A demográfia, a versenyképesség és a biztonság volt a fő téma a zágrábi EPP-tanácskozáson

Az EPP-hez tartozó pártok vezetői pénteken és szombaton tanácskoztak Zágrábban. A résztvevők között volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök is. A találkozó az EPP megalapításának 50. évfordulójához kapcsolódott, és a tanácskozás nagy része zárt volt a sajtó előtt.

A kétnapos találkozót lezáró sajtótájékoztatón Plenkovic és Weber kiemelte: a demográfia és a versenyképesség meghatározó kérdés volt, ugyanakkor szó esett az Ukrajna elleni orosz háborúról is, amely hamarosan a negyedik évébe lép. A résztvevők megerősítették, hogy továbbra is támogatják Kijevet, valamint áttekintették az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokat is.

Plenkovic elmondta: javaslat született egy Európa demográfiai megújulásáról szóló határozatra, amelyet stratégiai jelentőségűnek nevezett. Közlése szerint Horvátországban és az Európai Unióban az átlagéletkor 44,7 év. Hangsúlyozta: a kontinens elöregedése hatással van a gazdaságra, a versenyképességre és a munkaerőpiacra, miközben a migráció egyre kényesebb politikai kérdéssé válik.

Weber pedig azt mondta: az EPP két fő pillérben határozta meg politikai irányait. Ismertetése szerint 2025-ben a bürokráciacsökkentés és Ukrajna támogatása állt a középpontban, míg 2026-ra a versenyképesség erősítését tűzték ki célul, különös tekintettel a megélhetési költségekre, az energiaárakra és a munkahelyteremtésre. Közölte: a tanácskozáson szó esett az EU-Mercosur megállapodásról, valamint a lakhatásról és a fiatalok mentális egészségének kérdéséről.

A biztonság kapcsán Weber hangsúlyozta: külön dokumentum készül a kiberbiztonsági kihívásokról és az ehhez kapcsolódó szabályozások alkalmazásáról. Utalt a Lisszaboni Szerződés 42.7 cikkére is, amely az agresszió esetén érvényes szolidaritásról szól, megjegyezve: még nem alakult ki egyértelmű gyakorlat a cikk alkalmazására.

Plenkovic a nemzetközi környezet változásaira, a háborúkra, a terrorizmusra és a migrációra hivatkozva hangsúlyozta az Európai Unió gyors és határozott fellépésének szükségességét. Kijelentette: az EU döntéshozatalát gyorsítani kell, és ha ez nem lehetséges, akkor meg kell vizsgálni egy kisebb létszámú unió lehetőségét is.

A francia nukleáris elrettentő képességgel kapcsolatban Weber közölte: meg kell vizsgálni, miként járulhat hozzá ez a lehetőség Európa biztonságának erősítéséhez. Ennek kapcsán felszólította az uniós állam- és kormányfőket, hogy kezdjenek konkrét tárgyalásokat egy európai nukleáris védőernyőről, utalva az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatokban tapasztalható feszültségekre. Plenkovic elmondta: a tanácskozáson nem tárgyaltak konkrét védelmi kérdésekről, és kifejezte a reményét, hogy erre a potenciálra nem lesz szükség.

A tanácskozás zárókövetkeztetéseiben az EPP vezetői bírálták az illegális bevándorlók tömeges legalizációját, amely szerintük súlyosan gyengíti az Európai Unió migrációs politikáját. Álláspontjuk szerint a közösségnek a legális, rendezett és ellenőrzött migráció elvét kell érvényesítenie.

A madridi kormány keddi bejelentése szerint mintegy félmillió illegális bevándorló kaphat egy éves tartózkodási és munkavállalási engedélyt az országban.

Weber és Plenkovic megerősítette elkötelezettségét Ukrajna további támogatása mellett, hangsúlyozva, hogy az ukrajnai békének tartósnak és igazságosnak kell lennie.

Plenkovic a találkozó szüneteiben több kétoldalú megbeszélést is folytatott, szombat reggel találkozott Alberto Núnez Feijóval, a spanyol Néppárt elnökével és Dolors Montserrattal, az Európai Néppárt főtitkárával, a sajtótájékoztatót követően pedig megbeszélést tartott Friedrich Merz német kancellárral, aki először járt hivatalos látogatáson Zágrábban.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök (j) Donald Tusk lengyel kormányfő és Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke (b) társaságában az EPP csúcstalálkozóján Zágrábban