A cél, hogy Orbán elnémítson minden bíráló hangot
Az úgynevezett „szuverenitási törvény” miatt az EU Bizottsága újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a testület megítélése szerint azzal Orbán Viktor kormánya megsérti az uniós jogot és a demokrácia elvét – erről a brit liberális lap mellett a világ minden sarkában beszámolt a sajtó, függetlenül az adott orgánumok politikai színezetétől, egyelőre hírszerűen, kommentár nélkül.
A The Guardian szerint ez fokozza a feszültséget Budapesten a kontinens nehéz választási szezonjának kezdete előtt.
A cikk emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor évek óta harcban áll Brüsszellel a demokratikus normákkal kapcsolatban. Az utóbbi hónapokban azonban a kapcsolat tovább romlott az aggodalom miatt, hogy az egyre inkább elszigetelődő magyar kormány oroszbarát külpolitikát folytat, és aláássa a nyugati egységet.
Budapest azt állítja, hogy az EU követeléseinek megfelelően, reformokat hajt végre, a bírálók szerint azonban Orbán továbbra is azon van, hogy odahaza konszolidálja a hatalmát.
A magyar parlament decemberben törvényt fogadott el, amellyel létrehozta az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt”, és annak igen széles körű, de homályos felhatalmazásokat adott arra, hogy a közéletben aktív magyarok ellen nyomozást folytasson.
Az új hivatal élére olyan személy került, aki szorosan kötődik a kormányzó Fideszhez. A hatóság a titkosszolgálatoktól is kérhet adatokat egyénekről és szervezetekről, és mindezt igazságügyi felügyelet nélkül teheti.
Az EU Bizottsága szerdán bejelentette: hivatalosan értesítette a magyar felet arról, hogy eljárást indít az uniós jog megsértése miatt.
A testület hosszan sorolta, amely uniós normákat sért meglátása szerint a magyar kormány: egyebek között „a demokrácia elvét, uniós polgárok választási jogait, a személyes adatok védelméről szóló normákat, a véleménynyilvánítási és az információs szabadságot, a szervezetek létrehozásához való jogot, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot”.
A bizottság a lépést olyan pillanatban tette meg, amikor különösen nagy a feszültség Brüsszel Budapesthez fűződő, egyébként is bonyolult viszonyában, mert a bizottság a jog uralmával kapcsolatos problémák miatt befagyasztotta a Magyarországnak szánt támogatások jelentős részét.
Az új törvényt jelentős bírálatok érték mind Magyarországon, mind külföldről. A független magyar sajtóorgánumok rámutattak, hogy az új törvény „alkalmas a sajtószabadság súlyos korlátozására”, vezető civil szervezetek pedig arra figyelmeztettek, hogy a törvény „a kormány azon törekvésének a része, hogy elnémítson minden bíráló hangot”.
Az Egyesült Államok kormánya is bírálta a törvényt. David Pressman budapesti nagykövet a The Guardiannak januárban adott interjújában leszögezte: az új törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal komoly visszalépést jelent Magyarország demokráciájában”.
Az EU Bizottsága közölte: Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a megküldött levélre. (Több sajtóorgánum rámutatott arra is: az eljárás az Európai Bíróság előtt érhet véget, és esetleg súlyos bírságokkal végződhet. A szerk.)
