországon veszélybe kerülhet a mezőgazdaság, az élelmiszer- és energiatermelés, csökkenhet a biológiai sokféleség, és súlyos társadalmi, gazdasági, valamint vízellátási problémák alakulhatnak ki - figyelmeztetett Czigány Szabolcs, a felszín alatti vizek kutatója, a PTE Természettudományi Karának tanszékvezető oktatója.
Egyre kevesebb vízzel egyre értéktelenebbé válik "Magyarország legfontosabb erőforrása", a növénytermesztés és állattenyésztés alapjául szolgáló talaj - mutatott rá.
Intő jelnek nevezte, hogy már most a korábbinál jelentősen mélyebben húzódik a talajvíz, annak visszapótlása pedig minden aszályt követően nehéz, hiszen száraz időszakokban jelentősen felhalmozódnak a beszivárgást gátló anyagok a földben. Aszályok idején csökken a talaj nedvességtartalma, ezáltal pedig a talajélet, a humuszképződés is - fűzte hozzá.
Nagy szükség van éppen ezek miatt a vízvisszatartó intézkedésekre, hiszen ezekkel vizes élőhelyek teremthetők, emelhető a talajvízszint, javítható a duzzasztott patakok, tározók, tavak környezetében lévő területek vízellátása és növelhető a páratartalom - magyarázta.
Czigány Szabolcs közölte: az árterek kiszélesítése, a mélyedések vízzel való feltöltése, gátak, zsilipek és fenékküszöbök létesítése, az erdősítés jelenthet megoldást, de egyéni szinten bárki cselekedhet akár a saját kertjében is.
Kifejtette: már azzal nagy szolgálatot tehet egy-egy kertes házba költöző család, ha segíti a víz földbe szivárgását és megakadályozza eltávozását. Példaként felhozta: ha valaki nem - vagy minél kisebb arányban - betonozza, burkolja térkővel udvarát, egyben gyűjti és locsolásra használja az esővizet, növeli zöldfelületeit, sokat tesz a talaj megfelelő működéséhez.
A vízügyi igazgatóságok az ország szinte minden pontján már a csapadékosabbnak ígérkező hónapok előtt, az esőzések óta pedig folyamatosan hajtanak végre intézkedéseket a víz megtartása érdekében, több vidéken különleges beavatkozásokat is végeznek.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság a megszokott megoldások mellett a Begécsi-halastavak környékén a lehalászást követően a tavakból lecsapolt vízből tölt fel csatornákat, és több száz hektáron javítja így a talaj vízháztartását, szolgálja a vizes élőhelyeket.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai korábban rizstelepek kiszolgálására használt csatornák igénybevételével vezetik ki a felesleges vizet a területek feltöltésére, a táj vízkészletének gyarapítására.
A Dél-Dunántúlon az Ős-Dráva ökológiai vízpótló rendszer területén lehullott csapadék a zsilipeknek köszönhetően nem folyik el a Dráva irányába, míg a somogyi Visnyén föld és fa felhasználásával építettek fenékküszöböket a patakmederbe vízvisszatartási célzattal.
Komárom-Esztergom megyében élőhelymentésre hasznosítottak lehalászott tavakat, illetve a vízvisszatartás érdekében több, egymásra épülő beavatkozást hajtottak végre.
A Kisalföldön az áradó Rábának köszönhetően nagy mennyiségű vizet tudtak kinyerni a folyóból szárazabb területekre. A csapadék hatására a Fertő tóban közel 4 millió köbméterrel több a víz, a Bősárkányi-Réti-csatornába pedig tízezer köbméter vizet tudtak betáplálni.
A Nyugat-Dunántúlon a Marcal Szergény és Mersevát közötti szakaszán alakítottak ki fenékküszöböt, több helyütt tározókat töltöttek, míg a Kis-Balaton menti "belvízvédelmi öblözetekben" keletkezett többletvizet ugyancsak sikerült visszatartani.
Jelentős tervezett térségi fejlesztés a Vas és Zala vármegyét érintő, 2029-ig zajló 6,36 milliárd forintos dombvidéki víztározó-építési program is. A projektben az Országos Vízügyi Főigazgatóság konzorciumvezetésével a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is részt vesz.
A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) területén az őszi lehalászás idején a halastavakból kiengedett vizet nem vezetik el a folyókba, hanem a környező tájban, csatornákban és vizes élőhelyeken tartják vissza, így a Balmazújváros külterületén található mintegy 200 hektár kiterjedésű Nagy-sziken, míg Hortobágyon ökológiai célú vízpótlás valósult meg.
Az Északi-középhegységben az aszály miatt korábban több kisebb vízfolyás kiszáradt, a csapadék hatására azonban többek között a Bélus-, a Bózsva-, az Eger-, a Gönci-, a Rakaca-, a Ronyva- és a Szuha-patak, valamint a Tarna medrében is ismét megjelent a víz. Beaatkozásoknak köszönhetően dombvidéki víztározókat töltenek, a Tiszából pedig holtágakat is töltenek.
Bács-Kiskun megyében a csatornamedrek maximális feltöltésével tartják helyben az elmúlt napok bőséges csapadékát, és - mivel a Duna vízhozama is jelentősen emelkedett - friss víz jutott a Sugovica medrébe is.
A Dél-Alföldön a kékperjés láprétek megőrzését segítik. A védett növényekben gazdag élőhelyen szeretnék elérni, hogy a vízborítás nyár elejéig megmaradjon.