Számok és kihívások
Magyarország új kormánya jelentős makrogazdasági és államháztartási kihívásokkal néz szembe az alacsony növekedés, a jelentős költségvetési hiány, valamint a magas és növekvő államadósság miatt, állítja a Fitch Ratings. Az ellenzéki jobbközép TISZA párt vasárnapi választásokon aratott meggyőző győzelme várhatóan támogatni fogja az EU-val való kapcsolatok javulását, és csökkentheti az intézményi összecsapások kockázatát, amelyek alááshatták volna a politikai változtatások végrehajtásának képességét. (Fitch Ratings-Frankfurt/London-2026. április 13.)
Nyilvánvaló, hogy az egyik legjelentősebb nemzetközi hitelminősítő intézet megvárta a magyarországi parlamenti választások végét, és csak eredményhirdetést követően tette közzé rövid értékelését. (Szerintem helyesen.) Ugyanakkor az sem lehet véletlen, hogy nem húzták az időt és már április 13-án megjelent a tájékoztató közlemény.
Fontosabb megállapítások:
- A gazdaság 2023 óta gyakorlatilag stagnál, az átlagos éves növekedés 0,1%, ami jóval gyengébb, mint a Covid-19 világjárvány előtti 4,2%-os éves átlag 2015-2019 között. A Fitch nem írja (de én igen), hogy ez a hároméves egyhelyben toporgás azt is igazolja, hogy a magyar gazdaság EU-s források nélkül fejlődésképtelen. A Nagy Márton által vezetett gazdasági tárca kétségbeesésében számtalan programot hirdetett meg, de ezek vagy nem valósultak meg, vagy ha igen, akkor kapacitáskihasználtságuk elégtelen volt.
- A nemzetközi hitelminősítő szerint a GDP- bővülés 2026-ban 2%-ra, 2027-ben pedig 2,4%-ra erősödik, amit először a választások előtti fiskális lazításnak köszönhetően a magánfogyasztás fellendülése, majd a beruházások fokozatos fellendülése és az autóipari és akkumulátorágazat új exportkapacitásai támogatnak. A közel-keleti konfliktus miatti elhúzódó magas energiaárak kockázatot jelentenek, mivel Magyarország nettó energiaimportőr, és nagymértékben függ az EU növekedésétől. Azt nem említik, (de én fontosnak tartom /!), hogy régiós versenytársaink – Lengyelország, Csehország, Horvátország – a belső és külső források ésszerű felhasználásával az elmúlt években is számottevő GDP-gyarapodást realizáltak, míg a magyar gazdaság teljesen „leült”.
- A gyenge növekedés a kedvezőtlen külső környezet, a megnövekedett bizonytalanság és az alacsonyabb állami beruházások kombinációját tükrözi. Magyarország strukturális gazdasági kihívásokkal is szembesül a stagnáló munkatermelékenység és a romló külső árverseny-képesség közepette.
- A Firch szerint az államháztartási hiány 2025-ben a GDP 4,7%-a volt, ami kissé elmarad a 2024-es teljesítéstől és a leköszönő kormány felülvizsgált várakozásaitól, de lényegesen magasabb az eredeti 3,7%-os célértéknél. A Fitch jelenleg arra számít, hogy az államháztartási hiány 2026-ban 5,6%-ra bővül a választások előtti jelentős költségvetési lazítás és az energiatámogatási intézkedések bevezetése miatt, mielőtt 2027-ben 5%-ra csökkenne. Ezek a borzalmasan rossz számok arra engednek következtetni, hogy a – vágyott, de az utóbbi években irreálissá vált – 3 százalékos célérték a messzi távolba veszett.
- És a magas deficit, szükségszerűen eladósodottsághoz vezet. Abban a háztartásban, ahol a családi jövedelem nem emelkedik, de a költekezési vágy nagy, ott bizony hiány keletkezik, amit csak hitelekkel lehet ellensúlyozni. Nézzék csak a Fitch számait: a GDP-arányos államadósság szintje 2023-ban 73,3 %, 2024-ben 73,5 %, 2025-ben 74,6 %. A trend egyértelmű és kedvezőtlen.
A mostani rövid Fitch-értékelés címe: „Magyarország új kormánya makrogazdasági és költségvetési kihívásokkal néz szembe”. És még jónéhány mással…
