A csok-os százmilliárdok ellenére fogy a magyar falvak népessége
Komoly fejlődésnek indultak az ötezres lélekszám alatti települések a magyar falu program két évvel ezelőtti indulása óta. A falvakban megállt az elvándorlás és a népességfogyás – tudatta nemrég közleményben Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Csakhogy a statisztikák mást mutatnak.
A Népszava által a Központi Statisztikai Hivataltól kikért adatok szerint az érintett közel 2800 ötezer fő alatti település lakossága 2012 és 2019 között 74,3 ezerrel apadt.
A lap által megkérdezett polgármesterek viszont cáfolták, hogy így lenne. A népesség fogyásának két okáról beszéltek, a halálozásokról és a kivándorlásról. Ha valakinek sikerül nyugaton jól fizető állást találnia, ő előbb-utóbb a családját is kiviszi magához.
Az MFP két éves költségvetése és a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében eddig kiutalt pénzösszeg együtt meghaladja a 350 milliárd forintot. Az állami támogatások kedvezményezettjei magánszemélyek, önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházközségek, iskolafenntartó tankerületi központok, civil szervezetek, valamint a hazai, alacsonyabb rendű úthálózat fejlesztéséért és karbantartásáért felelős állami cégek.
Gyopáros közleménye szerint a falusi csok keretében vissza nem térítendő támogatást csaknem 16 ezer család igényelt, több mint 83 milliárd forint értékben. A falusi útalap keretében eddig mintegy 122 milliárd forintot költöttek 1300 kilométernyi út felújítására, burkolatjavításra, míg a helyi életminőség javítását célzó, kisléptékű falusi fejlesztésekre, valamint a civil szervezetek támogatására 130 milliárd forint jutott.
