Pásztor Ábel: a magyar-szerb kapcsolatok történelmi csúcson vannak
A magyar-szerb kapcsolatok történelmi csúcson vannak, ebben pedig elévülhetetlen érdemei vannak Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, Aleksandar Vucic szerb elnöknek, valamint Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség néhai elnökének – jelentette ki Pásztor Ábel, a Pásztor István Alapítvány igazgató bizottságának elnöke, Pásztor István fia köszöntőjében Szabadkán, a Pásztor István-díj átadóján csütörtökön.
A Pásztor István-díjjal az alapítvány azok munkásságát ismeri el, akik munkásságukkal építik és fejlesztik a magyar-szerb kapcsolatokat a Szerbiában élő magyar közösség, a Magyarországon élő szerb közösség és a két ország minden polgára javára.
Az elismerést első alkalommal Áder János volt magyar és Tomislav Nikolic korábbi szerb köztársasági elnök vehette át, míg idén Orbán Viktor miniszterelnöknek és Aleksandar Vucic szerb elnöknek ítélték oda.
Az indoklás szerint „Orbán Viktor a magyar és a szerb nemzet közötti történelmi megbékélés, valamint a jószomszédi viszony elmélyítésében, stratégiai partnerség építésében és erősítésében szerzett elévülhetetlen és meghatározó érdemeiért" kapja a díjat, míg Aleksandar Vucic „a két nép közötti bizalom, együttműködés és stratégiai partnerség megteremtésében betöltött meghatározó szerepéért részesül az elismerésben".
Pásztor Bálint: a Pásztor István-díjjal a példaértékű magyar-szerb megbékélésért végzett erőfeszítést ismerjük el
A Pásztor István-díjjal a Pásztor István Alapítvány és a vajdasági magyar közösség azt a munkát és azokat az erőfeszítéseket ismeri el, amelyek mára Európa-szerte követendővé tették a magyar-szerb példát, azt a történelmi megbékélést, amely az elmúlt években kialakult és elmélyült – hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Szabadkán, a Pásztor István-díj átadóján csütörtökön.
„A mai díjátadás nemcsak személyes elismerés, hanem üzenet is. Az üzenet arra vonatkozik, hogy meg lehet változtatni nemzetek sorsát, meg lehet változtatni a történelmet, legalábbis a jövőre vonatkozó részét a történelemnek akkor, ha van bátorság, van kitartás és van vezetői felelősség" – húzta alá.
Azt mondta, formális értelemben 2013-ban indult el a történelmi megbékélés visszafordíthatatlan folyamata, amikor Áder János akkori magyar és Tomislav Nikolic akkori szerb elnök közösen hajtott fejet a második világháború ártatlan szerb és magyar áldozatainak emléke előtt Csúrogon. Ez a megbékélés viszont nem történhetett volna meg Orbán Viktor miniszterelnök, Pásztor István, a VMSZ néhai elnöke és Aleksandar Vucic szerb elnök nélkül.
Utóbbi politikus korábban az ország miniszterelnöke volt. Aleksandar Vucic kormánya 2014. október 30-án, 70 év után eltörölte „a magyar nemzet tagjainak kollektív bűnösség elve alapján történő megbélyegzését, azt az elvet, amely Vucic elnök úr bátorságának köszönhetően eltűnt Szerbia jogrendjéből, pedig mi nem is vagyunk az Európai Unió tagországa, és még mindig vannak bizony olyan európai uniós tagországok, tagállamok, amelyeknek a jogrendjében megtalálható a történelmi, illetve a kollektív bűnösségnek a történelmi bélyege" – hangsúlyozta Pásztor Bálint.
Az alapítvány 2024. június 12-én jött létre azzal a céllal, hogy méltó módon megőrizze Pásztor István szellemi és politikai hagyatékát, ápolja emlékét, valamint tovább örökítse példáját a jövendő nemzedékek számára.
Orbán Viktor: a magyar és a szerb nép nem egymás mellett, hanem egymással él
A magyar és a szerb nép nem egymás mellett, hanem egymással él, és a szerb-magyar együttműködés nélkül nincs stabilitás a balkáni térségben – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök Szabadkán, miután átvette a Pásztor István-díjat.
„Szerbek és magyarok a történelmünk során nem voltunk olyan jóban, olyan jó kapcsolatban, mint ma vagyunk. Ez olyan tény, amit mára senki sem vitathat el. Sok munka van ebben" – tette hozzá. „A Balkán békéje, stabilitása és gazdasági jövője akkor lesz biztos, ha Szerbia és Magyarország között bizalmi viszony és stratégiai partnerség van, illetve marad" – húzta alá.
„Ami a hétköznapi életben barátság, ami a népeink között jó kapcsolat, azt a nemzetközi politikában szövetségnek hívják. Ez röviden azt jelenti, hogy tudod, számíthatsz a másikra. Ha gondod van, fordulhatsz hozzá, ha őt állítja kihívások elé az élet, akkor segítesz kérdezés nélkül. Most éppen ilyen időket élünk. Együttműködésünk jelentősége túlmutat a két nép kapcsolatán, és az egész balkáni világot, az egész térséget hivatott stabilizálni. (…) Ne szerénykedjünk, szerb-magyar együttműködés nélkül nincs stabilitás az egész balkáni térségben" – szögezte le.
„Olyan változásokat élünk át ma a világban, amelyek felértékelik a szerb-magyar kapcsolatokat. A régi világ, amelyben eddig éltünk, a szemünk láttára hullik szét" – magyarázta. Hozzátette, hogy Nyugat-Európa „épp a mostani napokban veszíti el maradék befolyását".
„Az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak a jövőről, a brüsszeliek pedig az előszobában várakoznak és a kulcslyukon át kukucskálnak. Európa még mindig háborús terveket sző, miközben már mindenki a békéről tárgyal" – részletezte a miniszterelnök. Rámutatott, hogy ezen nevetni is lehetne, de a dolog inkább aggasztó és veszélyes, „mert Brüsszel vezetői annyira saját háborús propagandájuk hatása alá kerültek, hogy ez már az egész kontinens biztonságát kockára teszi".
Véleménye szerint ezért felértékelődnek az olyan szövetségek, mint amilyen a magyarokat és a szerbeket összeköti. A magyarokban és a szerbekben van életerő.
„Nem akarjuk feladni önmagunkat, nem akarunk eltűnni a térképről, nem akarunk eljelentéktelenedni. Külön-külön azonban nem vagyunk elég erősek. Külön-külön csak fák vagyunk, együtt viszont erdő, és az erdő az, amely kibírja a vihart is. Ez a közép-európai együttműködés filozófiája. Ha együttműködünk, összefogunk, segítjük egymást és kiállunk egymás mellett a külföldről szervezett politikai destabilizációs kísérletekkel szemben, akkor egy szebb világban találjuk majd magunkat" – hangsúlyozta. Hozzátette: „a történelem ritkán kínál ennyire jó esélyt két népnek, mi most kaptunk egyet".
Kiemelte, a szerbek és a magyarok joggal hisznek abban, hogy Pásztor István munkája örök érvényű lesz. „Jó okunk van arra, hogy így gondoljuk, ugyanis vannak emberek, akik és akiknek a munkássága történelmi korszakokat ível át és köt össze, akik nem pusztán élnek a történelemben, hanem alakítják is azt" – tette hozzá. Mint mondta, senki nem tett annyit a magyar-szerb kapcsolatokért, mint a VMSZ néhai elnöke.
Aleksandar Vucic szerb elnökről azt mondta, hogy olyan vezető, akiből kevés van, „pedig több kellene az európai politikai életben".
Aleksandar Vucic: ma a szerbek és a magyarok Pásztor István munkájának gyümölcsét aratják le
Ki mint vet, úgy arat – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök Szabadkán, miután átvette a Pásztor István díjat, majd a mondást úgy magyarázta, hogy ma a szerbek és a magyarok Pásztor István munkájának gyümölcsét aratják le.
Mint mondta, kezdetben sok bírálat érte, amiért bizonyos lépéseket tett a magyar-szerb megbékélésért, és bizonyára a magyar miniszterelnök is kapott kritikákat, de a bizalom kiépítésével őszinte kapcsolatokat sikerült kiépíteni.
Hozzátette: nem fogja megengedni, hogy a kisebbségi politikát csak szavazatszerzésre használják. Hidakat, bizalmat és szolidaritást kell építeni a népek között – mondta.
Aleksandar Vucic beszédében Orbán Viktort olyan politikusnak nevezte, akire a magyar nemzet mindig emlékezni fog, ezért is tölti el büszkeséggel az, hogy együtt veheti át vele ezt a díjat. „Nemcsak a választások fontosak, hanem az is, hogy mi marad valaki után, Orbán Viktor pedig megnövelte Magyarország láthatóságát Európában és a világon" – magyarázta.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország mindig támogatta Szerbiát, minden válságban segített Belgrádnak, és Szerbia is készen áll mindenben segíteni északi szomszédjának.
Aleksandar Vucic rámutatott, hogy Orbán Viktor kiállt Szerbia mellett az európai csatlakozásuk ügyében, illetve más politikai vagy közgazdasági témákban egyaránt.
„A szerb nép mindig számíthat a magyar népre, de Magyarország szintén számíthat Szerbiára" – fogalmazott, hozzátéve: a folytatásban elsősorban energetikai biztonsági kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról fognak egyeztetni.
A szerb elnök kérdésre elmondta: a szankció kihirdetésekor felkészültek a nehézségekre, hogy ne legyen probléma se a fűtéssel, se a villamosenergia ellátással, se az üzemanyag ellátással. A problémát az okozza, hogy az ország egyetlen kőolajfinomítójában van orosz üzletrész, ám annak eladása a remélt határidőig nem történt meg, ezért fordultak Magyarországhoz segítségért – tette hozzá.
Orbán Viktor: a szerbek számíthatnak a magyarok segítségére ezekben a bonyolult időkben
A szerbek számíthatnak a magyarok segítségére ezekben a bonyolult időkben – mondta Orbán Viktor Szabadkán, a szerb elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A magyar kormányfő megköszönte és megtiszteltetésnek nevezte, hogy a szerb elnökkel közösen kapta meg a Pásztor István díjat.
Megköszönte azt a támogatást is, amelyet Szerbiától és Aleksandar Vucic elnöktől kapott Magyarország, és megerősítette: viszonzásképpen a szerbek is mindig számíthatnak a magyarok segítségére „ezekben a bonyolult időkben".
Orbán Viktor közölte, hogy a szerb elnökkel folytatandó délutáni munkamegbeszélésen napirendre kerül az energiaellátás, a szankciók, Szerbia olajjal való ellátása és a béke kérdése is, és reményét fejezte ki, hogy este eredményes találkozóról számolhatnak be.
Hangsúlyozta: heti, magas szintű kapcsolattartás van ma Szerbia és Magyarország között.
Orbán Viktor: felgyorsítjuk a szerb-magyar olajvezeték építését
Fölgyorsítjuk a szerb-magyar olajvezeték magyar szakaszának építését – közölte a miniszterelnök az Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnökkel folytatott megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón Szabadkán.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva leszögezte: jó döntést hoztak a szerb köztársasági elnökkel, amikor megállapodtak, hogy olajvezetéket építenek Szerbia és Magyarország között.
Hozzátette: gázvezeték van, olajvezeték viszont nincs, és az a jó, ha az alapvető energetikai infrastruktúra teljes körűen ki van építve a két ország között.
Kiemelte: a szerdai kormányülést követően úgy döntött, hogy „nem érdekel bennünket" a teljesen bizonytalan piaci helyzet, amihez nem lehet alkalmazkodni, tehát „kifejezetten kormányzati beruházásként" a magyar szakasz építését felgyorsítják, „mert hosszabb távon is arra számítunk, hogy nekünk a szerbekkel életközösségben alakul majd a sorsunk" – fogalmazott a miniszterelnök.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország hogyan tud segíteni Szerbiának, azt felelte: „az az egyszerű válaszom, hogy amink van, azt megosztjuk önökkel".