Orbán Viktor: Miskolc egy szerelmi történet

Hozzátette: egy „love storyt" onnan lehet megismerni, hogy hosszú, és ő maga is először 37 éve tartott Miskolcon lakossági fórumot, amikor még kommunisták vezették Magyarországot. Kommunisták el, szovjet csapatok haza, jöjjön végre a független és szabad Magyarország, „ezért jöttem ide, Miskolcra, hogy emellett agitáljak" – emlékeztetett.

Orbán Viktor kiemelte: azóta sokat győztek együtt, volt idő, amikor Miskolc városa adta a Fidesz egyik alelnökét, majd felidézte Miskolc korábbi neves polgármestereit, egyházi és kulturális képviselőit.

„Ez a Fidesz és az önök városának szerelmi története. Mindig számíthattam önökre, soha egyetlen egyszer sem árultak el önök, nem hagytak cserben, nem bántottak" – összegzett.

Hozzáfűzte: legjobb tudása szerint a Fidesz is mindig kitartott Miskolc mellett. „Önök mindig számíthattak ránk, számíthattak rám is személy szerint, és számíthatnak majd a jövőben is. Ez a szerelmi történet még nem ért véget" – fogalmazott.

Orbán Viktor: a Tisza és a DK a legnagyobb háborús uszító pártok közé tartozik Brüsszelben

A miniszterelnök azt mondta, el akarják vinni a fiatalokat Ukrajnába katonának; arról írtak alá megállapodást nagy európai államok vezetői, hogy katonákat fognak küldeni és állomásoztatni Ukrajnában.

Ők úgy mondják, hogy békefenntartóként – mondta, megjegyezve, attól tart, hogy ezek nem béke- hanem „háborúfenntartók" lesznek.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy ahhoz, hogy a fiataloknak esélyük legyen Miskolcon, arra is szükség van, hogy a pénzüket se vigyék el Ukrajnába.

Arra a pénzre itt van szükség, az a pénz, amit odaküldenek, az egész európai gazdaságból hiányzik. A magyarok munkája gyümölcsének Magyarországon kell hasznosulnia – szögezte le. Se katonát, se pénzt nem küldünk, és akkor Miskolc tud fejlődni – jelentette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor: a magyarok legyenek nagyok, gazdagok és minél erősebbek, ez a nagy terv

A következő ciklusban egymilliós átlagfizetést, 400 ezres minimálbért, a 14. havi nyugdíj teljes kifizetését, új agrárgazdaságot, teljes energiafüggetlenséget és a mesterséges intelligencia lehetőségeinek magyar életbe való beépítését akarja elérni a kormányoldal, az a nagy terv, hogy a magyarok legyenek nagyok, legyenek gazdagok és legyenek minél erősebbek – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Orbán Viktor azt mondta: nem azért jött a politikába, hogy miniszterelnök legyen, „ez csak úgy történt".

„Nem mondom, hogy ártatlan vagyok benne, hiába is mondanám, aligha hinnék el, de én azért jöttem a politikába, mert nagy dolgokat akartam csinálni, illetve nagy dolgokban akartam részt venni, hogy melyik sorban, első, második, harmadik, az egy másik kérdés"– fogalmazott a kormányfő a miskolci sportcsarnokban tartott gyűlés hallgatóságából érkezett kérdésre, hogy a háború árnyékában lehetnek-e még nagy tervei a Fidesznek.

A miniszterelnök hangsúlyozta: azért alakítottak ellenzéki diákköröket a nyolcvanas évek közepén, mert nagy dolgokat akartak véghez vinni.

Hozzátette: az volt a tervük, hogy megváltoztassák azt a történelmi hibát, hogy Magyarország sorsát és pályáját az első világháború elvesztése után az ellenségei jelölték ki, úgy húzták meg a határokat, úgy igazították a nemzetközi politikát, hogy a magyarok mindig kicsik és szegények legyenek.

„Én azért vagyok a politikában, hogy ezt megváltoztassuk. És a magyarok legyenek nagyok, legyenek gazdagok és legyenek minél erősebbek. Ez a nagy terv" – mondta.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: minden nagyívű, jövőbeli terv és cél előfeltétele, hogy ki kell maradni a háborúból, a „pénzünket nem szabad odaadni az ukránoknak", meg kell őrizni a teljes foglalkoztatást és a családalapú társadalmat.

Orbán Viktor: a magyar cigánysággal való együttműködés a magyar jövő egyik legfontosabb kérdése

Emlékeztetett arra, a legnehezebb mindig az alul lévők besegítése a középosztályba, mert ott nem csak anyagi különbségek vannak. A magyar cigánysággal való együttműködés a magyar jövő egyik legfontosabb kérdése – emelte ki.

Felidézte: 2010-ben kötött egy máig érvényes megállapodást a cigánysággal, melynek két eleme: „kapsz munkát, de akkor járj be dolgozni", illetve „segítünk a gyereknevelésben, de akkor járasd a gyereket iskolába".

Egyre több a roma származású tanár, a cigány gyerekek nagy részét el tudják juttatni a szakmunkás végzettségig, ami a jövő. Nyitottak felsőoktatási csatornákat is, megduplázták a roma származású hallgatók számát, de mivel alacsony volt a kiindulópont, itt még van tennivaló – jelezte.

A cigányság legnagyobb része be tudott kapcsolódni a 2010 óta épített munkaalapú gazdaságba, megkezdődött a cigányság bekapcsolódása a magyar életbe – értékelt.

„Ezt rajtunk kívül senki nem tartotta fontosnak az elmúlt 35 évben. Mások csak beszéltek, mi nagyon sok mindent csináltunk ennek érdekében" – hangsúlyozta.

Orbán Viktor: Nyugat-Európában valódi háborús készülődés van

A kormányfő úgy fogalmazott: a háború nagyon közel van és kopogtat az ajtón, leginkább azért, mert a fizikai tere a szomszédos országban van, nem távol valahol.

Kitért arra is, hogy az európaiak eddig 193 milliárd eurót adtak Ukrajnának, most odaadnak 90 milliárdot két évre, és az ukránok beadták az igényt 800 milliárd euróra az ország fenntartására a következő tíz évre, amiben a biztonsági és katonai költségek még nem szerepelnek, az majd egy másik tétel lesz.

Az európai vezetők szerint ebbe úgy „nem mennek tönkre", hogy győzni fognak a fronton és Oroszországot jóvátételre kötelezik. Orbán Viktor arra figyelmeztetett: ne kössön senki nagy fogadást arra, hogy egy atomhatalom majd jóvátételt fog fizetni a nyugat-európai országoknak vagy Ukrajnának.

Az egész egy mese, vonódunk bele és minden nap több pénzt költünk – mutatott rá, hozzátéve: a végén nem lesz más ebből, minthogy tényleg meg kell próbálni legyőzni az oroszokat, mert összeomlás lesz. Eddig a hadiipar tolt a háborúba, most már a bankárok, meg a politikusok – mondta.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy ma arra adnak pénzt, hogy 800 ezer ember meghaljon vagy hadirokkanttá váljon két év alatt.

Ha van erkölcsileg helyes, a magyar nemzeti érdekeket felelősen képviselő álláspont, az a béke álláspontja, hogy nem szabad belesodródni a háborúba – rögzítette.

Orbán Viktor: csak az maradhat ki a háborúból, aki megpróbál kimaradni

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy ők ki akarnak maradni, de a Tisza Párt és a DK nem. Ha a jelenlegi kormánypártok nyerik a választást, akkor marad a béke, ha ők nyerik a választást, akkor jön a háború – jelentette ki.

Ők az európai háborús uszító pártszövetséghez tartoznak, ők az európai háborúpárt magyar lerakata, a Tisza Párt európai főnöke, Manfred Weber az első számú európai háborús uszító – jelentette ki.

Ha itt Brüsszel-párti kormány lesz, akkor beletolnak bennünket a háborúba és abba a gazdaságpolitikába, ami a háborút finanszírozza.

Az egy hadigazdaság, és akkor az összes tervre, a minimálbér-emelésre, a saját otthonra, a kétgyermekes nők adómentességére, a családi adókedvezmény megduplázására „keresztet vethetünk" – fogalmazott

Két világháború is zajlott, és nem tudtunk kimaradni, Tisza Istvánnak vagy Horthy Miklósnak nem sikerült, a nagy kérdés, hogy nekünk sikerülhet-e, és szerintem lehetséges – érvelt. Hozzátette, úgy építik a nemzetközi kapcsolatokat, hogy Magyarország ki tudjon maradni a háborúból.

Leszögezte, hogy jó dolognak tartja az újítást és a merészséget, de „mindennek rendelt ideje van".

Kijelentette, hogy habár ő már „öreg csóka", mégis minden tudására, tapasztalatára, ismeretére szüksége van ahhoz, hogy esély legyen arra, hogy kívül tartsa az országot. Ezt most nem lehet rábízni fiatal kalandorokra, biztosra kell menni, ezért mondom, hogy a Fidesz a biztos választás – zárta felszólalását.

Kocsis Máté: Orbán Viktor szembe mer szállni az őrült brüsszeli ötletekkel

Van, aki szembe mer menni az „őrült brüsszeli ötletekkel", őt Orbán Viktornak hívják, és van, aki „szolga módon dobja magát hanyatt" – mondta a Fidesz frakcióvezetője a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén.

Kocsis Máté Magyar Péter és a Tisza Párt programjáról szólva, azt hangsúlyozta: az ellenzéki párt a programját elhallgathatja a magyarok előtt, a szavazatait azonban nem.

A tiszások 2024 októberében megszavazták a migrációs paktumot, novemberben a rezsicsökkentés megszüntetését sürgető javaslatot is támogatták, 2025 márciusában Magyar Péter aláírta az egyik legsúlyosabb háborúpárti indítványt, amire természetesen azt hazudta utána, hogy aláhamisították az aláírását – sorolta a kormánypárti politikus.

Rámutatott: 2025 áprilisában az ellenzéki párt kiállt a „háborúpárti, liberális aktivistahálózat" finanszírozása mellett, támogatta az ingyenes vízhasználat eltörlését, Ukrajna uniós forrásokból történő katonai eszközvásárlását, az orosz olcsó olaj betiltását, valamint azt, hogy a „magyarverő antifát", Ilaria Salist, a mentelmi jogán keresztül továbbra is védjék.

Ez az, ami a 2026-os áprilisi választások tétje – húzta alá Kocsis Máté.

„Fel a győzelemre és le a háborúval, a Fidesz a legjobb választás" – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.

Kocsis Máté elmondta: Ursula von den Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten jelentette be, hogy az általa vezetett testület elfogadott egy tervet arról, hogy 2026-ban és 2027-ben az Európai Unió finanszírozza Ukrajnát, valamint biztosítja Ukrajna számára az állami szolgáltatásokat és a katonai igényeket.

Kilencvenmilliárd eurónyi kölcsönről beszélünk, amit nyilván Ukrajna soha nem fog tudni visszafizetni, ebből 60 milliárd euró megy katonai kiadásokra, 30 milliárd euró pedig az állami szolgáltatások biztosítására – fejtette ki.

Megjegyezte, ezzel teljesen világossá vált, hogy a háború fenntartásában az általános háborús pszichózis mellett a pénzügyi érdekek is megjelennek.

Az elnök asszony már áprilisban utalna pénzt, mert szerinte sürgős a dolog – hívta fel a figyelmet Kocsis Máté, majd arra kérte a jelenlévőket, „ha már április", utaljanak egy szavazatot a háború és a bizottság tervei ellen, „csak azért is a Fidesz a biztos választás".

A Fidesz frakcióvezetője említést tett arról a héten megjelent jelentésről, amely szerinte az Európai Bizottság által az elmúlt időszakban a magyarokkal szemben megfogalmazott követeléseiről szól.

Ukrajna az elmúlt két évben háromszor annyi pénzt kapott, mint Magyarország uniós tagként a csatlakozása óta eltelt huszonkét évben összesen – mutatott rá Kocsis Máté.

Hozzátette: a bizottság elnökének mostani tervezete családonként 1,3 millió forintos terhet jelentene a magyarok számára, a liberális uniós bizottság pedig a teljesítés érdekében megszorításokat is szeretne bevezetni.

Ebben a jelentésben az otthonteremtési támogatások megszüntetését, a 13. havi nyugdíj csökkentését vagy eltörlését javasolják, az uniós követelések listájában emellett a progresszív személyi jövedelemadó bevezetése, az anyák és a 25 év alattiak szja-mentességének felülvizsgálata, a munkáshitel és a kis- és középvállalkozások támogatásainak csökkentése szerepel – sorolta a Fidesz frakcióvezetője.

„Mindezt, egy olyan háborúért, amit akár be is lehetne fejezni" – állította.

Emlékeztetett: Orbán Viktor már „intett be" fontos kérdésekben a brüsszeli elitnek, például a migráció ügyében, Magyar Péter azonban még soha, „a nem létező, letagadott és elhallgatott Tisza-program" pedig kínosan egybeesik az Európai Bizottság által megfogalmazott követelésekkel.

„Mai napig lóg a fejünk fölött az az égető kérdés, hogy akkor miről beszélt Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke, miről beszélt, mit értett az alatt, hogy nem fogok mindent elmondani, különben megbukunk?" – tette fel a kérdést Kocsis Máté.

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője a miskolci gyűlés kapcsán kitért arra, Magyar Péter nem jött el a borsodi megyeszékhelyre, szavai szerint ez azért van, mert „azt mondják, hogy azért nem jött, mert vidéken szárad a Tisza", de „talán a jó ízlés sem engedte ide".

Nyíregyházi és a kecskeméti fórumain mérsékelt volt az érdeklődés, „tudjuk, hogy ő mit gondol a Borsod megyeiekről és a miskolciakról", „lenézi végtelenségig a miskolciakat". „Ezzel együtt én szeretném megköszönni önöknek, hogy Magyar Péter kéz- és hangremegéséről önök még egy fesztivált is elneveztek, a Kocsonya fesztivált" – fogalmazott.

A múlt héten a Zebra Digitális Polgári Kör átlépte a húszezres taglétszámot, amivel a tematikus DPK-k megalapítása óta töretlenül a legnagyobb Digitális Polgári Kör – mondta.