Az amerikai tudomány és az egyetemek politikai túszokká válnak az orbánizáció miatt

Amikor egy autoriter elit a demokrácia lebontására törekszik, azokkal az intézményekkel kezdi, amelyek a nemzet önértelmezését formálják: az egyetemeivel, kutatóhelyeivel, a szabad kutatás tereivel. Magyarországon Orbán Viktor tökéletesítette ezt a tudás elleni lopakodó puccsot, és ugyanezt a forgatókönyvet követi a Trump-adminisztráció, és annak „2025 Projektje” – írja a STATnews.

Magyarországon Orbán több mint egy évtizedet töltött azzal, hogy az egyetemeket és kutatóintézeteket a politikai gépezete részeivé alakítsa. Jelenleg a Trump-adminisztráció ezt a forgatókönyvet követi a Heritage Foundation „Projektet 25” kézikönyve alapján. Befagyasztotta számos egyetem szövetségi kutatási finanszírozását, hogy ideológiai engedelmességet kényszerítsen ki. A kutatóhelyek olyan megszorításokkal néznek szembe, amelyek az alaptudományok egész ágait érintik. Ahogyan Magyarországon, a támadás nem csak arra irányul, hogy „mit” kutatunk, hanem arra is, hogy „ki” dönt erről.

A tudomány és felsőoktatás elleni támadások szándékosak. A kormányzat a független kutatások megszüntetésére törekszik, amelyek veszélyeztetik ideológiai narratíváit és programjait. A finanszírozás, az irányítás és a tantervek feletti ellenőrzés szigorításával az illiberális vezetők ezeket az intézményeket az állami ideológiát szolgáló visszhangkamrákká, hangosbeszélőkké alakíthatják.

Magyarországon ez azt jelentette, hogy az egykor világszínvonalú intézményeket a hivatalos politika bélyegzőivé alakították. Az akadémiai életben a tudósok megértették, mely témák „biztonságosak”.

Az Egyesült Államokban Trump vonatkoztó programja hasonló állapotot céloz meg. Legutóbb, augusztus elején az elnök végrehajtási rendeletet adott ki, amely szerint a finanszírozó ügynökségeknek figyelmen kívül kell hagyniuk a szakértői értékeléseket, és a politikai kinevezettekre kell bízniuk a finanszírozás kérdését. A cél, akárcsak Magyarországon, az, hogy a tudást az ideológiai hatalom szolgájaként definiálják újra.

Orbán politikájának eredményei katasztrofálisak Magyarország számára. Az agyelszívás felgyorsult – a pályakezdő kutatók negyede fontolgatja a távozást. A népességcsökkenés több mint 37 százaléka az elmúlt évtizedben a kivándorlásnak köszönhető, és nagyrészt a magasan képzett tehetségek mennek el. A szankciók elvágták az Erasmus és a Horizont Európa programok finanszírozásához való hozzáférést, megszakítva a nemzetközi kutatási partnerségeket. Az innováció lelassult, és az ország versenyképessége csökken.

Ugyanez történik az Egyesült Államokban is: aláássák Amerika vezető szerepét a tudomány és kutatás számos területén.

Amikor a kormányok átpolitizálják a tudományt, a kár szétgyűrűzik – csökken az innovációs kapacitás, romlik a felsőoktatás minősége, és erodálja az ország gazdasági jövőjét. Magyarországon és az Egyesült Államokban ugyanazokat a szektorokat támadják: amelyek a nemzeti jólétet fenntartják azzal, hogy létrehozzák a technológiákat, gyógyszereket és képzett elméket.

Az ellenállásnak azonban van egy eltarthatósági ideje. Mivel az irányító testületek lojalistákkal vannak tele, és átszervezik a finanszírozási eszközöket, a visszafordítás nehéz lesz még kormányváltás után is.

A kutatás és a felsőoktatás „orbanizálása” olyan kormányzási modell, amely az állítólagos törvényesség leplébe burkolja az ellenőrzést, és a nyílt tudományos kutatást politikailag irányított „igazsággal” helyettesíti. Ha hagyjuk, hogy ez így folytatódjon, arra fogunk ébredni, hogy éppen azok az intézmények, amelyeknek az igazságot kell kimondaniuk a hatalomnak, csak azt tudják mondani, amit a hatalom megenged.