A beruházási összeomlásból kommunikációs sikert csihol a kormányzat
A jelenlegi kormány gazdaságpolitikája „valóságálló”, vagyis lényegében független a tényleges gazdasági folyamatoktól, és a kommunikációjuk sincs összhangban a statisztikai adatokkal. Így értékelte a Hírklikknek Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, volt pénzügyi államtitkár, hogy a hatalom növekvő beruházási kedvről beszél, miközben a KSH csökkenésről ad számot. A KSH friss adatai szerint 2025 végén is mínuszban maradt a beruházások száma, éves szinten pedig 4,3 százalékos visszaesést könyvelhetett el a gazdaság. A nyers adatok szerint 1,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok alapján 1,7 százalékkal maradt el a beruházások volumene 2025 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakától. Az adatokból jól kiolvasható, hogy 2021 óta folyamatosan csökken a beruházások volumene.
Katona Tamás kiemelte, hogy a KSH számai egyértelmű, súlyos visszaesést mutatnak, miközben a kormány – elsősorban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – ezt sikertörténetként próbálja leírni. A KSH adatai alapján, nagyjából 22–23 százalékkal esett vissza a beruházások szintje a 2023–2024–2025-ös három éves időszakban, más számítással szerinte ez 21,1 százalékos csökkenést jelent, ami meglátása szerint több mint egyötödnyi zuhanás. Ez nem egyszeri megingás, hanem tendenciaszerű romlás – tette hozzá a szakember. Már a 13. egymást követő olyan negyedévnél tartunk, amikor a beruházási volumen alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában, amit „egészen bámulatosan negatív sorozatnak” nevezett.
Ezzel szemben, a kormányzati kommunikáció nem a tényleges, számszerű helyzetre hivatkozik, hanem minősítő jelzőkkel igyekszik elfedni a problémákat. Nagy Márton esetében a KSH volt elnöke ezt már-már teljesen természetesnek tartja, mert a korábbi bejelentéseiben „az előjelét se szokta eltalálni a gazdasági mutatóknak”. Korábban a GDP növekedését 3,4 százalékra becsülte, miközben a KSH végül 0,3 százalékos növekedést közölt, vagyis nem egyszerűen kicsit tévedett, hanem lényegében tizedesvesszőt rontott. „Egy ideig még elismertem, hogy legalább a nagyságrend kezdett közeledni a valósághoz, most viszont vissza kell vonnom ezt az elismerést, mert a beruházásoknál ismét olyan kommunikáció jelenik meg, amely élesen ellentétes a KSH által közzétett számokkal” – mondta. Hozzátette, a miniszter most már nem is számokat, adatokat mond, hanem jelzőket ismételget: „a legkiválóbb…, „a legjobb…, „a legnagyobb…” Ezekkel érdemben nem lehet vitatkozni, mert nem állnak mögöttük számok, a tisztán minőségi állítások nem ellenőrizhetők objektív módon. Katona Tamás értelmezésében ez azt jelenti, hogy „a miniszter elsődlegesen saját teljesítményével és saját szerepével van megelégedve, s amíg a miniszterelnök is elégedett vele, addig marad a helyén, függetlenül attól, mit mutatnak a számok”.
A KSH és a kormány értékelésének eltérését szakemberként a tágabb politikai-kormányzati gyakorlat részének tekinti, amit „az alternatív valóság klasszikus esetének” nevez. Mint mondta, a kormányzat a statisztikai hivataltól, a kormány kommunikációs apparátusától és a nemzetbiztonsági szolgálatoktól is azt várja el, hogy illeszkedjenek ehhez az „alternatív valósághoz”. Nem véletlen, hogy mindhárom intézményi kör Rogán Antal felügyelete alá tartozik. Ezzel arra utalt, hogy az intézményi struktúra maga is a politikai kommunikáció elsődlegességét szolgálja: a kormány számára fontosabb, hogyan lehet egy helyzetet eladni, mint az, hogy a valós gazdasági trendeket hűen mutassák be.
A KSH-nál az utóbbi években egyre erősebb megfelelési kényszer érzékelhető a politikai vezetéssel szemben, amit Katona Tamás két konkrét példával támasztott alá. Az egyik az inflációszámítás ügye volt a rezsicsökkentés átalakítása után, amikor a KSH úgy döntött, hogy az energiaáraknál – a gáz és az áram esetében – nem klasszikus fogyasztói árindexet, hanem gyakorlatilag értékindexet számol, vagyis a volumen- és az árváltozást együttesen veszi figyelembe. Ez szakmailag nem felel meg az alapvető statisztikai szabályoknak. A gyakorlatot az Eurostat is kifogásolta, azóta a KSH az Eurostatnak már megfelelő adatokat küld a harmonizált indexben, de belföldre még mindig a régi, vitatott módszertan maradt érvényben. A másik példa, amit felhozott, a szegénység-vizsgálatok ügye. A kutatók kimutatták, hogy a KSH által közölt megoszlások bizonyos dimenziókban egyszerűen nem lehetnek igazak, mert olyan mintázatokat rajzolnak ki, amelyek ellentmondanak a társadalmi valóságnak. Komoly szakmai vita bontakozott ki, a KSH azonban érdemben nem folytatott párbeszédet a bírálókkal, mindössze kiadott egy közleményt, hogy „minden rendben van”. Az adatokon később mégis módosítottak, amelyet Katona Tamás úgy értelmez: „a hivatal formálisan tagadja a problémát, de a gyakorlatban kénytelen korrigálni, ami megint csak a politikai és szakmai nyomás kettősségét mutatja”.
A szakember a kormány és a KSH beruházási adatokra vonatkozó eltérő értékelésében kettős problémát lát. Egyrészt a kormányzati szereplők – különösen a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter – nyíltan relativizálja a makrogazdasági mutatókat. A professzor emlékeztetett arra a miniszterelnöki kijelentésre, amikor Orbán Viktor arról beszélt, hogy „a valós gazdasági tények az érdekesek, és nem azok a makró számok, amiket az elemzők kedvükre bűvölnek”. Ezzel gyakorlatilag azt mondta, hogy a statisztikai mutatók másodlagosak a politikai narratívához képest. „Ezt nehéz értelmezni egy olyan rendszerben, ahol éppen ezek a mutatók jelentenék a közös viszonyítási pontot” – magyarázta a KSH korábbi elnöke. Ugyanakkor a statisztikai rendszerre nehezedő megfelelési kényszer miatt időnként olyan módszertani lépések születnek, amelyek a hivatalos adatsorokat is vitathatóvá teszik, és így a kormány könnyebben alakíthatja a saját „alternatív valóságát”.
Mindezek ellenére, általános értelemben muszáj bízni a KSH adataiban – szögezte le Katona Tamás, különösen az olyan kimutatás esetében, mint amelyet a napokban a beruházási helyzetről kiadtak. Egy modern, bonyolult gazdaságban ezekről a folyamatokról nincsenek „kontroll adatok”, a statisztikai szolgálat száma az egyetlen átfogó, rendszerszintű információ forrás. A beruházások esetében a KSH által közölt több mint ötödnyi visszaesést nem lehet kétségbe vonni, a 13 egymást követő, csökkenő számokat produkáló negyedév „egészen katasztrofális állapotot” jelez, akármilyen szögből is nézzük. Ezzel szemben a kormányzati kommunikáció a sikereket, a rekordokat, a kiemelkedő teljesítményt emeli ki, miközben még az alapvető irány – a növekedés vagy a csökkenés – is ellentmond a hivatalos statisztikáknak. „Ez a helyzet jól illeszkedik abba a tapasztalatba, miszerint a kormányzati jelentéseket mindenki csak saját felelősségére olvasgathatja. Ha valakinek ettől felmegy a vérnyomása, azt már a kardiológusával kell megbeszélnie” – jegyezte meg szarkasztikusan Katona Tamás.
Interjú Katona Tamással a KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2026. január 26-i adásában:
