A CKP kész intézkedéscsomagokat vár az oktatásban a negyedik hullámra
Úgy tűnik, hiába vár választ a Civil Közoktatási Platform (CKP), Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkártól arra, hogy felkészült-e az oktatásirányítás a negyedik hullámra. Egyelőre be kell érniük Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter kijelentésével, a kormány jelenléti oktatásra készül a szeptember elsején induló tanévben, mert a koronavírus-járvány jelenlegi helyzete ezt lehetővé teszi. A CKP szerint viszont megoldható lenne, hogy legyenek intézkedéscsomagok, protokollok, amelyeket meghatározott esetekben be lehet vezetni.
Pedig a CKP, vagyis a több mint félszáz civil szervezet szakmapolitikai értékközösségen alapuló, demokratikus együttműködési fóruma az elmúlt két év járvány által sújtott oktatási gyakorlatából kiindulva tette fel a kérdéseit az iskolaévre való felkészüléssel kapcsolatban az oktatásirányításnak.
Elsősorban arra várnak választ, hogy – a korábbi negatív, nagy lelki megterhelést, oktatásbeli elmaradásokat és emberáldozatokat is követelő tapasztalatok alapján – a köznevelési államtitkárságon kidolgoztak-e a nyár folyamán intézkedéscsomagot és működési protokollt a különböző várható járványügyi helyzetekre, hogy elkerülhetők legyenek a tavalyihoz hasonló rögtönzések, a gyorsan változó utasításokhoz való igazodás okozta feszültségek.
A CKP szerint ugyanis bár az nyilvánvaló, hogy a járvány terjedését nem lehet előre látni – az azonban megoldható lenne, hogy legyenek intézkedéscsomagok, protokollok, amelyeket meghatározott esetekben be lehet vezetni.
Ne történjen meg még egyszer, hogy az iskolák online oktatásra való áttérésének elrendelésekor az államtitkár azt mondja, hogy nem lesz ügyelet, majd másnap bejelentik, hogy mindenkit fogadni kell ügyeletben. Ne legyen olyan, hogy naponta változzanak a kirándulásszervezés megengedésének feltételei. Nem fordulhat újra elő, hogy ne legyen egyértelmű annak értelmezése, igazoltan vagy igazolatlanul hiányzik, akit a járvány miatt nem engednek iskolába, vagy, hogy egyik iskolában beengedik a külső segítőket, fejlesztőket, a másikban nem. A különböző veszélyhelyzeti fokozatokhoz tartozó csomagok különféle előírásokat tartalmazhatnának a tesztelésre, a távolságtartásra, a maszkhasználatra, a fokozottan veszélyes tevékenységek lehetőségére vagy tiltására, a szülők belépésére az intézményekbe, az online oktatásra. Természetesen a csomagoknak megfelelően rugalmasaknak kell lenni ahhoz, hogy igazodni lehessen a helyi sajátosságokhoz, és az intézményvezetőknek bizonyos határokon belül lehetőséget kell adni a döntésekre.
Szeretnék tudni, hogy tervezik-e tesztelni a diákokat a tanévkezdéskor, és a tanév során – a külföldi tapasztalatokra építve – hány naponta tervezik tesztelni őket? Hány iskolapolgár megbetegedése esetén kerülhet sor a jelenléti oktatásról digitálisra való átállásra, erről ki köteles dönteni, s hány órán belül? Kapnak-e döntési jogosultságot a szakképzéshez hasonlóan a köznevelésben is az intézményvezetők, vagy továbbra is napokat kell várni az operatív törzs döntésére? Lesz-e valódi, kiterjedt kontakt-kutatás?
Az eddigiektől eltérően, megtudhatják-e a szülők minden esetben, ha az iskolában, az osztályban fertőzötteket találnak? Ha – akár csak a fertőzési gócokban – online oktatásra kényszerülnek az iskolák vagy egyes tanulók, kapnak-e ehhez eszközöket, internetet a rászorulók, kapnak-e a digitálisan oktatók hozzájárulást a rezsihez (áram, internet-előfizetés)?
Milyen intézkedésekkel kívánják segíteni a digitális oktatás során lemaradtakat?
Az ombudsman állásfoglalásának megfelelően, igazoltnak tekinthető-e a fertőzésveszély miatti hiányzás? Milyen esetekben kell az iskolának biztosítania az otthonmaradóknak a felkészítést, osztályzást?
Milyen – reálisan megvalósítható – korlátozásokat terveznek jelenleg, illetve a járványhelyzet rosszabbodásával a tanórán kívüli iskolai tevékenységekre, a távolságtartásra, az iskolai étkezésre, a szakszolgálati tevékenységre, az ének- és testnevelésórákra, a szülők és iskolához nem tartozók belépésére, a maszkhasználatra vonatkozóan?
Egyelőre nem kaptak választ sem az oktatásirányítástól, sem Maruzsa Zoltántól.
Novák Katalin a családokért felelős tárca nélküli miniszter viszont a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs keddi ülése után azt mondta, a kormány jelenléti oktatásra készül a szeptember elsején induló tanévben, mert a koronavírus-járvány jelenlegi helyzete ezt lehetővé teszi. Jövő hétfőn és kedden, valamint csütörtökön és pénteken kampányszerű oltást szerveznek a köznevelési intézményben tanuló 12 év felettieknek. A szülők szerdáig jelezhetik az iskolákban az oltás iránti igényüket, hogy látható legyen, mennyi oltóanyagra van szükség. A gyerekek a köznevelési intézményekben Pfizer vakcinát kapnak, és az oltási kampányba az iskolaorvosok, iskolai védőnők bevonását is indokoltnak látják. S, hogy az iskolák kapnak-e iránymutatást a járvány elleni védekezéshez? Lesz iránymutatás, de szabadságot szeretnének adni az intézményeknek az ügyben, hogy bevezethessenek szigorúbb szabályokat, ha indokoltnak látják. Az előző tanévhez hasonlóan, ha indokolttá válik, előfordulhat, hogy osztályokat karanténba tesznek.