A Büntető törvénykönyv szigorításáról is határozott az Országgyűlés

Szigorították a Btk. elévülési szabályait

Az elkövető életkorától függetlenül, a zéró tolerancia elvét érvényesíti az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető súlyos bűncselekmények, például az emberölés minősített eseteiben a Btk. Országgyűlés által elfogadott módosítása.

A törvénymódosítást 190 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el a képviselők.

Az indoklás szerint az igazságügyi bizottság előterjesztésének célja a jogértelmezési bizonytalanság megszüntetése, és egyértelművé tétele annak a következetes jogalkotói akaratnak, miszerint az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények – függetlenül attól, hogy azokat felnőttkorúak vagy fiatalkorúak követték el – soha nem évülnek el.

A jelenlegi szabályozás szerint a bűncselekmény elkövetésekor 16. évét be nem töltött fiatalra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén 10 év, 16 évnél idősebb fiatalkorú esetén pedig 15 esztendő.

Az elévülésnél ugyanezek az időtartamok az irányadóak, azaz 10, illetve 15 év után elévül a bűncselekmény.

A mostani módosítás úgy változtat a Btk.-n, hogy az öt, valamint a tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények elkövetésénél teszi lehetővé csak az elévülést.

A törvény január 1-jén lép hatályba.

EU-kirgiz partnerségi megállapodás

Elfogadta a Ház az  Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást 190 igen szavazattal.

A megállapodás átfogóbb alapokra helyezi az EU és Kirgizisztán közötti kapcsolatokat. Érinti a többi között a kereskedelmet, a beruházásokat, az egészségügyet és a környezetvédelmet.

A megállapodás értelmében a felek fokozzák a párbeszédet és az együttműködést számos területen, úgy mint a demokratikus elvek alkalmazása és a jogállamiság biztosítása, a korrupció, a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás, a szervezett bűnözés és a migráció elleni küzdelem területén.

A felek együttműködnek továbbá az oktatás, a kultúra, a sport, valamint a média- és audiovizuális politika területén.

Magyar-bahreini megállapodásról döntöttek

Az Országgyűlés 183 igen szavazattal, öt tartózkodás mellett elfogadta Magyarország kormánya és a Bahreini Királyság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást. A megállapodás jogi keretet teremt az egymás területén megvalósuló beruházásokhoz.

A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése, hogy a két ország beruházói számára biztosítsa a beruházásaikat védő jogi garanciákat.

Elfogadták a balkáni békefenntartó műveletről szóló beszámolót

Az Országgyűlés 183 igennel, hat nem ellenében elfogadta az Európai Unió irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletben (ALTHEA) való magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolót.

A határozat indoklása emlékeztet: az alaptörvény szerint a kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásairól, illetve a Magyar Honvédségnek az Európai Unió, a NATO vagy az Országgyűlés által törvényben megerősített, nemzetközi védelmi és biztonsági együttműködési szervezet döntésén alapuló alkalmazásáról, amely döntéséről haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek.

A beszámoló benyújtásával az alaptörvényben foglalt kötelezettség teljesült. A honvédelmi és rendészeti bizottság március 28-i ülésén a beszámolót megtárgyalta és azt az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta – áll az indoklásban.

Elfogadták a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozók új jogállási törvényét

Jövő március 1-jén lép hatályba a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozók jogállását szabályozó új törvény – az Országgyűlés 142 igen, 35 nem szavazattal és 12 tartózkodással fogadta el Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter erről szóló előterjesztését.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozók így kikerülnek a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015-ös törvény hatálya alól.

A jogszabály sávos illetményrendszert vezet be, megszüntet egyes pótlékokat, a megmaradókat pedig illetményelemként szabályozza. A miniszter rendeletben határozza majd meg az illetménytáblát.

Új szabályok vonatkoznak majd a munkatársak vezénylésére is: a jelenlegi ötféle jogcím helyett egyet vezetnek be és a kormánynak adnak felhatalmazást arra, hogy megállapítsa a részletszabályokat.

A törvény évenkénti teljesítményértékelési rendszert és új előmeneteli rendszert is bevezet, így a rendfokozatokat a jövőben nem az egyes szolgálati beosztásokhoz kötötten állapítják meg, hanem azok lineárisan haladnak majd előre az időben, ugyanakkor a főigazgató soron kívül is előléptethet munkatársakat.

A kormány, illetve a miniszter széles körben kap felhatalmazást, hogy a részletszabályokat meghatározza, például az áthelyezésre, a külföldi szolgálatra, az öltözködési szabályokra vagy a fegyelmi és érdemtelenségi eljárásra vonatkozóan.

Megszavazta az atomenergiáról szóló törvény módosítását a Ház

Megszavazta az atomenergiáról szóló törvény módosítását a parlament; a javaslatra 141 képviselő mondott igent, 28 nemet, 21 tartózkodás mellett.

A törvényjavaslat parlamenti vitájában elhangzott, a Paksi Atomerőmű stratégiai szerepet tölt be az ország hazai villamosenergia-termelésében, hiszen a négy blokk a hazai áramtermelés felét, a belföldi fogyasztás több mint harmadát biztosítja, ezért a blokkok üzemidejét újabb húsz évvel tervezi a kormányzat meghosszabbítani. A közben elkészült két új blokkal együtt így 20 évig párhuzamosan működhet Paks I. négy egysége.

Az előterjesztő a módosítás elsődleges céljaként a Paksi Atomerőmű további üzemeltetéséhez szükséges törvényi rendelkezések megalkotását említette, jelezve, a hosszabbításhoz az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) engedélye szükséges, ennek előfeltétele a további üzemeltetés végrehajtási programjának jóváhagyása.

A törvény az energiaügyi miniszter feladatkörébe utalja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló nemzeti program benyújtását az Európai Bizottsághoz.

Belügyi tárgyú törvényeket módosítottak

Az Országgyűlés 134 igen, 21 nem szavazattal és 34 tartózkodás mellett elfogadta a belügyi ágazatokat érintő törvények módosítását.

2025 szeptemberétől a köznevelésben felmenő rendszerben bevezetik a digitális bizonyítványt, az állami vizsga teljesítéséről kiállított dokumentum kivételével. Ugyanakkor kérelemre papíralapú díszpéldányt is köteles lesz kiállítani az iskola a bizonyítványból.

Az iskolaőr ezentúl nemcsak az iskolában és tanítási időben járhat el, hanem az iskolán kívül, például gyermekotthonokban, kollégiumokban is, a tanítási szünetek és a nyári táborok idején is.

A népegészségügyi hatóság elrendelheti – egészségi ártalom vagy annak gyanúja esetén – az online forgalmazás felfüggesztését egyebek mellett az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszereknél, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszereknél és bébiételeknél, a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló élelmiszereknél.

Miután a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók ellenőrzése a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz került, az indoklás szerint bővíteni kell a szolgálat által ellenőrzés céljából elkövethető bűncselekmények körét, például az emberkereskedelemmel és kényszermunkával, a kerítéssel, a prostitúció elősegítésével, a gyermekpornográfiával.

A mentőszolgálatnak a jövőben öt évig kell megőriznie a segélyhívások hangfelvételét; ha a hívás során telemedicina-ellátás is történik, akkor azt rögzíteni kell a beteg egészségügyi dokumentációjában.

Rögzítették a dohányzásmentességet valamennyi közösségi közlekedési eszközön, és a dohányzást imitáló elektronikus eszközökre is ugyanazt a szabályozást terjesztették ki, mint az elektronikus cigarettákra.

Lehetővé tették, hogy a fegyverükhöz használható lőszertől különböző lőszert is tarthassanak a vadászok és a sportlövők. Az indoklás szerint a fel nem használt lőszert a vadászatok végeztével a meghívott vendégvadászok – emlékként, vagy udvariassági ajándékként – az ezek birtoklására nem jogosult vendéglátóiknak adnák, de jelenleg ez jogszabályba ütközik.

Huszonkilenc agrártárgyú törvény változik

Összesen 29 törvényt változtat meg az egyes agrártárgyú törvények módosítása, amelyet a parlament 138 igennel, 42 nem és nyolc tartózkodás ellenében fogadott el.

A jogszabályok közül több az elektronikus ingatlan-nyilvántartás létrehozása érdekében tartalmaz rendelkezéseket. Így lehetőség nyílik a termőföld védelméről szóló törvény szerinti kérelmeknél a papír alapú mellett az elektronikus úton történő benyújtásra.

Egyebek mellett a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításával a vízhasználati kvóták kiosztását a szezonális sajátosságokhoz igazítják.

A hungarikumokról szóló törvény megváltoztatásával megteremtik a „kiemelkedő nemzeti érték" védjegy használatának jogszabályi alapját, valamint egyértelműbb lesz a külhoni értéktárakkal kapcsolatos szabályozás. A javaslat lefekteti továbbá a NEKTÁR elnevezésű, a nemzeti értékeket naprakészen, elektronikus formában nyilvántartó rendszer jogszabályi alapjait.

Az agrárkamarai jogkör kiegészül az elektronikus gazdálkodási napló vezetésével, míg a hegyközségekről szóló törvény módosításának lényege, hogy a szőlő szaporítóanyagát előállítók és forgalmazók tevékenységüket a hegyközségek keretében folytatják.

Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény módosítása az idegen ingatlant érintő öntözéshez kapcsolódó létesítési és üzemeltetési feladatok meghatározásával és a fenntartható vízgazdálkodási közösségek elismerési eljárása során elfogadható növénykultúrákkal kapcsolatos pontosításokat tartalmaz.

Az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvény módosításával pedig az oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezés feltüntetését szabályozzák.

A kritikus szervezetek ellenálló képességéről fogadtak el jogszabályt

Elfogadta az Országgyűlés – 134 igen, egy nem, 55 tartózkodás mellett – a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvényt.

A jogszabály tartalmazza a kritikus, Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitásához és a biztonság, a környezet, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartásához elengedhetetlen szervezetek kijelölésének kritériumait. A jogszabály előírja a kritikus szervezeteknek ellenálló képességi terv kidolgozását és rendelkezik e szervezetek hatósági ellenőrzéséről, továbbá szakmai támogatásáról.

Elfogadták a 2025-ös költségvetést megalapozó törvényt

Az Országgyűlés 134 igen, 47 nem szavazattal, valamint nyolc tartózkodás mellett elfogadta a 2025-ös költségvetést megalapozó törvényt.

A jogszabály január 1-jével kivezeti a különleges gazdasági övezet jogintézményét a törvényi szintű szabályozásból, a területtel kapcsolatos önkormányzati, államigazgatási feladatokat újra az illetékes települési önkormányzat látja el.

Ha valaki elveszti az adókártyáját vagy a tajkártyáját, ezentúl négyezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a pótlásért.

Törvényben szabályozzák az 1-es típusú diabétesszel élő kisgyermekek bölcsődei felügyeletét.

Átalakul a családok átmeneti otthonai által működtetett krízisközpontok, titkos menedékházak, félutas házak korábbi pályázati úton történő finanszírozása, e helyett jövő évtől a költségvetésben rögzítik a támogatásukat.

Törvényi szintre emelkedett a tizenharmadik havi nyugdíj folyósításának februári időpontja.

2024 az első olyan év, amikor a 18. évüket betöltők kérhetik a Start-számlájukon lévő összeg kifizetését. Rögzítették, hogy a fiatal 23 éves koráig kérheti a számlán lévő összeg kifizetését, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Azt is egyértelműsítették, hogy a 18. év betöltésének napjával bezárólag kamatot kell felszámítani az előző kamatszámítás óta eltelt időszakra, továbbá 1,2 millió forintban korlátozták azt az összeget, amelyet egy természetes személy egy naptári évben befizethet a Start-számlára.

Törlik a stabilitási törvényből, hogy a kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy annak hiánya ne haladja meg a bruttó hazai termék 3 százalékát. Ehelyett az új szabály az lesz, hogy a kormányzati szektor egyenlegéről az alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban kell dönteni. Az államadósság-mutató értékénél azt határozták meg, hogy annak a viszonyítási évhez viszonyítottan kell csökkennie.

Megtiltották, hogy az önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő vagy az többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság az önkormányzattal szemben fennálló követelését szerződéssel átruházza. Előírták továbbá az elmúlt 5 évben a legnagyobb egyenlegváltozékonyságot mutató településtípusok számára év végi egyenlegük becslését, a tervezett és tényleges egyenleg eltérése esetén bírság terheli az önkormányzatot.

Rögzítették azt is, hogy két évre költségvetési biztost kell kijelölni azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyeknél adósságrendezési eljárás indult.

Törvénybe foglalták, hogy a szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzatok helyi iparűzési többletének a szolidaritási hozzájárulás többletét meghaladó része a Területfejlesztési Alapba utalandó.

A Tisza-tó – mint új kiemelt térség – fejlesztési feladatainak összehangolására, koordinálására létrejön a Tisza-tó Fejlesztési Tanács.

Jövő évtől megszűnik a sérelemdíj adómentessége, csak bizonyos esetekben marad fenn. Ezt azzal indokolták, hogy a sérelemdíj a munkáltatók és a munkavállalók közötti visszaélésszerű alkalmazásáról érkeztek jelzések.

A bírósági végrehajtásról szóló törvényben a munkabérből és egyéb járandóságból történő levonás alóli mentesség eddig 60 ezer forintban volt meghatározva, a jövőben ezt nem összegszerűen, hanem a mindenkori minimálbér nettó összegéhez képest százalékos formában határozzák meg, azaz a levonás nem haladhatja meg a minimálbér nettó összegének 60 százalékát. A végrehajtás alóli mentességet kiterjesztik a családi kedvezmény összegére is.

Módosulnak a bíróvá válás feltételei: 30-ról 35 évre emelkedik a kinevezési korhatár és legalább két éves bíróságon kívüli joggyakorlatot is elvárnak.

A Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért méltányosságból támogatást nyújthat társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek térítési díjához, valamint bizonyos esetekben a gyógyászati segédeszközök árához. Nem tartható azonban az alapítvány január 1-jére tervezett indulása – áll az indoklásban, ezért az alapítvány bejegyzése után még egy hónapig az egészségbiztosító jár el az alapítvány feladatkörébe tartozó ügyekben.

Emelkedik a közteher mértéke mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a minimálbér 0,5 százalékáról 0,75 százalékára, alkalmi munka esetén pedig 1 százalékról 1,5 százalékra.

A nemzeti vagyonról szóló törvény egyik módosításával kapcsolatban azt tartalmazza az indoklás, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egy tervezett törvénymódosítás alapján a jövőben száz százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaság által fenntartott felsőoktatási intézmény lesz, azaz a jövőben sem tartozik a magán felsőoktatási intézmények körébe.

Felhatalmazást kapott a kormány, hogy dönthessen az országos törzshálózati vasúti pályák melletti állami ingatlanok nemzetgazdasági érdekből történő elidegenítéséről, vagy azokon földhasználati jog alapításáról, osztatlan közös tulajdon létrehozásáról.

Meghatározták azt is, hogy az állami vagyon része az az országos törzshálózati vasúti pálya részét képező ingatlant fejlesztő, üzemeltető gazdasági társaság, amelyben az állam közvetlen vagy közvetett részesedése eléri a 10 százalékot.

A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a tárca költözése után eladják a Belügyminisztérium V. kerületi Széchenyi téri épületét.

Megszavazta az energetikai tárgyú törvénycsomagot az Országgyűlés

A parlament 141 támogató, 30 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett elfogadta az ország energiabiztonságát és környezetének védelmét célzó energetikai törvénycsomagot; a törvény egyik legfontosabb célja az adminisztrációs terhek csökkentése.

A bányászatról szóló törvény módosítása a geotermikus energia kutatási időszakára vonatkozó pontosításokat tartalmaz. A távhőszolgáltatásról szóló törvény módosításával a távhőszolgáltatás korlátozására vonatkozó szabályok kiegészülnek a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló kormányrendelet rendelkezéseivel.

A közlekedési szektorban a megújuló energiaforrások felhasználásának arányára 2030-ra eddig előírt 14 százalék 25 százalékra emelkedik.

Felsőoktatási, családügyi és kulturális törvényeket módosított a Ház

Elfogadta az Országgyűlés 134 igen, 17 nem szavazattal és 39 tartózkodás mellett az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosítását.

A jogszabály szerint a gyermeket vállaló, házas hallgatók harmincéves korukig élvezhetik az állami ösztöndíj előnyeit, az önköltséges hallgatót pedig át kell sorolni állami ösztöndíjas képzésre, ha házas és gyermeke születik.

Lehetővé tették, hogy a külföldön tanuló diákok tanulmányaihoz kapcsolódó tartozásait hazatérésük esetén a Diákhitel Központ átvállalja, a tartozást így a hazai diákhitel rendszerbe illesztve törlesztheti a hazatérő.

A gyermekes doktoranduszok ezentúl a doktori értekezés benyújtásának határidejét meghosszabbíthatják három tanévvel. A gyermekes hallgatók a csecsemőgondozási vagy a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt megkötés nélkül – négy félévig – szüneteltethetik hallgatói jogviszonyukat.

A jövőben 14. életévét be nem töltött gyermeket nevelő hallgatók a jelenléti oktatást helyettesíthetik más oktatási módokkal.

Azt is előírták, hogy a felsőoktatási intézmény a lemorzsolódás csökkentése és a sikeres felvételi eljárások elősegítése érdekében középiskolai rangsort vezessen. Azt is rögzítették, hogy a gyermekétkeztetés teljes ügyvitele bekerül az állam által fenntartott tanulmányi rendszerbe.

A filmtörvény is módosult, egyebek mellett változtak a moziüzemeltetés szabályai és emelkedik a közterületek filmforgatási célú használatáért fizetendő díj.

Számos egyetemet fenntartó alapítvány kap ingyenesen ingatlant. Megújították a Nemzeti Kulturális Alaphoz tartozó szakmai kollégiumokat, az indoklás szerint ugyanis egyre kevésbé jellemzőek a tiszta műfajiságú kulturális termékek.

A gyámügyi szabályok is változtak: ha a nevelésbe vett gyermek tartósan van engedély nélkül távol a gondozási helyétől, három hónap elteltével a gondozási helyén más gyermeket is elhelyezhetnek, hat hónap elteltével pedig felülvizsgálják nevelésbe vételét.

A muzeális intézmények a jövőben az állam és a helyi önkormányzat fenntartásában, vagy az állam, a helyi önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságként is működhetnek.

A törvénymódosítással könnyebbé válik a speciális adózási formákat választó egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők számára az államilag támogatott, elsősorban lakáscélú kölcsönökhöz való hozzájutás.

A parlament döntése alapján a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány ezentúl Tudás-Tér Alapítvány néven működik tovább, közfeladata a diákváros kollégiumfejlesztési program egyetemi együttműködés keretében való megvalósítása, a kollégiumfejlesztés és diákjóléti szolgáltatások fejlesztése. Ennek érdekében számos, jelenleg fővárosi, illetve IX. kerületi tulajdonban lévő ingatlant is megkap az alapítvány január 1-jétől.

Az Országos Mozgásszervi Intézet jogutódja a Semmelweis Egyetem lett. A Budapesti Gazdasági Egyetem pedig február 1-jétől Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem néven folytatja tevékenységét.