A Budapesti Corvinus Egyetemnek nincs köze a táltosképző MCC debreceni szállodájához

Millei Ilona 2021. május 8. 07:57 2021. máj. 8. 07:57

Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem egykori rektora azt mondja, a Debrecenben megvásárolt szálloda a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványé lesz, és ahhoz a Budapesti Corvinus Egyetemnek semmi köze sincs. Az MCC egy elitképző – amit ő csak táltosképzőnek szokott hívni – hálózatot épít, ehhez kellett a miskolci, a szombathelyi után a debreceni szálloda is. Arról azonban, hogy miként kerülnek oda a hallgatók, hogyan választják ki őket, fogalma sincs. Azt mondja, az egyénnek ez egy plusz lehetőség, plusz ösztöndíj, plusz tanulási lehetőség. Az biztos, hogy van ideologikus háttér is, de, hát miben nincs ma? Minden nemzeti, nemzeti, nemzeti. Az MCC nagy fejlesztéseket tervez, van hová tenni a pénzt. Az a lényeg, hogy ez nem okoz gondot.

– Mit szól ahhoz, hogy a Corvinus szállodát vesz Debrecenben?

– Az nem a Budapesti Corvinus Egyetemé, hanem egy másik, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványé, amihez az egyetemnek nincs köze. Ugyanolyan konstrukcióban jött létre, ott is MOL és Richter részvények vannak, de a Mathias Corvinus Collegium egy elitképző, ahol középiskolások, egyetemisták is vannak, és a volt munkásőr épületben működik a Gellért-hegyen. Most rengeteg pénzt kaptak, de erről én is csak az újságokból értesültem. Ők egy képzési hálózatot alakítanak ki, én csak táltosképzőnek nevezem. Gondolom, ezért vették a szállodát, de ehhez a Corvinus Egyetemnek nincs köze. Az, hogy az MCC politikailag kihez kötődik, nyilvánvaló.

– A Mathias Corvinus Collegium  néhány hónap alatt nagyjából 500 milliárd forint állami vagyont kapott. Ön szerint miért jut neki ilyen kiemelkedő szerep?

– Mindenki meg akarja teremteni az utánpótlását. Gondolom, a jelenlegi kormányzó párt is így van vele, és ennek megfelelően, ez egy utánpótlás nevelés. Elitképző. Nekem is volt hallgatóm, aki párhuzamosan a mi egyetemünkkel, odajárt egy-két kurzusra. Ennyit tudok. Saját kútfőmből annyit vagyok képes kitalálni, hogy a jövő nemzedékét nyilván mindenki magához akarja láncolni, és az értelmiségnek egy elit része lesz az, aki odajár és ott végez. Úgy tűnik, az MCC-nek lesz most már hálózata, Miskolcon, Debrecenben és Szombathelyen is vettek egy-egy szállodát. Valószínű, hogy külföldön, a magyarok lakta területeken is hasonló beruházások lesznek. Tulajdonképpen egy hálózattá fog válni. De ezt csak mint külső szemlélő tudom, belülről semmi részletes tudásom nincs, azzal együtt, hogy voltam egy-két rendezvényükön. Ugyanis diplomaosztóra, hasonló rendezvényre annak idején mint a Corvinus Egyetem rektorát meghívtak. Innen volt a kapcsolat, de tulajdonképpen nincs közünk egymáshoz. 

– Most 500 milliárd forintról beszéltünk, ami akkora nagyságrend, mint amennyit a magyar állam egy évben a teljes felsőoktatásra költ. Ön szerint jó úton jár ezzel a felsőoktatás? 

– Én nem tudom pontosan, hogy mennyi, és azt sem, hogy azt cash-ben adják-e, vagy részvényekben. Úgy vélem, hogy az államnak volt részesedése a MOL-ban és a Richterben, és ennek a részesedésnek egy részét a Corvinus Egyetem alapítványának adta, a másik részét pedig hasonló nagyságrendben az MCC Alapítványnak. Ez egy vagyon, persze, ha részvényben van, akkor valószínűleg kötöttek az értékesítési lehetőségei, de az osztalék az, amiből működniük kell. Én úgy tudom, hogy ezen túlmenően nagyon jelentős készpénzt is kaptak, de azt nem, hogy ez az 500 milliárd olyan, amiből veszik ezeket a szállodákat. Valószínű, az alapvagyon részvényben van, és annak az osztaléka az, amit föl lehet használni.

– Úgy tűnik. az MCC-t nagyon nyomják, és értem, hogy saját elitképzőt akarnak. De mit jelent ez a magyar felsőoktatás számára? A többi egyetemmel mi lesz?

– Ez nem egyetem, nem ugyanolyan diplomát ad ki. Ezek speciális kurzusok, amik ha úgy tetszik, „rátesznek” azokra a képzésekre, amelyek az államilag, vagy most már nem államilag finanszírozott egyetemeken folynak. A normális diploma mögé, mellé, azt megfejelve rátesznek képzéseket kulturális, társadalmi, történelmi ismeretekben. Én azt gondolom, mindenképpen többlet annak a hallgatónak, aki mind a kettőt elvégezte, vagy mind a kettőben benne van. Arról azonban, hogy miként kerülnek oda a hallgatók, hogyan választják ki őket, fogalmam sincs. Azt tudom, hogy az a volt hallgatóm, aki a Corvinus Egyetemről részt vett MCC kurzuson, nagyon okos volt, például fiatal kora ellenére, az egyik jegyzetet az egyik kollégámmal közösen írta. Ilyen szempontból tehát nyilván van egy kiválasztás, de ezt nem tudom. 

– Az MCC elvégzése kvázi „ideológiai végzettségről” is tanúskodik?

– Biztosan van ideológia mögötte. Nagyon valószínű, hogy az ott végzettek 90 százaléka kötődik is az alapítókhoz, de ennek semmi pejoratív értelme sem kell, hogy legyen adott esetben. Végül is az egyénnek ez egy plusz lehetőség, plusz ösztöndíj, plusz tanulási lehetőség. Nyilván az egyén ilyen szempontokat mérlegel. De biztos, hogy van ideologikus háttér is. Hát, miben nincs ma?  Minden nemzeti, nemzeti, nemzeti. A miniszterelnök a kuratóriumok kiválasztásánál is mondta, hogy nemzeti érzelmű kuratóriumi tagokat akart delegálni az egyetemek élére. Azt, hogy kik a nemzeti érzelműek, és ki dönti el, érdekes kérdés. Én nem tudok erről. Azt tudom, hogy nagy fejlesztéseket terveznek, a valamikori Munkásőr-székház – ami Budapest legszebb helyén, a Gellért-hegy tetején van – mellett állítólag épül nekik egy új, mert az MCC-nek az nem elég. Van hova tenni a pénzt. Az a lényeg, hogy ez nem okoz gondot.