Magyar Péter nagyon ritkán szavaz az Európai Parlamentben
Magyar Péter képviselő az Európai Parlamentben csak szavazások 1,9 százalékán vett rész a jelen ciklusban, és ez az összes képviselő közül a legalacsonyabb részvételi arány.
Az ellenzéki Tisza Párt vezetője az elmúlt 180 napban tartott 1945 név szerinti szavazásból mindössze 36 alkalommal szavazott – adta hírül a BrusselsSignal, amely önmagát úgy mutatja be, hogy kritikusan szemléli az EU működését.
A legkevesebb szavazáson résztvevő 10 képviselő között négy magyar van: a 2. helyen Tarr Zoltán áll 20,9, százalékkal, az 5. helyen Gerzsenyi Gabriella (32,6 %) és a 8. helyen Kollár Kinga áll – mindnyájan a Tisza képviselői és az Európai Néppártban foglalnak helyet.
Az adatok a független európai parlamenti részvételi nyilvántartásból, a WheresMyMEP.eu -ból származnak, amely a plenáris üléseken az összes név szerinti szavazást figyeli.
Az oldal a bizottsági munkában való részvételt nem vizsgálja. A plenáris üléseken a szavazástól tartózkodó képviselőket jelenlévőnek tekinti, a szavazástól való távolmaradást pedig távolmaradásnak.
A képviselők átlagosan 82 és 87 százalék közötti részvételi arányt mutatnak.
Magyar pártjának tagjai általában 20 százalékos arányt mutatnak, azaz minden ötödik szavazáson vesznek részt. Maga Magyar kevesebb mint minden ötvenedik szavazáson voksolt.
Az adatok azt is mutatják, hogy a csoportkohézió a baloldali pártok körében a legerősebb. A csoportkohéziós pontszámok azt mérik, hogy egy politikai csoport milyen gyakran szavaz blokként. Ez akkor áll fenn, amikor a csoport szavazó tagjainak legalább 80 százaléka egyformán szavaz.
A leggyakoribb csoportszövetségek az EPP és a Renew liberálisai között fordulnak elő, akik az esetek 92 százalékában szavaznak együtt. Szorosan követik őket a Renew és az S&D, az esetek 91 százalékában együtt szavazva.
Az egymással leginkább szembenálló két frakció a Zöldek és a szélsőjobb Szuverén Nemzetek Európája (ESN): az esetek 79 százalékában szavaztak egymás ellen.
A legvitatottabb szavazás, amelyben az Európai Parlament a legmegosztottabb volt, a 2025-ös nemek közötti egyenlőség stratégiája és az EU bővítési stratégiája volt.
