Majtényi László: Orbán kimenekítette a családját
A parlamenti kétharmados többség egyszerre jelent történelmi lehetőséget és komoly kockázatot – erről beszélt Majtényi László a Klikk TV Mélyvíz című műsorában. Az alkotmányjogász szerint a most kialakult helyzetben „formailag szinte bármi megtehető”, a valódi kérdés azonban az, hogy az új hatalom képes lesz-e önkorlátozásra, és figyelembe veszi-e az alkotmányosság tartalmi értékeit. A beszélgetésben élesen bírálta a korábbi rendszert, és kitért Orbán Viktor politikai és gazdasági hálózatára is.
„Formailag mindent is meg lehet csinálni”
Majtényi már a beszélgetés elején világossá tette: a kétharmados parlamenti többség jogi értelemben rendkívül széles mozgásteret biztosít. „A rövid válasz az, hogy mindenre is” – fogalmazott, majd hozzátette: a helyzet ennél jóval összetettebb.
Kiemelte, hogy az alkotmányosságnak két dimenziója van: a formai és a tartalmi. Előbbi a szabályokról szól – ki, mikor, milyen eljárásban dönthet –, míg utóbbi az alapértékeket jelenti, mint az emberi méltóság, a sajtószabadság vagy a jogállamiság. „Most a probléma megfordult: nem az a kérdés, mit lehet tenni kétharmad nélkül, hanem az, hogy mit szabad megtenni kétharmaddal” – mondta.
Szerinte a jelenlegi felhatalmazás lehetővé teszi például egy új médiatörvény megalkotását vagy az intézményi rendszer korrekcióját, ugyanakkor „csak olyan esetben helyes ezekkel az eszközökkel élni, amelyek feltétlenül szükségesek az alkotmányos élet működtetéséhez”.
„Orbán egy második államhatalmat épített ki”
A beszélgetésben Majtényi részletesen beszélt a korábbi politikai berendezkedésről. Szerinte Orbán Viktor rendszere nem pusztán kormányzati hatalom volt, hanem egy párhuzamos struktúrát hozott létre.
„Egy teljesen strukturált második államhatalmat épített ki az Orbán” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a rendszer az állami intézményeken túl a gazdaság és a társadalom számos területét is átszőtte.
Majtényi szerint a korábbi miniszterelnök a vereség lehetőségével is számolt. „A viselkedéséből teljesen egyértelmű volt, hogy készült a vereségre is” – mondta, majd konkrét példát is említett: „kimenekítette a családját, különösen a pénzes részét”. Hozzátette, hogy ebben az összefüggésben Orbán Ráhel és Tiborcz István nevét is megemlítette.
Kritikusan szólt a választási rendszerről is, amely szerinte aránytalanul felnagyítja a győztes előnyét. Úgy fogalmazott: „az ellenzéknek eleve több szavazatra van szüksége a döntetlenhez, miközben a rendszer fölcsuszamlásszerű többséget ad a győztesnek”.
Intézmények, hatalom és önmérséklet
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, mi történjen azokkal az intézményekkel és tisztségviselőkkel, akik hosszú időre kaptak mandátumot a korábbi rendszerben. Majtényi nem rejtette véka alá kritikáját: szerinte több testület elvesztette függetlenségét. Az Alkotmánybíróságról például úgy fogalmazott, hogy az „az alkotmánybíróság levélpapírját használó szerv”.
Felidézte azt is, hogy korábban több vezetőt idő előtt távolítottak el tisztségéből. Példaként említette Baka András és Jóri András esetét, akik végül nemzetközi fórumokon nyertek pert az állammal szemben.
Ugyanakkor nem támogatja az elhamarkodott, gyors alkotmányozást. Bár jogilag akár egy hét alatt is új alaptörvény születhetne, ezt „nem tartaná szerencsés megoldásnak”.
A hatalom természetéről szólva hangsúlyozta: „a hatalom megront, az abszolút hatalom abszolút megront – ez közhely, de van tartalma”. Szerinte éppen ezért kulcskérdés, hogy a kétharmados többséggel rendelkező politikai erő képes-e önkorlátozásra.
Új alkotmány: történelmi esély
Majtényi szerint Magyarország előtt most kivételes lehetőség áll: egy valóban legitim, társadalmi részvételen alapuló alkotmány megalkotása. „Magyarország több mint ezeréves történetében soha nem kérdezték meg a társadalmat az alkotmányról” – hangsúlyozta.
Az alkotmányozási folyamatot több lépcsőben képzeli el: szakértői tervezetek, majd széles társadalmi vita követné egymást. „Nem az a jó megoldás, hogy mindenki beleírja a saját szakmáját az alkotmányba, hanem az, hogy szakmai alapokon készült szövegről folyjon valódi közéleti vita” – mondta.
A folyamat végén népszavazást tartana, amely megerősítené az új alkotmányt. „Ez lenne az a lépés, amit 2010-ben nem mertek megtenni.”
Majtényi víziója szerint egy ilyen alkotmány nemcsak jogi dokumentum lenne, hanem közös alap: megteremthetné az úgynevezett alkotmányos patriotizmust, és hozzájárulhatna ahhoz, hogy Magyarországon a politikai viták végre kölcsönös tiszteleten alapuljanak.
