A diákok számára az lenne legjobb, ha a Qualitas Gimnáziumot törölnék a nyilvántartásból
Teljesen abszurd, szinte már tragikomikus, hogy azon az őszön, amikor minden attól zeng, milyen rossz minőségű a magyar oktatás, még hozzá jön egy olyan ügy is, mint soroksári Qualitas Gimnáziumé – nyilatkozta a Hírklikknek Zeller Judit, a TASZ jogásza, akivel a tartozás miatt elárverezett gimnázium kapcsán oktatásigazgatási szempontokról beszélgettünk. Ismert, hogy a héten, 12 nappal a tanév kezdete után egyszer csak megjelent a végrehajtó a soroksári gimnáziumban, és mindenkit, tanárt, diákot kizavar azzal, hogy már másé az épület. Magyar György ügyvéd viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy a végrehajtó tevékenysége nem jogsértő, noha első ránézésre a közvélemény automatikusan az iskola mellé áll, és brutálisnak minősíti a végrehajtó eljárását.
A köznevelési törvény szerint eleve súlyos kötelezettségszegés, amikor lejárt tartozása van egy intézménynek. A jogszabály ugyanis kimondja, ha köznevelési intézménynek hat hónapot meghaladó lejárt tartozása van, és a fenntartó nem tesz intézkedéseket a rendezés érdekében, akkor az súlyos kötelezettségszegés lehet. Ha pedig az intézmény súlyosan megszegi a kötelezettségeit, elvileg törölni kell a nyilvántartásból. Feltételezhetően ez fog történni a Qualitas Gimnáziummal is. Zeller Judit szerint a gyerekek szempontjából ez lenne a legjobb megoldás, mert akkor más intézmények kötelesek fölvenni azokat a gyerekeket (legalábbis a tanköteleseket), akik ebben a gimnáziumban tanultak. Az átvevő intézményeket a kormányhivatal ki is szokta jelölni, ahogy a törlés is a kormányhivatal feladata.
Az, hogy nem derült ki korábban az iskola helyzete, magyarázható azzal, hogy a hatóságnak egyébként kétévente kell ellenőriznie a magánintézményeket, és ilyen eset előfordulhat időközben is. Kérdésünkre, hogy sérül-e a gyerekek oktatáshoz való joga azzal, hogy Szép Gábor igazgató-helyettes állítólag online oktatást rendelt el az iskolai tanulóinak a következő napokra, Zeller Judit azt válaszolta, hogy itt egy középiskoláról van szó, ahol hosszú távon egyáltalán nem megoldás az online oktatás. Nem véletlenül szól úgy a köznevelési törvény, hogy a tankötelezettséget iskolába járással lehet teljesíteni. Itt nyilván vannak még tanköteles korú diákok is, de azok is bizonyos feltételekkel iratkoztak be ebbe az intézménybe, akik már nem tankötelesek. Az nyilván az ő részükről is számon kérhető az intézményen, ha ezeket nem teljesíti. Ez ugyan pedagógiai kérdés, de az online oktatás még középiskolai szinten sem pótolhatja a jelenléti oktatást. A TASZ jogásza úgy véli, mivel szeptember 12-éig a gyerekek megkapták az oktatást, a tanuláshoz való joguk eddig nem sérült. Az, hogy a továbbiakban sérül-e, attól is függ, mennyire gyorsan tudják rendezni a helyzetet. „Bízzunk benne, hogy ez gyorsan megtörténik majd, és akkor nem sérül a tanuláshoz való joguk. Még akkor sem, ha – függetlenül a jogtól – mondhatjuk: nem szerencsés, hogy egy középiskolásnak szeptember közepén iskolát kell váltania, máshová kell járnia” – tette hozzá.
Az is felmerül, hogy egyáltalán taníthat-e úgy egy iskola, hogy nincs épülete? A TASZ jogásza szerint elvileg nem, hiszen az oktatásnak vannak tárgyi feltételei is, például a megfelelő számú tanterem, vagy akár a fizika, kémia órákhoz, testneveléshez kellő felszerelés. Ezekkel rendelkeznie kell az intézménynek. Ha ezek nincsenek meg, akkor elvileg nem is működhetne az iskola.
Zeller Judit szerint az ügyben a köznevelési hatóságnak mindenképp lépnie kellene, és megnézni, hogyan teljesülnek a törvényben előírt feltételek az intézmény ügyében. Mint mondta, úgy nem lehet egy intézményt működtetni, hogy hellyel-közzel, ilyen-olyan módokon összebarkácsolva teljesülnek azok a feltételek, amik egy iskolának kötelezettségei. Egy hatósági ellenőrzés tisztába tenné, fennállnak-e azok a feltételek, amelyek egy iskola működéséhez szükségesek. Ezt elméletben nagyon nehéz megmondani, azok látják majd, akik ellenőrizni fogják, hogy ez az iskola megfelel-e ezeknek a feltételeknek. De, még az is szóba kerülhet, hogy mivel lejárt tartozásuk van, és úgy tűnik, nem tett ez ügyben érdemi lépéseket a fenntartó, ezért eleve törlik a nyilvántartásból az iskolát – tette hozzá a jogász. Ehhez a részleteket azonban nem ismerjük eléggé.
A soroksári Qualitas Gimnáziummal történtek után elsőre a közvélemény automatikusan az iskola mellé áll, és brutálisnak minősíti a végrehajtó eljárását. Ez érthető, ám a jogi helyzet értékelésekor meg kell állapítani, hogy a végrehajtó tevékenysége nem jogsértő – hívta fel a figyelmet Magyar György. Az ügyvéd szerint arról lehet beszélni, hogy méltányosan járt-e el, és arról is, hogy kellő empátiával viseltetett-e, de a lényegen ez nem változtat, őt a bírói ítéletek és a jogszabályok kötik. Bár ezt az ügyet konkrétan nem ismeri, de számára úgy tűnik – tette hozzá –, hogy az alapítvány hosszú évek után vesztette el azt a pert, ami szerint a bíróságok jogerősen elmarasztalták. Valószínűleg jelentős tartozása áll fenn. Ezért rendelhette el a bíróság a végrehajtást.
Magyar György azt is elmondta, Magyarországon általában – és valószínűleg ebben az esetben is – szigorú eljárási rend szabályozza a végrehajtást. Az adósnak – ez esetben az alapítványi iskolának – sok-sok jogi lehetősége van, illetve volt a szükséges ellenlépések megtételére. Ezeket vagy megtette, vagy elmulasztotta. A lényegen nem változtat, többszöri felszólítás, bírság ellenére, nem teljesítette a fizetési kötelezettségét. Az már a végrehajtás végső stádiuma, amikor elrendelik az árverést. Itt is ez történhetett, valószínűsíthetően jogszerűen történt ez, és így a jóhiszemű árverési vevő lett az iskolának, mint ingatlannak az új tulajdonosa. Az árverési vevő pedig jogosult birtokba lépni és ellenállás esetén igénybe veheti a végrehajtót, aki a szakaszos eljárás végén rendőri közreműködést is kérhet megfelelő határidők kitűzésével, a feltételek fennállása esetén. Ilyen előzmények után tehát a végrehajtó jogszerű tevékenységét csak a lebonyolítás formája miatt lehet kifogásolni.
Megkérdeztük, Magyar György szerint kívülről úgy tűnik, hogy itt az alapítvány, akár a kuratórium, akár a gimnázium működésével megbízott szervezet vagy személy nem tett meg minden tőle telhetőt ennek a jogkövetkezménynek az elhárítása érdekében. A hatóságokat, a diákokat és a szülőket mindenféleképpen tájékoztatni kellett volna a végrehajtási eljárásról. Hozzátette, a hatóságok adnak működési engedélyt az alapítványi iskolának, tehát itt nem az alapítvány jogi formációjával van a probléma, hanem az azt működtető vagy felügyelő szervezet vagy személy végrehajtási eljárással összefüggő eljárásával, esetleges mulasztásával. Ha eleget tettek volna kötelezettségeiknek, akár kérhették volna a végrehajtási eljárás felfüggesztését is, és párhuzamosan ezzel az oktatási kormányzat közreműködését, akár támogatását annak érdekében, hogy ne érje hátrány a diákokat. Az államnak itt nincs felelőssége, de miután közoktatásról van szó, talán elvárható lenne a megfelelő intervenció.
Megkérdeztük, van-e felelőssége az igazgatón kívül másnak is ebben az ügyben? Magyar György úgy véli, felelőst lehet keresni, de ez nem változtat a jogi eljárás törvényességén. Felmerülhet a hatósági ellenőrzés hiánya, felmerülhet az adósságról történő iskolai tájékoztatás elmaradása, ilyen helyzetben nem lett volna szabad az új tanévet megkezdeni, tandíjakat beszedni. A károkozónak viszont kötelessége az okozott kárt megtéríteni, ami lehet vagyoni és nem vagyoni, felléphetnek az érintettek sérelemdíj iránti igénnyel is, azáltal, hogy a tanulmányaikat nem tudják az eredeti formában folytatni és másik oktatási intézményt fognak igénybe venni.
