A békemisszió csak látványpékség, Orbán még a soros elnökség alatt felmutatna valamit
„Ez az egész nem más, mint látványpékség, Orbán Viktor még villantani akar valamit a már nagyon közeledő uniós soros elnökség vége előtt” – szögezte le Balázs Péter, amikor megkérdeztük: vajon Orbán állítólagos második „békemissziójának” előkészítésére küldte már megint Moszkvába Szijjártó Pétert. A korábbi külügyminiszter, uniós biztos szerint e vizit fő témája más lehetett, mégpedig az amerikai kormányzat által a Gazprombank ellen hatályba léptetett szankció nyomán kialakult helyzet. A békemisszió kapcsán pedig azt tartja furcsának, hogy miközben Orbánnak nagyon konkrét hazai gazdasági és – most már – politikai kihívásokkal kell szembenéznie, ezek kérdéseire nem reagál, soha nem mond semmi konkrétumot, mindig csak a ragyogó jövő távlatait festi fel.
Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismét Moszkvába látogatott, ahol újfent elővette a magyar kormányzat – megfogalmazása szerint – békemissziójának erőfeszítéseit. Szerinte az ukrajnai háború minden eddiginél súlyosabb eszkalációs kockázata miatt dolgozni kell a diplomáciai csatornák nyitvatartásán. Miközben ilyen szép szavakkal ecsetelte az Orbán-kormánynak a témában már megszokott kliséit, egészen elképesztő kioktatásban részesült vendéglátójától, Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, aki a kamerák által is rögzítetten vagy tíz percen át tartó monológban mindennek elhordta a NATO-t és az Európai Uniót (a felvételt itt lehet megnézni).
Korábban a Szabad Európa egy kormányzati forrására hivatkozva megírta, hogy a decemberi uniós csúcsot egy újabb békemisszió vezetheti fel. Mint emlékezetes, Orbán az uniós soros elnökséget július első napjaiban úgy vezette fel, hogy békemissziónak nevezett látogatást tett Kijevben, Moszkvában és Pekingben, a washingtoni NATO-csúcs közben pedig Donald Trumpot is meglátogatta floridai rezidenciáján. Trump novemberben megnyerte az amerikai elnökválasztást, s egyes források szerint azóta Orbán többször is beszélt telefonon a régi-új elnökkel a háború lezárásának esélyeiről, módjairól. Van olyan spekuláció, miszerint Trump üzenetét vinné Orbán a felkeresendő országoknak a békemisszió 2.0 keretében.
De vajon tényleg Orbán újabb békemisszióját készítette elő Moszkvában Szijjártó? – kérdeztük Balázs Pétertől. Ám a korábbi külügyminiszter szerint az úttal inkább a Gazprombank elleni amerikai szankciókra reagált a magyar kormány. Mint ismert, az Egyesült Államok szankciókat vetett ki az orosz Gazprombankra, amelyen keresztül több európai ország – így hazánk is – az Oroszországból származó energiahordozókért fizet. (Szijjártót ezügyben meghallgatta az országgyűlés gazdasági bizottsága, a tudósítás itt olvasható.)
Balázs Péter szerint felmerült egy konkrét probléma, amiben esetleg szembekerülhet Orbán két közeledési stratégiája. „Nagyon sokszor és sok helyen elmondtam már: az energia nagyon fontos, és nem szabad politikailag kockázatos forrásból vásárolni” – mondta, megjegyezve: éppen elég kockázati tényező van az áralakulás, a szállítási útvonalak kapcsán, s erre még a magyar kormány bevállal egy nagyon súlyos háborús kockázatot – „ez egyáltalán nem felelős kormányzati magatartás”. Az persze kérdés, hogy Trump hatalomba lépése után is kitart-e amellett, hogy a Gazprombankot szankciós listára helyezték.
Ami Orbán úgynevezett békemisszióját illeti, a volt külügyminiszter megjegyezte, hogy a kormányfő egyszer már kudarcot vallott ezzel. Egy ilyen misszió ugyanis csak akkor működik, ha valaki bírja mindkét fél bizalmát egy konfliktusos helyzetben. Ez pedig Orbánról nem mondható el, ő csak a túloldal – az oroszok – bizalmát élvezi, ugyanakkor nemhogy Ukrajna, hanem még a saját szövetségesei sem nagyon nem bíznak meg benne.
„Erős kétségeim vannak az orbáni békemisszió iránt. Ha valamilyen béke körvonalazódik, akkor a két szembenálló fél, Ukrajna és Oroszország között kell közeledést elérni, de pillanatnyilag nagyon messze van a két álláspont egymástól” – fogalmazott Balázs Péter, emlékeztetve arra, hogy Putyin területeket akar szerezni, Zelenszkij pedig szeretné rögzíteni Ukrajna területi integritását. Putyinnak is vannak támogatói, akik főleg fegyvert és lőszert szállítanak Oroszországnak, ugyanakkor Zelenszkij mögött ott áll a NATO, ami nem csak az Egyesült Államokból áll. Mellesleg az USA eddig jelentős mértékben támogatta Ukrajna önvédelmi harcát, Trump számára pedig sokkal többet érhet egy Mark Rutte látogatás, mint Orbáné.
Arra pedig, hogy Trump többször beszélt telefonon Orbánnal, Balázs csak annyit mondott: Trump szereti azt, aki hízeleg neki, ez azonban még messze van a közvetítéstől. Ez olyan, minthogy Orbán elmehet a pápához, aki azonban majd idézi a Tízparancsolatból azt, hogy „ne ölj!”. „Látványpékség ez az egész békemisszió 2.0, ami arról szól, hogy még valamit villantson, hiszen nagyon közeledik már a magyar elnökség vége” – mutatott rá a volt külügyminiszter, megjegyezve: többen alig várják már ezt, olyan címmel is jelentek meg cikkek, mint „Hála Istennek hamarosan vége”.
Orbánnak már nem maradt túlságosan tág játéktere, az utolsó hetekben van: jön egy zárócsúcs, és kész a magyar elnökség. És Orbán nagy bajban van, hiszen egyrészt semmit nem ért el az elnökség alatt a felfüggesztett pénzek megszerzése terén, s ahogy az új biztosok nyilatkoztak a meghallgatásukkor, ez nem is nagyon fog változni. Másrészt a Patrióták pártcsaládja nem szerzett pozíciót az Európai Parlamentben, egészen egyszerűen elszigetelték őket. Harmadrészt pedig a Bizottságban a Patrióták egyetlen képviselője Várhelyi Olivér, hiszen másutt nincs kormányon a frakcióhoz tartozó párt.
„Azon azért egy kicsit csodálkozom, hogy Orbán ’békemissziózik’, miközben idehaza nagyon konkrét gazdasági és – most már – politikai kihívásokkal kell szembenéznie” – fogalmazott Balázs Péter, aki szerint Orbán és egész csapata ugyanazt a jelszót ismételgeti, „No war, no gender, no migration” – holott ezek közül egyik sem fenyegeti a magyar háztartásokat, munkavállalókat. Szerencsére nálunk nincs közvetlen háborús fenyegetés, a migránsok elkerülnek minket, a gender pedig álprobléma, senki nem akarja átoperálni az óvodásainkat. „Ezek mind lufik, miközben válaszolni kellene a valódi kihívásokra, kérdésekre, de akárhogyan várom, Orbán soha nem mond semmi konkrétumot, mindig csak a ragyogó jövő távlatait festi fel”.
