A családbarát kormány szlogen jól hangzik, csak a családok nemigen veszik be
Miközben évek óta a csapból is az folyik, hogy a jelenlegi kormány egyik legfőbb ismérve az, hogy mindent mindig csakis a családok és a népesség növekedése érdekében tesz, ez a jelek szerint kevésbé rezonál az állítólagos kedvezményezettek, a családok körében. Merthogy drámai módon, szinte töretlenül csökken Magyarországon a szülések száma. S nem is csak tegnap óta.
Hónapról-hónapra elkeserítőbb a helyzet: egyre fogy a magyar. A trend visszafordításának fontosságáról minden egymást követő magyar kormány sokat papolt, sajnos valós, tartós pozitív eredmény nélkül. A 2010 óta Orbán Viktor vezényletével folytatott kormányzásnak egyenesen a központi eleme lett a „családbarát Magyarország” – ami a propaganda szintjén feltétlenül igaz. Ám a gyakorlatban csak egy bizonyos réteg, a leggazdagabb és a felső középréteg élvezheti valóban a kormány áldásos tevékenységének pozitívumait ezen a téren, a magyar családok zöme nem.
Az életszínvonal, a megélhetési körülmények családok milliói számára romlanak, a bizonytalanság pedig nő. Erre az egyik válasz a szülési hajlandóság visszafogása. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, az idén júliusi adatokat tartalmazó, a héten megjelent jelentése is ezt mutatja. Arról ad ugyanis számot, hogy júliusban 6793 gyermek született, 13 százalékkal, 1007-tel kevesebb, mint 2023 júliusában.
Forrás: KSH
Ugyan a fenti, havi adatokat nézve, a görbén az látszik, hogy az utóbbi negyedév legjobb adatával van dolgunk, de mint arra a Portfolio rámutatott: ha a születések éven belüli természetes ingadozásától szűrjük (szezonálisan igazítjuk) az adatokat, akkor ugyanolyan rossz képet kapunk, mint amilyet az éves alapú visszaesés sugall, mégpedig azt, hogy az idén júliusi születésszám történelmi mélypontnak tekinthető.
Akkor sincs minek tapsikolnunk, ha az éves születésszámokat vesszük górcső alá. Ugyanis a kép talán még kiábrándítóbb.
Forrás: KSH
Némi magyarázatként az évszámokhoz a rossz memóriával rendelkezők számára: 2000-ben még javában Orbán kormányzott, 2002 nyarán adta át a stafétabotot – mint kiderült két ciklusra – a szocialista-liberális koalíciónak, amelynek regnálása idején először meredeken nőtt, majd ismét csökkenésnek indult a hazai élve születések száma. Ezután következtek az egymást követő „családbarát” Orbán-kormányok. Abban az évben, 2010-ben az élve születések száma még 90 335 volt – tavalyra ez a szám visszaesett 85 200-ra. A 14. éve tartó Orbán-érában ezidáig egyszer sem sikerült elérni a 2009-es számot, a legközelebb hozzá 2021-ben jártunk, amikor 93 039 volt (ez volt a Covid betörését követő időszak, amikor márciustól minden bezárt, az emberek kényszerből is kénytelenek voltak otthon maradni). A fenti adatokból az állapítható meg, hogy ugyan a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-, s végül a Bajnai kormány nem költötte az adófizetők százmilliárdjait arra, hogy propagandakampányokkal terjesszék az igét saját remek családbarát kormányzásukról, s hogy akár ezermilliárdos programokkal is megtámogassák az arra kevésbé rászoruló rétegeket, valahogy a magyarok gyerekvállalási kedve mégiscsak élénkebb volt, mint most.
Azt már csak félve jegyezzük meg, hogy mindeközben a halálozási számok is rosszul alakulnak (júliusban 10 044), ami persze közvetlen összefüggésben áll a kormány áldásos tevékenysége eredményeként szinte napról-napra romló egészségügyi ellátás helyzetével (lásd például a sok hónapos, akár éves előjegyzéseket már nem is csak a műtétekhez, hanem a diagnosztikai vizsgálatokhoz is). De – számos más tényező mellett egyértelműen – szerepet játszik benne az életszínvonal romlása, a pénztelenség, s az ezzel együtt járó rossz táplálkozás és a gyógyszervásárlás elmaradása is.
Így azután nem meglepő módon, a természetes fogyás is nő.
Forrás: KSH
Éves szinten vizsgálva, a helyzet volt azért ennél is rosszabb – s nem is csak a Covid idején, amikor egy nagyobb magyar város lakosságával megegyező számú halálos áldozatot követelt a járvány, s részben annak nem megfelelő kezelése. Például 2001-ben az Orbán-kormány idején ezer lakosra vetítve 8,1 volt a szám, majd csökkenésnek indult, de 2010-ben még 5,3 volt. Azóta – a Covid kivételével – folyamatos volt a mérséklődés egészen 2023-ig, amikor ismét romlott a helyzet.